Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Vízgazdálkodási Tervezés Fejlesztése Konferencia - 1. Ülésszak - Hozzászólások az 1. ülésszak témáihoz

120 Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. Hozzászólások az 1. ülésszak témáihoz Több településben végzett reprezentatív jellegű fogyasztásmérés adatai alapján elemezte a vízigény alakulását és az azt befolyásoló tényezőket. Az operatív tényezők bonyolult hatásmechanizmusának, az okok és következmények felismeréséhez a valószínűségszámítás alapvető módszereivel kapcsolatvizsgálattal dönthető el, hogy a befolyásoló tényezők közül, melyeket szükséges elsősorban, és melyeket másodsorban vizsgálnunk a vízigények alakulásának szempontjából. Gazo Vladislav (Pozsony) A Csehszlovákiában 1949—1954. években kidolgozott állami vízgazdálkodási terv nagyobb jelentőségűnek bizonyult, mint eredetileg tervezték. Jelenleg munkák folynak a terv felülvizsgált második kiadásával kapcsolatban. A vízgazdálkodásban minimálisan 20, sőt több évre terjedő prognózisokból kell kiindulni. A társadalom és az anyagi termelés fejlődésével állandóan növekszik a vízgazdálkodás problémakörének bonyolultsága is. Ezért várható, hogy a vízgazdálkodási rendszerek integrációs tendenciája túl fog lépni az egyes államok keretén és határain is. Dr. Salamin Pál (Budapesti Műszaki Egyetem) A Dr. Oroszlány István által bevezetett vízhasznosulási paramétert Barna Aladárral közösen végzett vizsgálatai során kissé átalakítva használta fel. Figvelembe veszik a talajban tárolt vízmennyiségnek az előző évi vízháztartási helyzettel való függését, valamint a felszíni elfolyást is. A vízhasznosulási tényező bizonw>s alsó határig azért kedvezőbb, mert a szárazabb időszakokban a növény mintegy kényszerítve van a iobb hasznosításra. Ily módon tehát valóban kereshető olyan határérték, amely a gazdaságosan kiadagolható öntözővíz mennyiségét adja. A korszerű növénvtermesztésnek. talajművelésnek, vízgazdálkodásnak ^gv'k legfőbb feladata a vízháztartási helyzet jobb kihasználása lesz. Árkai István értékes anyagához kiegészítéseket javasol a távlati és az aktuális tervezés szemszögéből. Első lépésben a vízhasznosulási tényező, második lépésben a fajlagos hozam vizsgálatára gondol, továbbá új átfogó hidroökonómiai paraméter bevezetésére is. amely az állattenyésztés során elérhető teljes termékmennyiségre vonatkoztatható. Barna Aladár (Országos Tervhivatal) A nagytávlatú tervezés a vízgazdálkodásban új szemlélet, és erre alapozott módszerek alkalmazását 1<?l<ín+i. Ha a népgazdasági tervezés szokásos hosszútávú időszakán túl akarunk tekinteni, a tervezés gerincét a vízgazdálkodási folyamatok integrált egységének tervezése kell hogy jelentse. Szükség van tehát arra is. ho»v a vízgazdálkodás feilődésének körvonalai megelőzzék a társadalmi-gazdasági folyamatok tervezésének határát. A feilődés lehetséges sávjait és a társadalmi-gazdasási fejlődésben a kritikus pontokat kell meghatározni, amelyek a vízgazdálkodás fejlődésének irányát megváltoztathatják. Mátrai István (Országos Vízügyi Beruházó Vállalat) A többcélú vízi nagylétesítmények közül a folyami vízlépcsők kiépítésének történetére pillant vissza, elsősorban a Rajna, a Rhone, a Duna és Tisza hasznosítása kapcsán. A művek koncepcióiának a kialakítását jelentősen befolyásolja az egyes ágazati igények dinamikusan változó súlya, valamint a művek élettartama. Míg a folyami vízlépcsők 80—100 évre épülnek, sok nagyon fontos paraméterben 15—20 évnél tovább nem tudunk megfelelő biztonsággal előre látni. Ez