Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
12. szám - Husam Saleh Jaber–Hegedűs János: Az algák szerepe a lassúszűrő tisztítási folyamatában
/ 556 Hidrológiai Közlöny 1973. 12. sz. H. S. Jaber, Hegedűs J.: Az algák szerepe Az algák anyagcsere termékeinek mennyisége sokkal kevesebb, mint a baktériumoké vagy a gombáké. E szervezetek ugyanis az anyagcsere folyamataik során termelt vegyületek nagyrészét testükben elraktározzák, pusztulásuk alkalmával azonban nagy mennyiségű bomlástermék Ikerül a szivárgó vízbe. A végtermékek minőségi és mennyiségi viszonyainak, valamint a víz minőségére gyakorolt hatásának tisztázása még kiterjedt kutatást igényel [8, 9, 11, 12]. Az algák szerepének elemzéséből láthatjuk, hogy az algák a szűrők eltömítésével hátrányosan befolyásolják a szűrő üzemeltetését. Kísérleteink szerint azonban a szűrt víz minőségének kialakulását lényegesen nem befolyásolják. Az algáknak, a szűrőréteg felső részéből történő eltávolítása után az újbóli indítás esetén nem tapasztaltuk a szűrt víz minőségének romlását az előző ütem utolsó szakaszához viszonyítva. Az algák szerepének megismerése a lassúszűrés mechanizmusában még sok kutatást igényel. A kutatásoknak elsősorban üzemi és félüzemi kísérletekre kell támaszkodniuk. A lassúszűrési elmélet fejlesztéséhez, így a biológiai folyamatok megismeréséhez is különböző szakemberek — mérnök, biológus, kémikus stb. — együttműködése szükséges. IRODALOM [11 Abos, B. (1971): Quality problems in groundwater rocharging. Hidrológiai Közlöny, 1, 26. [2] Bourelly, P. (1966): Les algues d'eau douce. Les algues vertes. Editions N. Boubée et Cie. Paris. [3] Bourelly, P. (1968): Les algues d'eau douce.. Les algues jaunes et burnes Chrysohycées, Phéophycées et Diatomées. Edition N. Boubé et Cie, Paris. [4] Felföldy, L., Szabó, E., Tóth, L. (1964): Kótköbméteres algatermesztő berendezés Tihanyban. Annál. Biol. Tihany, 31, 185. [5] Hajdú, L. (1972): Hozzászólás. Hidrobiológus Napok 1972, okt. 6—8. Tihany. [6] Hortobágyi, T. (1968): Növényhatározó. Tankönyvkiadó, Budapest. [1] Horváth, S. (1965): Mikrobiológiai gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest. [8] Huisman, L. (1970): Slow Sand Filtration Technological University. Deft. [9] Husam Saleli Jaber—Öttős, G. (1971): A lassúszűrő elméleti, tervezési és üzemeltetési alapjai. Hidrológiai Közlöny, 12, 533. [10] Kol, E., Machay, L. (1961): A termesztett algák. Magyarország kultúrflórája. 1 (7), 1. [11] Muszkalay, L. (1950): Felszíni vizek lassú és gyors szűrése. Hidrológiai Közlöny, 1—2, 11. [12] öttős, G. (1970): A lassúszűrő szerepe a víztisztítás területén. Hidrológiai Közlöny, 1, 1. [13] Huber, G.—Pestalozzi. (1942): Das Phytoplankton des Süsswassers. Diatomäen. E. Schweizerbart'sche Verlagsbuchhandlung, Stuttgart. [14] Prescott, G., W. (1970): Algae. WM. C. Bnown Company Publischers, Dubuque, Iowa. [15 Sielburth, J. (1964): Antibacterial subtances produced by marine algae. Development is Industrial Microbiology, 5, 97. [16] Szemes, G., Bozzay, J., Bánáti, M. (1963): A Dunavíz vizsgálata a budapesti felszíni nagy Vízműnél, különös tekintettel a növényi mikroorganizmusok mennyiségi viszonyaira. Hidrológiai Közlöny, 2, 165. The role of algae in the treatment process on slow filters by Husam Saleh Jaber and Hegedűs, J . While passing through slow filters water is exposed to the combined and simultaneous effect of physical, physico-chemical, chemical and biological phenomena. No individual phenomenon can be examined with the hope of success, unless it is regarded as an organic part of the entire process. Within the combination of diverse processes those of biological character predominate, ln the present paper the role of algae is discussed on the basis of experiments carried out in two stages. Under the influence of changed conditions — turbidity, flow velocity, etc. — on the surface of slow filters substantial changes take place in the qualitative and quantitative composition of the algal population present in the raw water. The proportion of green algae which was a moderate 5 to 10% in the raw water increased significantly to 30 to 90% of the total alga count, depending primarily on the depth of sunshine penetration (Table 1). The distribution of algae over depth has been compiled in Table 2. The antibacterial influence of algae was observabel in the top 0 to 3 mm thick silt layer on the slow filter, where the number of algae was substantially lower than in the layer immediately underlying it (Table 3). The alga count in the filtrate was very low from the start. As the experiment progressed in time the biological treatment efficiency (Fig. 2) improved further. The negative and positive roles of algae in the treatment process are considered in detail. High alga counts on the filter surface tend to result in clogging of the filter and affect thus adversely the economic indices of filter operation. For obtaining a better understanding about the role of algae in the treatment process taking place on filters additional experiments, primarily on pilot plant scale and operating experiences are necessary.
