Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

9-10. szám - Dr. Gács Ferenc–dr. Szabó Mária–dr. Némedi László–Kuslits Béláné: A főváros vízellátásának egészségügyi vonatkozásai

418 Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. A főváros vízellátásának egészségügyi vonatkozásai Dr. GÁCS FERENC*, — Dr. SZABÓ MÁRIA*, — Dr. N É M E D I LÁSZLÓ*, — KUSLITS BÉLÁN É*. 40%-át az ipar köti le. Hasonlóan gondot okoz egyes üzemek kellemetlen — sokszor veszélyes — szennyvizeinek a sűrűn lakott területek amúgy is túlterhelt házi szennyvízcsatornáin való leeresztése, mely a Dunát is nagymértékben szennyezi. Mivel a főváros területén az első vízadó réteg irreverzibilis módon elszennyeződött (nitrát-tartalom, összes szervesanyag-tartalom, cancerogén anyagok, fekáliás eredetű bakteriológiai szennyezettség), ezért az ivóvízellátás alapvető bázisa a Duna, részben partiszűrésű kutak, részben felszíni vízkivétel útján. A Duna budapesti szakaszán ugyanakkor a víztermelés és a szennyvízbevezetés * Budapest Fővárosi Köjál. ivóvízellátása a Duna mindenkori állapotának függvénye, melyet jól demonstrál, hogy a kedvező vízállású években a szolgáltatott ivóvíz minősége kedvezőbb (1. ábra) A Fővárosi Vízművek termelőtelepein végzett kémiai vizsgálatok hasonlóan a bakteriológiai vizsgálatokhoz, egyértelműen a víz minőségének fokozatos romlását mutatják. 1970-ben pl. a Dunaparti termelőtelepek vizét, mely a Duna kavicsteraszára épült, 26,3 %-ban, az ún. peremkerületek vizét pedig, mely általában a második vízadó rétegre épült, 50,7%-ban kellett kifogásolni. 1971ben ugyanezeket már 32,4%-ban, ill. 67,5%-ban kifogásoltuk kémiai paraméterek alapján. 1972-ben a Duna relatíve kedvezőbb vízállása miatt a partiBudapest általános vízhigienés helyzetének sajátosságait több — a vidéki viszonyoktól eltérő — tényező befolyásolja. Az urbanizáció és az iparosodás előnyös, de méginkább káros hatásai a fővárosban sokszorosodva jelentkeznek. Pl. az igen kedvező vízeloszlási rendszer, mely lehetővé teszi a vízhiányos területek gyors ellátását más magasabb nyomású területekről, egyben azt a veszélyt is magában rejti, hogy egy-egy akut szennyeződés egyszerre több tíz, esetleg százezer embert is érinthet. A fővárosi infrastruktúra adott színvonalán nincs elválasztva az ipar és a lakosság ivóvízellátása és szennyvízelhelyezése. Ennek következménye pl. a főváros ivóvízellátásában mutatkozó feszültség a mennyiségi és minőségi igények között. Köztudott, hogy a Fővárosi Vízművek ivóvíz termelésének lényegében egy rövidre zárt ciklusban realizálódikEnnek a közegészségügyileg veszélyes helyzetnek a felszámolása csak igen költséges és hosszútáv ú megvalósítás útján lehetséges. Szükségessé válhat ezért a partiszűrésű kutak vizének előzetes kezelése (vas-mangántalanítás, fertőtlenítés stb.) a felszíni vízkivétel technológiájának fejlesztése, a klórozásnál korszerűbb fertőtlenítési eljárás alkalmazása, folyamszabályozás, a kolmatált szűrőrétegek eltávolítása ill. átmosása érdekében, végül a főváros szennyvizének biológiai tisztítása. A főváros ivóvízellátásában jelentkező alapvető közegészségügyi probléma a vízminőség fokozatos romlása. Évtizedekre visszamenő adatainkból megállapítható, hogy mind a termelő kutak, a tárolt vizek, mind pedig a hálózati vizek bakteriológiai és kémiai minősége fokozatosan romlik. A főváros 1. ábra. A Fővárosi Vízművek által termelt, tárolt és vezetett vizek bakteriológiai szennyezettségének alakulása a kifogásolt minták %-ában kifejezve 1956—1972-ig /%/ 555045' iO 35 30 JELMAGYARÁZAT: Összes Termelötelep Tárolómedencék Fönuomó gépházak Hóiózat