Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Vízgazdálkodási Tervezés Fejlesztése Konferencia - Békési János: A vízgazdálkodási távlati tervezés jelentősége

104 Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. alatti vízkészletek vonatkozásában országos, sőt nemzetközi vízgazdálkodási helyzetre kiható változásokat kapunk minden esetben. Hosszú évek munkájával kifejlesztettük a többcélú vízgazdálkodási tervezés típusát, ahol a vízkészletet is, az igényeket is, sőt azok kielégítésének lehetséges módjait is egységes műszaki-gazdasági szemlélettel határozzuk meg. A vízgazdálkodási távlati tervezés tehát jelentőségében túlhaladja az ország alapanyag, vagy energiaellátási távlati tervezését és a felhasználás sokrétűsége, valamint a környezetvédelemben (-formálásban) betöltött fontossága egyaránt a legösszetettebb és legalapvetőbb tervezési ággá teszi. Különösen megnehezíti a vízgazdálkodás helyes távlati tervezését a rendelkezésre álló vízkészletek véges volta, azok mennyiségének és minőségének az országban és az országon kívül történő felhasználás miatti folyamatos kedvezőtlenebbé válása, a környezetvédelemre, az iparra és a mezőgazdaságra való alapvető ráhatása, valamint a lakosság civilizációs igényeinek kielégítésében játszott alapvető volta mellett az, hogy az ipari és mezőgazdasági termelésben a főtermék nagvtávlati és középtávú tervezésének függvényében kell módosítani a „vízszolgáltatás" koncepcióit. Ez az oka annak, hogy sok esetben a helyes vízgazdálkodási távlati terveket nem hajtjuk végre, helyette toldozgatunk. Az esetek nagy részében a közvetlen, azonnali aazdasági hasznot nem hajtó, ugyanakkor nagy beruházási költséget igénylő főműveket igyekszünk elhagyni, s mindennek eredménveként a műszaki és gazdasági szempontból távlatilag is optimális megoldás helyett a pillanatnyi érdekek Prokrusztész ágyába préselni a vízgazdálkodást. Ahogy a víz értéke nő, ahogy a ióminőségű készleteink csökkennek, ahogy a környezetvédelem és a meglevő készletek minőségének megtartása, a vízminőségvédelem szervezetében ielentkező ugrásszerű hatékonyság-növelés megkívánja. egyre rohamosabban kell a vízgazdálkodás távlati tervezését intenzívebbé, hatékonyabbá, előremutatóbbá tenni, biztosítva a lakosság, az ivar összhangját és a széles látókörűen kialakított nemzetközi kooperációt egyaránt. Az ígv kialakított távlati vízgazdálkodási terveket pedig maradéktalanul végre kell haitani. " T Ezeket a feladatokat csak akkor tudjuk megvalósítani, ha a vízügyi szakembereken kívül a népgazdaság vezetői, az egyes iparágak prominensei, a mezőgazdaság távlati tervezéssel foglalkozó szakemberei is megértik és magukévá teszik a vízgazdálkodási távlati tervezésben foglaltakat. A vízgazdálkodási távlati tervezésben a mennyiségi növekedés mellett ma már elérkeztünk a minőségi változás pillanatához, amikor a vízgazdálkodási távlati tervezés nemcsak kiszolgálója, hanem partnere, sőt bizonyos körülmények között iránymutatója az egyéb népgazdasági tervezésnek. Ennek ideje ma már elérkeBékési J.: A vízgazdálkodási távlati tervezés zett és éppen Vincze József elnökhelyettes elvtárs megnyitó előadásából hallottunk a Vízügyi Koncepcióról, amelyet e téren az első és igen fontos lépésnek kell tekintenünk. A Vízügyi Koncepció a vízgazdálkodás távlati tervezésének fontos hatásköre, sok szempontból iránymutató anyaga. Az előzőkben körvonalazott sokrétű, rendkívül felelősségteljes feladatot csak akkor tudjuk helyesen és teljes perspektívájában átfogóan ellátni, ha megfelelő szervezetben működő, hatékony specialistáink vannak, akiknek szava súllyal esik latba mindenütt, ahol távlati tervezéssel foglalkozunk és mindenütt, ahol e távlati tervezéseket felhasználják, lebontják, mondhatnám aprópénzre váltják. Ez a szakembergárda ma már rendelkezésünkre áll, tudása, szakmai érettsége egyre gazdagodik. Szakismeretünk ma már — dicsekvés nélkül mondhatjuk — országunk határain túl is ismertek és felkérésre egyre több országban is végzünk vízgazdálkodási távlati tervezést. Mongóliában például a jövő évben fejezzük be a Mongol Vízgazdálkodási Keretterv öszszeállítását és előkészítjük a hosszútávú vízgazdálkodási tervezés megindítását. A vízgazdálkodás távlati tervezésének alapja a természeti viszonyok várható változásának hosszútávú előrejelzése, amely a felszínen és a felszín alatt végbemenő termelési folyamatok következménye, továbbá azoknak az igényeknek a meghatározása, amelyek népgazdaságunk felől a vízgazdálkodás felé vetülnek, röviden az ember és környezetének vizsgálata. Ezzel elsősorban a közgazdasági tervezés foglalkozik, amelynek feladata a társadalom vízigényének és kielégítési módozatainak, valamint az erre szolgáló eszközöknek és lehetőségeknek közgazdasági vizsgálata, a várható alakulás tendenciáinak feltárása és elemzése, fejlesztésükre vonatkozó döntést megalapozó tanulmányok, tervek és koncepciók készítése. E két bázisból, a természetből és az emberből kiindulva végezzük ma is a vízgazdálkodás távlati tervezési munkáit, nagytávlati és középtávú tervek készítése formájában. A társadalom szervezeti átalakulásának, a népgazdaság fejlődésének, a nemzetközi kooperáció alakulásának, a lakosság életszínvonala emelkedésének következtében jelentkező vízgazdálkodási igények meghatározása és a kielégítési mód megoldása a hosszútávú vízgazdálkodási tervezés feladata. A középtávú vízgazdálkodási tervezés során pedig meghatározott, több éves — átlagban 5 éves — időszakra szakágazatonkénti részletességgel a hosszútávú tervben megjelölt fontosabb vízgazdálkodási fejlesztési célkitűzések időarányos részének, valamint ezek megvalósításához szükséges műszaki és gazdasági eszközök egységes rendszerének és azok mennyiségének a meghatározása a feladat. A vízgazdálkodási távlati tervezés fejlettségi fokának értékmérője az egyes országok vízgazdálkodási keretterve. Ha a távlati vízgazdálkodási tervezés egy bizonyos hatékonyságot és