Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
2. szám - Berke Barnabás–Papp Béla: A Duna–Tisza közi homoktalajokon nunkleáris talajnedvesség-mérő berendezéssel szerzett tapasztalatok
88 Hidrológiai Közlöny 1973. 2. sz. Berke B.— Papp B.: A Duna—Tisza közi homoktalajokon zott adatai szintén jól megegyeznek a műszerrel mért értékekkel. Ez az eljárás azt is lehetővé teszi, hogy a későbbiek során időről időre ismételten ellenőrizzük a berendezés pontosságát. A kísérleti terület A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Komlósi Imre kísérleti telepe a Duna—Tisza közén, a Kecskeméttől nyugatra fekvő homokhátságon van. Területe 1 km 2, tengerszint feletti átlagos magassága 127 méter (cit. in VITUKI Kísérleti területek. Budapest, 1965). A felszín laza homok, amely jó vízáteresztő. A kísérleti területen vízfolyás nincs. A homokhátság nagyobb részét vegyes telepítésű erdő borítja. A tűlevelű és lombhullató erdők között kisebb-nagyobb füves tisztítások, helyenként mezőgazdaságilag művelt területek is vannak. A kísérleti területen — eltekintve a mezőgazdasági művelés alatt álló részektől — négy típust különíthetünk el egymástól. Vizsgálatainkat ennek megfelelően fenyvesben és lombos erdő talajában, valamint csupasz és fűvel borított felszín alatt végeztük. Az erdők életkora 30—40 évre becsülhető. A kísérleti terület Bacsó osztályozása szerint [1] Magyarország szélsőséges éghajlatú körzetébe sorolható. Az átlagos évi középhőmérséklet alig haladja meg a 10 °C-ot, a csapadék átlagos évi összege pedig az 500 millimétert. Mérések A kísérleti telep négy, különböző vegetációjú területén épített megfigyelő kutak azonos anyagból, azonos szerkezettel készültek. Alsó, vízmentesen lezárt végük a talajvíz szintje alá ér, így a kétfázisú rendszerben is lehetséges méréseket végezni. [%H :0] 10 20 30 W 50 6. ábra. Talajnedvesség-profilok különböző vegetációknál a — tűlevelű erdő; b — lombhullató erdő; c — füves felszin; d — csupasz felszín Abb. 6. Bodenfeuctitigkeits-Profile bei verschiedenen Vegetationen a — Nadelwald; b — Laubwald; c — Grasfläehe; d — Kahle Oberfläche 7. ábra. Különböző területek nedvességtartalmának időbeni függőleges metszetei a KOM LÓS 1 IMKE kísérleti telepen Abb. 7. Zeitliche senkrechte Schnitte der Feuchtigkeit verschiedener Flächen auf dem Versuchsfeld KOMLÓSI IMRE Az itt kapott adatok a műszer ellenőrzésére is szolgáltak. A méréseket azonos módon és napokon, hetenként két alkalommal végeztük. Kiegészítésként — a mérési pontok közelében — meghatároztuk a talajvízszint mélységét is. Az adatok feldolgozásának részleteire, azok interpretálására nem kívánunk kitérni, a műszer használhatóságát néhány — szélesebb körben is érdeklődésre számottartó — példával kívánjuk illusztrálni. A hosszú megfigyelési adatsor feldolgozása során 25 cm-es talajrétegenként meghatároztuk az adatok középértékeit, a standard eltérés nagyságát. Ez utóbb i— amelyet a mérések pontosságának jellemzőjeként tekinthetünk — minden rétegben 3% alatt maradt. A fedőrétegben végzett mérések eredményeit szemlélteti a 6. ábra. A koordináta rendszer vízszintes tengelyére a nedvességtartalom, függőleges tengelyére pedig a felszíntől számított mélység értékeit tüntettük fel. A felső, három fázisú rendszerben jól kitűnnek a — főkét vegetáció okozta — különbözőségek, míg a kétfázisú rendszerben — ahol a nedvességtartalom nagyságát elsősorban a talaj fizikai jellemzői limitálják — a görbék futása már közel azonos.
