Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
9-10. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
Dr. Csanády M.: Az eleveniszap-minőség értékelése Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. 417 von 6—7 g/1 erreicht werden; dies bedeutet, dass im Belüftungsbecken bei 100%iger Rezirkulation eine Schlammkonzentration von 3—3,5 g/1 gehalten werden kann. Bei früheren Projektierungen wurden im allgemeinen grössere Werte als diese berücksichtigt, was zu einer Unterdimensionierung führte. Im Falle von auch anorganische — meistens industrielle — Schwebstoffe enthaltenden städtischen Abwässern können infolge besserer Schlammabsetzung viel bessere Werte gehalten werden; in der Rezirkulation 10 — 12 g/1 bzw. im Becken selbst 5 — 6 g/1. Das Weglassen der Vorklärung stärkt diese Wirkung. Bei organisch verunreinigte Industrieabwässer (Konservenfabrik, Molkereibetrieb) enthaltenden städtischen Abwässern bildet sich — auch bei einer nicht höheren als die übliche spezifischen Schlammbelastung — ein Belebtschlamm von schlechter Klärfähigkeit, der die Schlammkonzentration bedeutend verringert, weshalb bei solchen Abwässern der Rauminhalt der Belüftungsbecken nicht nur proportional zum Mehr an organischen Stoffen erhöht werden muss, sondern in einem viel höheren Mass, damit auch bei kleinerer Schlammkonzentration die notwendige spezifische Belastung, bzw. der vorgeschriebene Reinigungswirkungsgrad aufrecht erhalten werden kann. In Oxydationsgräben konnte die in der Bemessungsvorschrift der ungarischen Norm angeführte Schlammkonzentration von 4 g/1 nur iin Ausnahmsfall erreicht werden, der charakteristische —d. h. als Projektierungsunterlage vorschlagbare — Wert kann auf 3 g/1 angenommen werden. Die Ausführungen über Klärfähigkeit sind bei der Bemessung der Nachklärbecken zu berücksichtigen. Im Falle von schlecht sediinentierenden Schlämmen muss die Setzungszeit erhöht und zweckmässig — den Möglichkeiten entsprechend — ein Bauwerk mit guter Schlammeindickung-Wirkung (z. B. DortmunderBecken) gewählt werden. ( Folytatás a 405. oldalról) A Borsodi Osoport a Magyarhoni Földtani Társulat Észak-magyarországi Szakosztályával a Magyar Karsztos Barlangkutató Társulat Borsodi Területi Szakosztályával és a Magyar Geofizikusok Egyesülete Alföldi Csoportjával közösen 1973. május 16-án Miskolcon vízellátási és vízvédelmi ankétot rendezett. Az ankéton az alábbi előadások hangzottak el: Piukovics József: A Miskolci Vízművek ós Fürdők hideg és meleg karsztvíztermelési igényei és problémái. I>r. Juhász András: Környezetvédelmi szempontok a Miskolc város vízellátása szempontjából jelentős bükki források hidrogeológiai vízgyűjtőinek vizsgálatánál. I)r. Bársonyos Jenő: Karsztvíztermelő művek vízminőségének változása, a karsztvízvédelem egészségügyi szempontjai. Hursán László: Geofizikai módszerek a kelet-bükki karsztvízkutatásban. Szlabóczky Pál: A Bükk hegység perspektivikus karsztvízkészletének Miskolc számára hasznosítható része. Az előadásokat tanulmányi kirándulás követte. A Bujái Csoport a Rács-Kiskun megyei Műszaki Hetek keretében 1973. május 10-án előadó ülést rendezett, amelyen dr. l'áter János a bioszféra elszennyeződésének egészségügyi veszélyeiről tartott előadást. A Vízépítőipari Szakosztály 1973. május 21-i előadó ülésén Fűrész György a törpe csáposkutak építéséről és tapasztalatairól adott elő. A Szegedi Csoport Szentesi Alcsoportja 1973. május 21-én előadó ülést rendezett, amelyen Gergely József a termálvizes balneotechnika Csongrád megyei hasznosításáról tartott előadást. A Pécsi Csoport 1973. május 22-én ,,A biotechnika szerepe a vízépítő iparban" címmel ankétot rendezett. Az ankéton a következő előadások hangzottak el: Dr. Szalay Miklós: A mérnök-biológia szerepe a vízépítő iparban. Dr. Szarvas Ferenc: Földművek védelme biológiai elemekkel ós a káros vízi növényzet irtása biológiai módszerekkel. Dr. Kancsi István—Morvái Kálmán: Szennyvíztisztítás komplex biológiai módszerekkel ós annak jelentősége a környezetvédelemben. A Magyar Hidrológiai Társaság Nyugat-Dunántúli Csoportja és Keszthely város tanácsa 1973. május 22-én Keszthelyen a város vízgazdálkodási kérdéseiről tanácskozást rendezett. A tanácskozást dr. Földes István tanácselnök nyitotta meg, majd a következő előadásokra került sor: Székelyhídi László: Keszthely város helyzete, fejlesztése. Jankó Ferenc: Keszthely vízellátása, csatornázása, szennyvíztisztítása. Csetneki István: Keszthelyi vízrendezési feladatok. Ligeti László: Keszthely és a Balaton. Az előadásokhoz felkórt, hozzászólók: Szappanos Géza, Horváth János, Gecseg Miklós és Pachner Csaba. A tanácskozás zárszavát (Jaál Ferenc, a Nyugat-Dunántúli Csoport elnöke mondta. A Heves megyei Csoport Vízellátás és Hidrogeológiai Szakosztálya 1973. május 22-én előadó ülést rendezett, amelynek előadói dr. Scheuer Gyula és Aujeszky Géza voltak. Az előadás címe: „A Bükk hegység karsztvízföldtani viszonyai". A Soproni Csoport május 22-i előadó ülésén Kovács Zoltán a Fertő-tó szabályozásának kérdéseiről tartott előadást. A Közép-Dunántúli Csoport 1973. május 22-én Szekszárdon tartotta előadó ülését, amelyen dr. Zsuffa István ,,Meglevő tározó alvízcsatornáján létesítendő második tározó méretezése számítógépi úton" c. előadása hangzott el. Az Egészségügyi Szervezők Tudományos Egyesülete Északkelet-Magyarországi Tagozata, a Hortobágyi Intéző Bizottság, a Magyar Altalános Orvosok Tudományos Egyesülete Észak-Alföldi Területi Szervezete, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság Debreceni Csoportja 1973. május 24-én Hajdúszoboszlón tudományos ülést rendezett. Az ülésen egészségügyi és vízügyi szakemberek előadásai hangzottak el, elsősorban a hajdúszoboszlói gyógyfürdővel és az ottani kérdésekkel kapcsolatosan. A Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztály 1973. május 24-én előadó ülést rendezett, amelyen Kontur István a kisvízfolyások lefolyási viszonyainak elemzésével, dr. Magyar Pál pedig a hidraulikai körfolyamatok szimulációjával foglalkozott előadásában. A Vízügyi Történeti Bizottság 1973. május 29-én tartotta alakuló ülését. Bevezető előadást tartott dr. Lászlóffy Woldemár a vízügyi történeti kutatás állásáról, múltjáról és feladatairól. Ezt követően javaslat született egy történeti munkabizottság megalakítására. V. I.
