Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
2. szám - Berke Barnabás–Papp Béla: A Duna–Tisza közi homoktalajokon nunkleáris talajnedvesség-mérő berendezéssel szerzett tapasztalatok
Berke B.— Papp B.: A Duna—Tisza-közi homoktalajokon Hidrológiai Közlöny 1973. 2. sz. 89 A talajvíz változását elsősorban befolyásoló beszivárgási és evapotranspirációs folyamatok vizsgálata során különösen fontos a talajvíz feletti ún. kapilláris zóna ismerete. Vizsgálatára csak a mintavétel nélküli eljárások adnak lehetőséget, ugyanis a kapilláris zónának a talajvízszint közelében kialakult tartományát a talaj megbontásával nem lehet tanulmányozni. Tapasztalataink szerint a kísérleti telepen eddig használt berendezésekkel általában csak minőségi megállapításokat lehetett tenni, mivel méréshatáruk nem érte el a szükséges értéket. Az eddig alkalmazott nukleáris műszerek ugyanis csak 30% nedvességtartalomig szolgáltattak elfogadható pontosságú értékeket, viszont a telep általában 35— 45% hézagtérfogatú talaja kétfázisú állapotához 35—45 térfogatszázalékos nedvességtartalom tartozik. Hidrológiai vizsgálatoknál nagyon fontos, hogy a kiválasztott mérőműszer hosszabb időszakon át is megbízható módon működjék. A 7. ábrán bemutatott, különböző területek nedvességtartalmának időbeni, mélység szerinti függőleges metszetei jó áttekintést adnak a talajnedvesség változásairól is. Az ábrából kitűnik, hogy a talajra hullott csapadék további útja jól nyomon követhető; megállapíthatók a három és a kétfázisú rendszer határának változásai. A számszerű adatok ismerete azt is megengedi, hogy a talajnedvesség mozgásának további részleteit is tanulmányozzuk. Az időről időre elvégzett — és az előzőekben már részletesen leírt — ellenőrző mérések azt bizonyították, hogy a berendezés stabilitása is kielégítő. Ezt a körülményt azért tartjuk említésre méltónak, mert — tapasztalataink szerint — több, hasonló célra készített műszer működése nem független a külső hőmérséklettől sem. Következtetések A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben kifejlesztett nukleáris talaj nedvességmérő berendezéssel a Komlósi Imre kísérleti telepen hosszabb időszakon át, különböző helyeken megfigyeléseket végeztünk. Célunk az volt, hogy a műszer használhatóságát, alkalmazásának lehetőségeit megvizsgáljuk. A berendezést laboratóriumi körülmények között hitelesítettük, a terepen pedig a hagyományos, szárítószekrényes eljárás adataival is ellenőriztük. Tapasztalataink a következőkben foglalhatók össze: — a berendezés alkalmas arra, hogy mind — a homoktalajoknál gyakran előforduló — alacsony nedvességtartalmú talajokban, mind a kétfázisú rendszerben levő nagyobb nedvességtartalom esetén is méréseket végezhessünk; — a hosszabb ideje tartó vizsgálatok tanúsága szerint a berendezés eltérő körülmények között, különböző hőmérsékleteken is megbízhatóan működik; — a mérések adataiból 25 cm-es talajrétegenként meghatároztuk a nedvességtartalom középértékeit. A standard eltérés nagysága 3% alatt maradt; — azonos mérési feltételek mellett végzett, ismételt leolvasások, 1,5%-nál nagyobb eltérést nem mutattak. — egy-egy mélységben a mérésekhez szükséges idő — a talaj nedvességtartalmától függően — 30—60 másodperc között váltakozik; — a műszer kezelése egyszerű, nem igényel speciális ismereteket. A kezelési utasítások megtartása esetén a méréseket végző személyt érő radioaktív sugárzás mennyisége jóval az érvényben levő rendelkezésekben meghatározott — és az egészségre nem káros — dózis alatt marad. Tapasztalataink tanúsága szerint a berendezés — laboratóriumban és telepen végzett mérések alapján — homoktalaj nedvességtartalmának mérésére mind két, mind három fizású állapotban alkalmasnak bizonyult. Véleményünk szerint további fejlesztésével, alkalmassá tehető, különböző talajok nedvességtartalmának és tömörségének vizsgálatára, amely a talaj vízháztartásának tanulmányozásához szükséges. IRODALOM [1] Bacsó, N.: Bevezetés az agrometeorológiába. Mezőgazd. Kiadó, Budapest. 1500 pp. 196G. [2] Jensen, F. — Sommer, E. : Scintillation techniques in soil moisture and density measurements. Symp. on the Use of Jsotope and Radiation Techniques in Soil Physics and Irrigation Studies, Istambul. 1967. [3] King, K. M. : Soil moisture and its measurement. Symp. on water balance of the soil and forest meteorology, Toronto. 1968. [4] Leopold, L. B. : Water in the World. Unesco Courier, Vol. 17. No. 7. Paris. 1964. [5] Nagy, Á.: Új eredmények a neutronos nedvességmérésben. Atomtechnikai Tájékoztató, No. 8. Budapest, 1968. [6] Nagy, A.—Rázga, T.: J. Sei. Instr. 43. 383. p. 1966. [7] Nuclear Enterprises Limited: Catalogue 1970. [8] Olgard, P. L.: On the theory of the neutronie method for measuring the water content of soil. Danisch Atomic Energy Comission. RISO Report No. 97 1965. [9] Olgard, P. L. —Haahr, V. : Comparative experimental and theoretical investigations of the DM neutron moisture probe. Nucl. Engng. Design. No. 5. 1967. [10] Papfalvy, F.: A radioizotópos tömörség és nedvességmérés vízépítési alkalmazásának tapasztalatai. Vízügyi Közlemények, No. 1. 1970. [11] Papp, B.: A talaj nedvességtartalmának meghatározása. Agroinform, Budapest, 66 pp. 1968. [12] V1TUKI — Kísérleti területek. Budapest, 1965. Erfahrungen mit nuklearer Bodenfeuchtigkeits-Messeinrichtung auf (len Sandböden des Gebiets zwischen Donau undTlieiss Berke, B. —Papp, B. Zur Lösung der in der Wasserwirtschaftspraxis vorkommenden Aufgaben ist ein im allgemeinen anwendbares, rasch arbeitendes, über breiten Messbereich verfügendes, einfach handliches, sicher und verlässlich funktionierendes Bodenfouehtigkeits-Messinstrument notwendig. Die in der VITUKI ausgebildete Einrichtung besteht aus einem transportablen mit integrierten Stromkreisen ausgebauten, leicht handlichen Ratemeter und aus einem Szintillations-Detektor. Strahlquelle : Pu-Be, Aktivität 300 mCi. Sondendurehmesser: 50 mm, Detektor: Li.J Kristall. Die Eichung des Instruments wurde im Laboratorium und im Gelände, auf drei voneinander abweichenden Arten durchgeführt. Die auf dem Versuchsfeld KOMLÓSI IMRE auf Böden mit verschiedenen Vegetationen, längere Zeit hindurch regelmässig durchgeführten Messungen bestätigten die günstigen Eigenschaften des Instruments.
