Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

12. szám - Husam Saleh Jaber–Hegedűs János: Az algák szerepe a lassúszűrő tisztítási folyamatában

551 Hidrológiai Közlöny 1973. 12. sz. A lassúszűrők alkalmazása az ivóvíztisztítás területén egyre inkább előtérbe kerül. Ezért szükségessé válik a lassúszűrés mechanizmusának behatóbb megismerése. A lassúszűrés tisztítási mechanizmusában a fizikai, fiziko-kémiai és kémiai folyamatok mellett döntő szerepet játszanak a biológiai folyamatok is. A biológiai folyamatokat a baktériumok, algák és az egysejtű állatok végzik. E cikk keretében az algáknak a lassúszűrés biológiai folyamataiban betöltött szerepét tárgyaljuk, kísérleti adatainkra támaszkodva. Kísérleteink során — melyet két ütemben, 220 cm-es átmérőjű tartályban folytattunk — nyersvízként Duna vizet használtunk és (50 cm vastag, 0,2—0,6 mm átmérőjű szűrőhomokot alkalmaztunk, melyet 20 cm vastagságú kavics támrétegre terítettünk. A szűrési sebesség a kísérlet indításakor kb. 0,10 m/óra volt. A Duna-víz adatai a folyó 1659 km-es szakaszára vonatkoznak. Vizsgálati eredmények .4 nyersvíz biológiai minősége A lassúszűrőkre kerülő nyersvíz alga flórájának minőségi és mennyiségi összetétele, valamint annak változásai nagymértékben befolyásolják a lassúszűrő biológiai rétegében kialakuló biocönozis összetételét, valamint az azzal összefüggő üzemeltetési és vízminőségi mutatókat. A Duna-víz biológiai minősége az évszakoktól függően erősen változik. A szaprobiológiai minőség késő tavasztól kora őszig megfelelő, béta-mezoszaprob típusú. Ez a minőség az őszi hónapokban roszszabbá válik, alfa-béta-mezoszaprob minőségűre változik. A téli hónapokban elérheti az alfa-mezoszaprob szennyezettségi fokot. Ezt támasztják alá a szaprobiológiai vizsgálatok is, melyek során a Duna vizében télen rendszeresen megtaláltuk a szennyezettséget jelző Sphaerotilus, Spirillum, Spirochaeta, Thiothrix és Beggiatoa nembe tartozó fajokat. Az algaszám a Dunában éves viszonylatban kettős (nyári és őszi) maximumot mutat. Ezekben a periódusokban az algaszám igen magas 60—70 ezer ind/ml értéket is elérhet. Az algaflóra összetételében a kovaalgák dominálnak, melyek'még a nyári hónapokban is az algáknak 60—70%-át alkotják, az őszi hónapoktól kezdve pedig már egyeduralkodóan, mintegy 90—95%-ban fordulnak elő. A kovaalgák mellett a Dunában még az ostoros és a zöldalgák előfordulása jelentős. A kék- és barázdás algák száma csak elenyésző (1. kép). A kísérlet lefolytatása alatt — V. hó — a Dunavíz szaprobiológiai minősége béta és alfa-béta-mezoszaprob között váltakozott. Az algaszám mindig magas 14—32 ezer ind/ml értékű volt. Az algaflóra * Magyar Tudományos Akadémia aspiránsa, Budapest. ** Fővárosi Vízművek, Budapest. 1. kép. Jellegzetes altjafajuk a Dunából Picture 1. Typical alga species from the Danube alkotásában a kísérlet egész ideje alatt a kovaalgák domináltak, csak a kísérlet utolsó napjaiban emelkedett a zöldalgák száma 1 000 ind/ml fülé. Az algák többi törzse nem járult lényeges mennyiségben az összalgaszám kialakításához. A kovaalgák közül a Stephanodiscus hantzschii Orunow, Melosira gra-