Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Vízgazdálkodási Tervezés Fejlesztése Konferencia - 1. Ülésszak - Hozzászólások az 1. ülésszak témáihoz

Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. 119 Hozzászólások az 1. ülésszak témáihoz Dr. Bözsöny Dénes (Országos Vízügyi Hivatal) Rámutat az időelőny jelentőségére a vízgazdálkodás tervezésében, mert a beavatkozások előkészítése és megvalósítása legalább 5—15 évet vesz igénybe, hatá­saik pedig hosszú időszakokban érvényesülnek. Keresni kell tehát a minél nagyobb — 30—50 éves — távlatban levő jövő igényét, hogy meghatározhassuk a teendőket. Ehhez szükséges megteremteni a hidrofuturológiát, a vízgazdálkodással kapcsolatos jövőművelést, melynek témacsoportjai: — nagyobb időelőnyű állapot — illetve szükséglet — alakulás vizsgálata, — a kielégítés, megvalósítás eszmei lehetőségének a feltárása, — a meglevő létesítmények hatékony üzemeléséhez előrejelzési módszerek kidolgozása. Meggyőződése, hogy a jövőművelés és jövőkutatás nélkül nem fejleszthető tovább a távlati tervezés kér­dése sem. Vajda András (FAO) A három bevezető előadás igen nagy értékű a kül­földiek részére is. Ezért arra kérné a Konferencia ve­zetőségét, hogy ezt a három előadást is fordítassa le és tegye közzé. A kérésen kívül egy kérdése is van. A Tisza-völgy vízmérlegével kapcsolatban szó volt a síkvidéki táro­zókról, kisebb dombvidéki tározókról, de nem hallott említést a dunavíznek a Tisza-völgybe való átvezetésé­ről. Érdekelné, mennyire veszi a távlati terv tekintetbe a dunavíznek a Tisza-völgyben való felhasználását, azokkal a tervekkel kapcsolatban, amelyek a Rajna— Majna—Duna csatorna kiépítése után módot nyújtaná­nak a transzkontinentális hajózás kiterjesztésére a Ti­sza vízgyűjtőbe. Dr. Szebényi Lajos (Magyar Állami Földtani Intézet) A Tirvol László által ismertetett országos rétegvíz­figyelő hálózat kiépítése a harmadik és egyben utolsó lépcső ahhoz, hogy Magyarország felszínalatti vizeinek minden fajtáját rendszeresen figyelhessük, és a válto­zásokat folyamatosan mérhessük. A 40 éve megindult talaj vízfigyelő hálózat és az 1968-ban megkezdett karsztvízfigyelő hálózat kiépítése után az összes fel­szín alatti és a felszíni víztípusokat összefüggéseikben együttesen kell vizsgálni. Sárvári István javaslatai hasznosak mindenkinek, aki több évtizedes hidrológiai adatsorok feldolgozásával foglalkozik. Az Alföld DK-i részén az artézi vizek víz­szintjének a vizsgálatával kapcsolatos vizsgálatok igen jó összhangban vannak Sárvári megállapításaival. Sár­vári a talajvíznél 2 éves, a karsztvíznél 3—4 éves ké­séssel tapasztalta a csapadék hatását, mi pedig a 100— 200 m mélyen fekvő artézi vizeknél 10 éves késést ta­láltunk. Dr. Szabó Ivánné (Országos Vízügyi Hivatal) Gábor Dénes, a londoni egyetem professzora szerint a jövőt nem lehet megjósolni, de lehet alakítani. Nehéz a sok változó hatást figyelembe venni, és a távlatot jól megközelíteni. Alapvető jelentőségű az emberi te­vékenység kedvezőtlen hatásának elemzése, a keletkező szennyvízmennyiség fokozottabb tisztítása, ill. csökken­tése. A jövőben vízgazdálkodási rendszerek fokozatos kialakulásával indokolt lehet az eddig mértékadónak tekintett augusztus—szeptember időszak felülvizsgá­lata. A jövőben a hatékonysági vizsgálatokat a beavat­kozás teljes hatásterületére