Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
228 Hidrológiai Közlöny 1973. 5. sz. Dr. Gáspár Z.: Lehetőség öntözővízkészlet-gazdálkodásunk növelésére fljiH iHCJieHHoro cpaBHeHHH flaeTCfl B03M0>KH0CTb c noMXIUbH) TaÖJIHLlbl 2. CooTHoiueHHe 3 H 3 HCHHH Evh no cpaBHemiio apyr c apyrOM TaK>K6 MCHHCTCK flJIH 3 BHFLOB paCTCHHH B 3aBHCHM0CTII ÓT reorpacjiHMecKHX MecT. H3 aroro MOJKHO ÖHJIO c^eJiaTb BblBOß, HTO KJlHMaTHMeCKlf H HCflOCTaTOK B BO«e flJIH oceHHeií nmeHHiibi B GoJibiueii Mepe pacTeT, neM RJIH caxapHofi CBeKJibi H nnn KyKypyaw B fle(])HL(HTHBIX B Bo«e H coJiHeHHbix paiioHax CTpaHbi H HaoSopoT. BbiJio ycTaHOBJiGHO TaK>Ke, MTO xapaKTepHbiií ANH OT«e^bHbix reorpa<))HMecKHx MecTHocTefi Me30KJ7HMaT B öojibmeíi Mepe BJRUJIET Ha KJiHMaTHqecKHH HeaocTaTOK B BO^e, qeM Ha onTHMajibHyio noTpeßHocTb HX B BO^e. BbiHBJieHHbie fljiH pa3Hbix reorpa(J)HMecKHx MecT pa3jiHMHbie HeaocTaTKH B Boae HaxoflHTCíi Ha TaKoií CTeneHH, HTO npn pacneTe opocHTejibHbix CHCTÉM Haflo c HHMH CHHTaTbCH. C TeiH CaMbIM MO>KHO yBGJlHMHTb 3({)(J)eKTHBH0CTb X03HÍÍCTBOBaHHÍI C OpOCHTCJlbHOÍÍ BOFLOH. Möglichkeiten einer Erhöhung der Effektivität unserer Bewässerungswasser-Vorratswirtschaft Dr. Gáspár, Z. Von den auf den Wasserbedarf der Pflanzenbestände wirkenden edaphisehen, biotischen und klimatischen Faktorengruppen ist die Einflussgrösse letzterer am bedeutsamsten. Eine dahingehende Untersuchung der klimatischen Faktoren, Daten über die Wasserbedarfsdifferenzen zwischen geographischen Orten mit veränderlichem Mesoklima Daten zu erhalten ist sehr aktuell, jedoch darf ihre — durch die spezifischen Eigenarten der Kulturpflanzenbestände bedingte — abändernde Rolle auch nicht ausseracht bleiben. Deshalb wurde für die Dateneinsammlung eine auf Klimaelementmesswerte basierte, aber pflanzenzentrische Berechnungsmethode angewendet [7, 9], Sowohl durch die tatsächlich gemessenen meteorologischen Datenreihen (Besonnungsdauer, Temperatur, Niederschlag) als auch durch die für die Pflanzenarten Winterweizen, Zuckerrüben, Mais charakteristischen biotechnischen Faktoren motivierte Berechnungen für die Gebiete Tiszafüred, Mosonmagyaróvár und Szeged für die Jahre 1941—70 wurden durchgeführt. Bedeutende Unterschiede zeigten sich in der optimalen Evapotranspiration der 3 Pflanzenbestände (ET 0( ) siehe Abbildungen 1., 2. und 3. Nachdem von den Werten der optimalen Evapotranspiration der Niederschlag der gleichen Periode in Abzug gebracht worden ist, erhielt man den Wert des klimatischen Wassermangels Diese Werte zeigen eine noch grössere Abhängigkeit vom veränderlichen Mesoklima, als die optimale Evapotranspiration. Auf die Dynamik der Werte É vh weist die Tabelle 1 hin, die die relative Häufigkeit des Vorkommens des É vh/% enthält. Einen Vergleich der Grössenordnung haben die Werte der Tabelle 2 ermöglicht. Auch das Verhältnis der Werte É vh zueinander ändert sich bei den drei Pflanzenkulturen in Abhängigkeit weit vom geographischen Ort. Hieraus konnte abgeleitet werden, dass der klimatische Wassermangel des Winterweizens in den niederschlagsarmeren, sonnenscheinreicheren Landesteilen stärker ansteigt, als jener der Zukkerrübe und des Maises zu gehend; und umgekehrt. Festgestellt wurde noch, dass das für die einzelnen geographischen Orte kennzeichnende Mesoklima den klimatischen Wassermangel der Pflanzenbestände in grösserem Masse beeinflusst, als seinen optimalen Wasserbedarf. Die in den verschiedenen geographischen Gegenden Ungarns ausgewiesenen Wassermangel- Differenzen sind so gross, dass ihre Berücksichtigung bei der Auslegung der Bewässerungen, begründet ist. Mit all diesen kann eine höhere Effektivität der Bewässerungswasser-Vorratswirtschaft begünstigt werden. (Folytatás a 212. oldalról) A Vízgazdálkodási Szakosztály Közgazdasági Csoportjának 1973. március 14-i előadóülésén dr. Danicska Lajos franciaországi tanulmányúti beszámolója került előadásra. A Balneotechnikai Szakosztály 1973. március 15-i előadóülésén dr. Cziráky József tartott vetítettképekkel kísért beszámolót a Karlovy Vary-i nemzetközi ásványvízvédelmi szimpozionról és a Nemzetközi Gyógyvíztechnikai Társaság (S1TH) Kiszlovodszkban tartott VILI. kongresszusáról. Felkért hozzászólók voltaks dr. Sziráky István (Hévíz), dr. Szpiriev tíozsidár, dr. Szabó Árpád (Hévíz) és Szalontai Gergely. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály a Limnológiai Szakosztállyal közösen 1973. március 16-án előadóülést rendezett, amelynek napirendjén a következő előadások szerepeltek: Dr. Donászy Ernő: Beszámoló a nemzetközi limnológiai program readingi szimpozionjáról. Dolánszky Ferenc—Németh József: A Balaton tápanyag-forgalmának vízkémiai vonatkozásai. Tőig István: A halak és a vízminőség. A Szegedi Csoport Szentesi Alcsoportja 1973. március 19-én előadóülést rendezett, amelyen Szilágyi László a víztároló medencék korszerű szigetelésével kapcsolatosan a műanyagcsövek alkalmazási lehetőségeivel foglalkozott. A Heves megyei Csoport Balneotechnikai Szakosztálya 1973. március 19-én Egerben előadóülést rendezett, a,melyen dr. Csuhaj Sándor (Parádfürdő) és Antalik Bálint (Recsk): ,,A parádfürdői vasastimsós gyógyvíz a balneotechnikai eljárások tükrében" c. előadása hangzott el. A Győri Csoport 1973. március 20-j előadóülésén Puskás Tamás (Budapest) adott elő „Újabb eredmények a távmérő és távműködtető rendszerek fejlesztése terén" címmel. A Bajai Csoport 1973. március 21-i előadóülésén Galli László a vízépítési földművek építésének talajmechanikai szempontjait ismertette előadásában. A Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztály 1973. március 22-i ülésén dr. Vágás István a szegedi vízhozamok 1970. évi árvízi alakulásait ismertette, dr. Kozák Miklós pedig a felszíni vizek néhány hidraulikai problémájával foglalkozott. Az első előadás arra utalt, hogy a szegedi szelvényben árvizek idején nem értelmezhető egyértelműen a vízhozamgörbe. A második előadás a gépi számítások alkalmazásának szemszögéből elemzett néhány fontos hidraulikai problémát. A Debreceni Csoport 1973. március 23-i előadóülésén dr. Szász Gábor a magyarországi csapadéksorozatok idő és térbeli jellemzésével foglalkozott előadásában. Szólott a havonkénti csapadóksorozatok statisztikai parométereiről, a területi csapadékhomogenitás megállapításának matematikai lehetőségeiről és a csapadékból származó felszíni vízbevétel megállapításáról. Az Építőipari Tudományos Egyesület, a Magyar Agrártudományi Egyesület, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi, ill. Csongrád megyei Csoportjai 1973. március 23-án Szegeden közös rendezésben tartották meg Jusztl István (Budapest): „A polietilén cső alkalmazásának lehetőségei" c. előadását. A Vízépítőipari Szakosztály 1973. március 26-i előadóülésén az alábbi előadások hangzottak el: Becker Károly: Csőhálózati elzáró szerkezetek és azok beépítési módja. Csernyánszky László: A csőüzem építésének értékelésével és általában a hazai gyártású vasbeton csövekkel kapcsolatos gazdaságossági értékelés. A Pécsi Csoport a Magyarhoni Földtani Társulat Déldunántúli Területi Szakosztályával, a Magyar Higiénikusok Társaságának Déldunántúli Tagozatával és a TIT Egészségügyi Szakosztályával közösen, a Műszaki és Közgazdasági Propaganda Hónap keretében előadóülést rendezett, amelyen dr. Bakáts Tibor a bioszféra elszennyeződésének közegészségügyi problémáiról tartott előadást. (Folytatás a 254. oldalon)
