Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

12. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1973. május 25-én tartott évzáró üléséről

574 Hidrológiai Közlöny 1973. 12. sz. Beszámoló az MHT 1973. május 2ö-i évzáró közgyűléséről vízgazdálkodás jelenlegi feladatainak tükrében. Ide tartoznak feladataink a műszaki fejlesztés információinak közvetítésében, kiadványok vonatkozásában . Elsősorban olyan kiadványokról van szó, amelyek valamely kezdeményezést tartalmaznak és amelyek megjelentetésére semmilyen kiadó sem vállalkozik. Át kell tekinteni teendőinket a műszaki társadalom tudatformálása terén. Ezzel kapcsolatban elmondom, a MTESZ sem vonhatta és vonhatja ki magát az alól, hogy a környezetvédelem kérdéseivel foglalkozzék. Annál is inkább kötelessége e kérdésekkel törődnie, mert a szocialista országok testvérszervezetei közötti megállapodás eredményeként a MTESZ az, amely a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseket a szocialista műszaki-tudományos szövetségek között egybefogja. Legutóbb fontos nemzetközi megbeszélés is zajlott le ezzel kapcsolatban Budapesten, ahol világossá vált, hogy a környezetvédelem ügye legalább annyira az ismeretek, a tájékozottság, a tudat, a közfelfogás formálásának a kérdése, mint a megfelelő rendeletek és intézkedések meghozataláé. Márpedig azt hiszem, joggal érezhettem úgy ezen az értekezleten, hogv a mi Társaságunk, amely kezdettől fogva multidiszciplináris szemléletű volt, többszörösen hivatott arra, hogy a saját portáján ezt a környezetvédelmi tudatformálási munkát kiszélesítse. Attól kezdve, hogy 1949-ben önálló lett a Társaságunk, tudtuk, hogy mit jelent a vízzel foglalkozó különböző szakemberek együttléte, mennyire termékenyítőleg hat ez a rokontudományokra. Nem véletlen, hogy az időközben feloldódott működési forma, a rokon „vizes" területek együttes ülése az utóbbi 3 évben — korszerű módon — reneszánszát éli Társaságunkban. Emlékeztetnék Elnökünk tavalyi, tavalyelőtti intenciójára, amit többé-kevésbé keresztülvittünk terveinkben, hogy t. i. elő kell segítenünk a rokon, illetve azonos témára vonatkozó szakosztályi előadások koordinálását, a kérdések minél többoldalúbb megvilágítása érdekében. Ez nem egyéb, mint a kívánatos tudatformálásnak útja a mi Társaságunk viszonyai között. Egy további nagy kérdéscsoport, amelyet az Elnökség szükségesnek tart, hogy foglalkozzék vele, az egyesületi vezetés bővebb és szűkebb testületének működési kérdése. Hogyan kellene hatékonyabbá tenni az Elnökség munkáját, a szűkebb Vezetőség, az Intéző Bizottság tevékenységét? Egy további nagy kérdéscsoport a tagság és az egyesület viszonyát illeti, jogokat és kötelességet tekintve, mindkét oldalról. Itt említem meg, hogy múlt elnökségi ülésünkön és Nagy L. Dénes szaktársunk előterjesztésében is részletesen foglalkoztunk az egyéni tagdíj kérdésével, ahol végül is arra az eredményre jutottunk, hogy — bár számos MTESZ tagegyesületben lényegesen magasabb a tagdíj, mint nálunk — egyenlőre nem foglalkozunk ezzel a kérdéssel, továbbra is elsősorban a jogi tandíjak növelésére fektetjük a súlyt. Felmerül az a probléma is, hogy valamiképpen az aktív és a nem aktív tagokat, jogos érdekek sérelme nélkül, el kellene választani egymástól. Ugy is mondhatnám, ne csak attól függjön egy tag aktivitásának a megítélése, hogy vajon befizeti-e a tagdíjat. Értékes volt az a felvetődött gondolat, hogy vállalati összekötőinket ne tekintsék tagtársaink egyszerűen tagdijbeszedőknek, hanem olyan reprezentánsainak is, akik ott élnek a vállalaton belül és akik más egyesületi ügyben is alkalmasak arra, hogy tőlük felvilágosításokat kérjenek, vagy közöljék velük az egyesületi munkával kapcsolatos észrevételeiket. Egy további kérdéscsoport szakosztályaink és területi csoportjaink munkamódszereit illeti. Ha áttekintjük az elmúlt 1—2 évet, akkor azt látjuk, hogy nagyon is változatossá vált a munkamódszer az utóbbi időben, sokkal többféle utat-módot találtak meg vezetőink arra, hogy a célnak megfelelően a tagságot összehozzák. Sőt 1973-ban egészen új szemináriumi forma keretei is kibontakoztak. Viszont látjuk, hogy további koncentrálásra és egyeztetésre van szükség, mint amelyről már előbb szólottam és itt-ott bizony a színvonalra vonatkozó fokozottabb szakmai ellenőrzés sem ártana. Ehhez kapcsolódik az a múlt elnökségi ülésen ugyancsak megtárgyalt gondolat, hogy a program összeállításakor sok tagtársunk évvégi és éveleji túlterheltségét (beszámoló, jelentés, terv készítés) vegyék a szakosztályok, területi csoportok vezetői figyelembe. Tisztelt évzáró ülés! Az Elnökség .szükségesnek tartotta, hogy minderről tájékoztassa tagságunkat. A felvetett kérdésekben konkrét állásfoglalást azért nem adtunk, mert tagtársaink véleményét kérjük és várjuk még arra vonatkozóan is, hogy milyen további problémát látnak, melynek megtárgyalását a jövő évi közgyűlést megelőzően kívánatosnak tartanák. Ezután a Főtitkár ismertette a Számvizsgáló Bizottság jelentését. Az évzáró ülés a főtitkári beszámolót és a Számvizsgáló Bizottság jelentését egyhangúlag elfogadta. Elnök: áttérünk napirendünk következő pontjára, a Vásárhelyi Pál díj adományozására. Elnökségünk úgy határozott, hogy a Vásárin lyi Pál díj I. arany fokozatát Dr. Lampl Hugó tagtársunknak, tiszteleti tagunknak adományozza. Felkérem I)r. h. c. Németh Endre tiszteletbeli tagunkat, hogy Dr. Lampl Hugó munkásságáról szóló méltatását szíveskedjék előterjeszteni. Elnök megköszöni Németh Endrének szívhez szóló, szép méltatását, mely egyben Lampl Hugó 90. születésnapjáról is megemlékezett. (A méltatás