a körülmény nagyon körültekintő tervezést kíván, aminek során a telies hatásterületet kell vizsgálni, és nem szabad figyelmen kívül hagyni a folyami vízlépcsők nagy gazdasági élénkítő, területfeltáró, infrastruktúra fejlesztő hatását sem. Hock Béla (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet) 50 évre előretekintve, különböző feltételezésekből kiinduló számításokkal kimutatja, hogy a szennyvíztisztító berendezések kapacitását lényegesen erősebb ütemben kell növelnünk, mint amilyen mértékben a népgazdaság egésze fejlődik. A távlati tervezésnek időnként visszatérő feladata kell legyen a témakörben az időnkénti állapotrögzítés és előrejelzés. Hess Sándor (OVH Vízkészletgazdálkodási Központ) Csanádi Lajosné dr. dolgozatához kapcsolódva célszerű lenne a vízigény előrejelzés módszertanát némiképp kiterjeszteni, többek között: a vízkereslet prognosztizálására, a víz mint termelési tényező szubsztitutív ill. komplementer jellegére, valamint annak további kutatására, hogy milyen összefüggés található a prognózis ésszerűségi határa és a bizonytalanság mértéke között. Végül az előadott nehézségek ellenére kívánatos volna, hogy a természeti és gazdasági adottságok függvényében a vízigények eloszlását, valamint annak viselkedését jellemző paraméterek kutatását a következő időszakban helyezzék előtérbe. Tirvol László (OVH Vízkészletgazdálkodási Központ) Dolgozatának kiegészítéseképpen figyelmet érdemelne a dél-alföldi kutak és kapcsolódó vízművek gázosságának problémája. A távlati regionális tervezés szempontjából feltétlen szükséges tisztázni a különböző gázok mélységi elhelyezkedését, a gáz-víz-viszony mélységi alakulását, azaz mozgástörvényeit. A figyelőhálózat azon kútjai, amelyek gázos víztartók területén kerülnek lemélyítésre, gázanalitikai szempontból különösen gondos kivitelezést igényelnek és adataik kiértékelése nem nélkülözheti a termelő vízművek kútjainak rendszeres vizsgálatát. Békési János (OVII Vízkészletgazdálkodási Központ) Három csoportra bonthatnám a válaszadást, megjegyzéseimet. Vajda András két kérdésére a Válaszom, hogy az első három előadás is meg fog jelenni angol nyelven a Hidrológiai Közlönyben: a Duna-Tisza Csatornán, a Dunavölgyéből a Tisza-völgyébe való vízátvezetést pedig a távlati tervezésnél figyelembe vesszük. A második csoportba sorolható hozzászólások túlnyomó részben kiegészítések a benyújtott tanulmányokhoz. illetőleg az egyes tanulmányok használhatóságát elősegítő javaslatok, vagy olyan vizsgálatokat szorgalmaznak, amelyek további távlati tervezési munkánk pontosabb megalapozásához, tökéletesítéséhez járulnak hozzá. A hozzászólások harmadik csoportja már feladatot is ró ránk és igen hasznos ötletekkel, ill. javaslatokkal készíti elő a távlati tervezési munkának a továbbfejlesztését, irányvonalának kijelölését, többek között a futurológia felhasználásával. Amikor szekcióülésünk végén megköszönöm az előadók munkáiát. a hozzászólók igen aktív részvételét a vitában, külön kívánok kitérni a baráti országokból érkezett kedves vendégeink megnyilatkozásaira. Ezekben a mi elképzeléseinkkel összhangban szorgalmazzák a kancsolatok felvételét mind a távlati tervezés. mind a korszerű módszerek továbbfeilesztés° terén. Erőinket egyesítve nagvobb lépésekben és eredményesebben tudunk előrehaladni, ha tudomást szerzünk egymás távlati tervezési elgondolásairól s ígv a Dunamedencében az egvüttműködés és a vízkészletgazdálkodási kérdések megoldása a közös vízgvűitőterületen fekvő országok egyetértésével és érdekében lesz kialakítható.