ki kell terjeszteni és rend­szervizsgálattá szélesíteni. Célszerű elemezni és hasz­nosítani a külföldi prognózisokat, fel kell használni az egyéb tudományágak, pl. demográfia, prognosztika, fu­turológia eredményeit. Végül biztosítani kell a koráb­ban készült távlati tervek megvalósulásának ellenőrzé­sét. Dr. Hankó Géza (OVH Vízkészletgazdálkodási Központ) Dr. Danicska Lajos lényeges elemekre mutatott rá, melyek egy több országot érintő vízgyűjtő távlati víz­gazdálkodási kérdéseinek tisztázásánál szükségszerűen felmerülnek. Hozzászólásában kiegészítésül ismerteti azokat az elemeket, amelyeket a gyakorlatban nemzet­közi célú vízgazdálkodási mérlegeknél figyelembe szok­tak venni. A mérleg bevételi oldalán szerepelnek a be­lépő, ill. kilépő vízhozam, a vízátvezetés, a víztározás, a használt víz visszavezetések. A kiadási oldal elemei a vízfogyasztás különböző vízhasználatok szerint cso­portosítva, a mederben hagyandó minimális vízhozam, a továbbadandó vízmennyiség. A társadalmi-gazdasági fejlődés okozta változások egy része bizonyos pontos­sággal követhető, másik része korrekciós tényező fi­gyelembevételét teszi szükségessé a mérlegben. Iláhn Gyula (OVII Vízkészletgazdálkodási Központ) Távlati tervezési gyakorlatunk továbbfejlesztését az elemzésben látja, amelynek feladata, hogy a tényleges vízhasználatokat befolyásoló műszaki-gazdasági ténye­zőket meghatározza, feltárja, rendszerbe foglalja. A közgazdasági elemző munka elmélyítésével, a prognó­zisok felülvizsgálatával csökkenthető vagy elkerülhető lesz a felültervezés a távlati vízigények előrebecslésé­ben. Parvulescu Constantin (Bukarest) Napjainkban fontos szerepe van a tervezési prog­ramnak. valamint a vízkészletek és a vízhasználatok elosztásának. Romániában is folynak kutatások a mód­szertan. a vízkészletfelosztás optimalizálása és az opti­mális tervezési módszerek terén. A bolgár kartársaké­hoz hasonló ootimizációs modellt és egy költség-mi­nimalizálási módszert dolgoztak ki. Szükség van dina­mikus programozásra és számítógépek használatára. Nagyon fontos a tapasztalatcsere a tervezésben és elő­rejelzésben. továbbá a kísérleti problémák kidolgo­zásában kifeitett együttműködés is. Ilyen együttműkö­dés már megvalósult a KGST keretében. Pintér György (UNDP Vizminőségszabályozási Mintaterületek Project Irodája) A vízminőségi regionális tervek a bennük kifeiezésre jutó komplex regionális szemlélet révén a korszerű vízminőségszabályozási rendszerek kiépítésének egyik alapdokumentációjává válhatnak. Az ENSZ támogatá­sával megindult „Vizminőségszabályozási mintaterüle­tek program" kedvező lehetőséget biztosít a vízminő­ségi regionális tervezés módszereinek jelentős fejlesz­tésére. A Sajó-térségi vízminőségszabályozási program keretében műszaki-gazdasági modell gyakorlati kidol­gozását is tervezzük, hogy a vízminőségi regionális ter­vek az eddigieknél hatékonyabb döntéselőkészítő anya­gokká váljanak. Dr. Dulovics Dczsőné (Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola) A Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézete és az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Közművek Tanszéke hosszabb idő óta rend­szeres kutatómunkát folytat a kommunális vízigények várható alakulásának és prognózisának tárgyában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom