Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

12. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1973. május 25-én tartott évzáró üléséről

Beszámoló az MHT 1973. május 25-i évzáró közgyűléséről Hidrológiai Közlöny 1973. 12. sz. 575 teljes szövegét lásd Közlönyünk 1973. 6. számában). Elnök: Szeretve tisztelt kedves Hugó Bátyám! Amikor átadom Neked Társaságunk legnagyobb kitüntetését, ezzel nemcsak azt a sok évtizedes, kimagasló szakmunkásságodat ismerjük el, hanem azt a munkásságot, amit Társaságunkban hosszú évtizedeken át kifejtettél. Remélem, még sokáig számíthatunk bölcs tanácsaidra, amihez eró't és jó egészséget kívánok. A Vásárhelyi Pál díj II. ezüst fokozatát Elnökségünk I)r. Bolberitz Károly tagtársunknak adományozta. Dr. Bolberitz Károly oki. vegyészmérnök és közgazdasági mérnök, az Országos Közegészségügyi Intézet Vízügyi Osztályának tudományos főmunkatársa, a Magyai- Hidrológiai Társaságnak mintegy húsz éve igen aktív és köztiszteletnek örvendő tagja. Az elmúlt két évtizedben a vízminőségi, vízhigiénés és vízgazdálkodási tudományok számos területén gazdag alkotó munkát fejtett ki. Vegyészmérnöki tevékenysége igen széleskörű, munkásságának egy része a nálunk kevéssé ismert egészségügyi mérnököt testesíti meg. Átfogó szemléletére jellemző, hogy a vízkémia, vízkezelési technológia, szennyvíztisztítás, ipari vízgazdálkodás, egészségügy és környezetvédelem kérdéseit teljes összefüggéseikben kezeli. Fő munkaterülete a vízegészségügy és az ipari szennyvizek minőségi problémái, ezen belül kutatási, szakvéleményezési és hatósági tevékenység. Gazdag szakirodalmi tájékozottsága és széleskörű nyelvismerete révén munkájában a legújabb külföldi eredményeket és tapasztalatokat érvényesíti. Nagyszámú cikke a Hidrológiai Közlöny mellett más szakfolyóiratokban is megjelent, ezenkívül egyetemi jegyzeteket írt. Megbecsült előadója a Budapesti Műszaki Egyetem Szakmérnöki Tagozatának, Mérnöki Továbbképző Intézetének és az Orvostovábbképző Intézetnek. Előadásait és cikkeit az értékes tartalom mellett világos tárgyalási mód és szabatos stílus jellemzi. Irodalmi munkásságának kiemelkedő témái: speciális vízanalitikai módszerek, ipari szennyvizek minősítése és tisztítása, fürdők vizének közegészségügyi vonatkozásai, ipari vízgazdálkodás kérdései, műanyagok felhasználása a vízellátásban. Aktívan részt vesz a hazai tudományos közéletben. Dolgozott a Balatoni Intéző Bizottságban, a KGST Vízgazdálkodási Munkabizottságában, továbbá számos szabvány és egészségügyi rendelet megalkotásában. Több nemzetközi tanácskozáson képviselte hazánkat, kapcsolata a külföldi szakértőkkel igen jó. Elnök: Kedves Barátom! Amikor átnyújtom Társaságunk legmagasabb kitüntetését, arra kérlek, hogy továbbra is ugyan ilyen lelkesedéssel folytasd Társaságunkban munkádat, mint eddig, amihez sok sikert, erőt és egészséget kívánok. A Vásárhelyi Pál díj III. bronz fokozatát Elnökségünk Dr. Zsuffa István tagtársunknak adományozta. Dr. Zsuffa István a fiatalabb hidrológus-nemzedék tagja. (Született 1933-ban). Korán felismerve a matematikai statisztika rendkívüli jelentőségét a hidrológiai kutatásban, mérnöki oklevele mellé matematikus-képesítést is szerzett és az egyetemi doktori fokozatot is elnyerte. A VITUKI-ban a hidrológiai előrejelzésekkel kapcsolatban végzett tanulmányai során, de különösen a mirhó-gyolcsi belvízkísérleti területen folyó kutatómunka irányításával szerzett tapasztalatai megóvták attól, hogy a matematikai módszereket öncélúan művelje. Nagyon is jól tudja, hogy a hidrológiai kutatás eredménye a kiindulásul szolgáló észlelési adatok minőségén múlik. Ezért mindig nagy súlyt vetett a természetbeni megfigyelésekre és mérésekre. Ezért rendezte be, mint a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság hidrológusa, a Gaja-völgyi kísérleti területet, vezette be a gyakorlatba a gyors eredményt adó vegyi vízhozammérést, az eredményes lefolyás-számítás szempontjából döntő fontosságú beszivárgás méréseket, és foglalkozott a csapadékmérés pontosságának vizsgálatával. Ugyanebben a szellemben szervezte meg, mint a bajai Vízgazdálkodási Főiskolai Kar előadója, a mintaszerű komplex vízmérési gyakorlatokat és vezeti be a leendő üzemmérnököket a hidrológiai folyamatok megismerésébe. Elméleti vonatkozású kutatásai, amelyekkel nemzetközi kongresszusokon is méltán elismerést szerzett, főként a tározás hidrológiájával kapcsolatosak. Sikeresen alkalmazta a Markov-láncokon alapuló Moran-féle tározómodellt és továbbfejlesztette egymással összekapcsolt tározókra is. Ismé-