Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

12. szám - Husam Saleh Jaber–Hegedűs János: Az algák szerepe a lassúszűrő tisztítási folyamatában

H. S. Jaber, Hegedűs J.: Az algák szerepe Hidrológiai Közlöny 1973. 12. sz. 555 3. táblázat A lassúszíírő teljes homokréteg mélysége bakteriológiai vizsgálatának eredménye Table 3. Result of the bacteriological study over the entire depth of the slow filter Rétegmélység Bak téri umszám Rétegmélység 20 °C 37 °C Coliform Streptococcus Clostridium 0—3 mm iszap elfolyt 24 600 320 64 70 0—4 mm homok elfolvt 57 400 1520 240 50 4—29 mm homok elfolvt 2 050 160 24 32 29—G2 mm homok 3600 820 80 0 4 62—128 mm homok 1 300 164 0 0 12 128—261 min homok 1600 246 0 0 2 261—394 mm homok 2700 656 0 0 2 394—527 mm homok 2000 570 0 0 1 527—600 111111 homok 250 65 0 0 0 Az eredmények a Clostridiumnál 5, a többi vizsgálat esetében 1 g nedves homokra vonatkoznak. ben a foszfát nagyfokú csökkenését tapasztaltuk (2. ábra). A nitrát valamint egyéb nitrogén vegyületek csökkentésében az algák mellett a bakteriális tevékenységnek is szerepe van. A denitrifikáció mellett ugyanis az ún. nitrát asszimiláció is ismeretes. E bioszintézist fakultatív anaerob baktériumok végzik nitrátreduktáz segítségével redukálva a nitrátot. E redukció eredményeképpen ammónia keletkezik , melyet a mikroorganizmus ebben az alakban használ fel fehérjék felépítésére [7]. A folyamatok összetettségéről a 3. ábra tájékoztat. Ahhoz, hogy megtudjuk állapítani az algák különböző vegyületeket eltávolító hatását, még további kutatás szükséges. 4.) Az algák baktérium csökkentő hatása közvetlenül és közvetve a homokréteg felső (2—3 mm) rétegében jelentkezik. A közvetlen hatás az algák által termelt antibakteriális anyagok révén következik be. Az antibakteriális hatású anyagokat főleg tengeri algák esetében vizsgálták. Ezek az anyagok szerves savak (acrilsav, zsírsav stb.) különböző terpén frakciók és klorofill származékok lehetnek. Ezen vegyületek egyrésze bakteriosztatikus, másrésze baktericid hatást fejt ki. Ilyen vegyületeket termelnek a Cladoj>hora, Chlamydomonas, Chlorella és Scenedesmus fajok is. Az irodalomból ismert, hogy az édesvizekben előforduló Scenedesmus és Chlorella fajok antibakteriális anyagai baktericid hatást fejtenek ki eoliform baktériumokra és 8 a lm one IIa - ák ra. Más zöldalga fajok a Salmonella typhi murium-va, gyakorolnak antibakteriális hatást. Ezenkívül megfigyelték egyes algák kivonatainak gátló hatását gombákra és vírusokra is [15]. Közvetett hatásukat azáltal fejtik ki, hogy mint a biocönozis primer producens szervezetei lehetővé teszik a Zooplankton tagok elszaporodását. Ezeknek egyrésze — ostorosok, esillósok — baktériumokat fogyaszt. Ezt igazolják a lassúszűrő rétegvizsgálatának bakteriológiai eredményei is (3. táblázat). A táblázatból látható, hogy a felső 2—3 mm rétegben, a közvetlenül alatta levő réteghez képest lényegesen kevesebb a baktérium. 5.) Az algák egyrésze szerves anyagokat (cukrok, alkoholok, szerves savak) is hasznosít anyagcseréje folyamán. így egyaránt részt vehetnek a szervetlen és szerves vegyületek mennyiségének csökkentésében. Negatív szerepük: 1.) A magas algaszám a szűrőréteg fokozatos eltömésével — ezáltal a lassúszűrő vízhozamának csökkentésével, a szűrési periódus rövidítésével — hátrányosan befolyásolja a lassúszűrő üzemeltetésének gazdaságosságát. Az algák élettevékenysége évszakos, valamint a környezeti tényezők hirtelen bekövetkező változásainak van kitéve. Magyarországon az algák fő vegetációs periódusa a késő tavaszi, nyári és a kora őszi hónapokra esik. Egy folyamatos csökkenéssel éri el a felszínvíz — jelen esetünkben a Duna — a téli vízre jellemző alacsony algaszámot. Ez az alacsony algaszám a tavaszi hónapokban a vegetációs időszak kezdetével növekszik. Az alga flóra évszakos változásait hidrometeorológiai tényezők (vízállás, lebegőanyag tartalom, vízhőmérséklet, a napfény intenzitása és szennyezési hullámok) hirtelen változásai szakítják meg, s ilyenkor jelentős alga pusztulással kell számolnunk. A Duna esetében is tapasztalható, hogy pl. a több tízezer ind/ml algaszám jelentős áradás esetén egy-két nap alatt néhány ezerre csökken. Az algacönozisok folyamatos mennyiségi és minőségi elemzése ezért a lassúszűrő üzemeltetése alatt feltétlenül szükséges. 2.) Az évszakok és egyéb környezeti tényezők változásainak hatása az algacönozis mennyiségi és minőségi összetételére, magával hozza a szűrt víz mi- • nőségének változásait. Ez a változás elsősorban a szűrt víz oldott oxigén és széndioxid, nitrát — és foszfor — vegyületek tartalmában és a pH változásában tükröződik, amiért is szükséges e paraméterek rendszeres mérése. Az algák nagyfokú pusztulása esetén nagymértékben növekszik a szivárgó víz lebontásra váró szervesanyag mennyisége. így] az erőteljes oxidációs folyamatok következtében csökken a szivárgó víz oldott oxigén tartalma és növekszik az oldott széndioxid tartalma. 3.) Az algák anyagcsere és bomlástermékei között számos olyan vegyület is előfordul, mely hátrányosan befolyásolhatja a víz minőségét. Ezek a vegyületek alga törzsenként, vagy akár fajokként is eltérőek lehetnek.