Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
12. szám - Husam Saleh Jaber–Hegedűs János: Az algák szerepe a lassúszűrő tisztítási folyamatában
552 Hidrológiai Közlöny 1973. 12. sz. H. S. Jaber, Hegedűs J.: Az algák szerepe nulata, Fragilaria crotonensis Kitton, Aster ionella formosa Hassal, Synedra ulna Ehrenberg, Nitzschia acieularis W. Smith, Nitzschia actinastroides van Goor és különféle Cyclotella és Navicula fajok a domináns szervezetek. A zöldalgákat Scenedesmus, Actinastrum, Crucigenia, Coelastrum, Ankistrodesmus, Pediastrum, Tetraedron és Chlamydomonas fajok képviselik jelentősebb mennyiségben. A mikroszkópi vizsgálattal is meghatározható baktériumok és gombák közül csak a Planctomyces békefii Gimesi fordul elő nagvobb számban [1, 2, 3, 4, 6, 9, 10, 13, 14, 16]. A nyersvíz lebegőanyag tartalma a kísérlet alatt 10—50 mg/l, a hőmérséklete pedig 12—22 °C között váltakozott. A fent említett biológiai minőségű nyersvíz tekintettel a kísérlet alap jellegére, tisztítás nélkül, közvetlenül kerül a lassúszűrőre. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a felszíni vizek nagymérvű kémiai és biológiai szennyezettsége, magas lebegőanyag tartalma és algaszáma miatt ma már legtöbb esetben szükségessé válik a nyersvíz előtisztítása. A nyersvíz biológiai minőségének változása a lassúszűrés folyamán A lassúszűrő homokrétegének legfelső, pár milliméterében az algák nagymértékben elszaporodtak. A szűrőréteg felső 2—3 mm-ben a nyersvíz algaösszetételétől eltérően legnagyobb egyedszámban a zöldalgákat találtuk meg. 80—90%-át adták az összalgaszámnak. Ezek között is domináltak a Scenedesmus nem fajai. Ezen kívül kisebb számban Ankistrodesmus, Actinastrum, Crucigenia stb. genus-ok fajait találtuk meg. A kovaalgák közül egyetlen faj elszaporodását sem tapasztaltuk. A zöldalgák nagymérvű elszaporodása véleményünk szerint a következő okok miatt jött létre: 1. Kedvező fénybehatolási körülmények, a jobb átlátszóság és az alacsony vízborítás (30—50 cm). 2. A Duna-víz sebességéhez viszonyított erősen csökkent vízsebesség. 3. Az algasejtek mérete, alakja és a különböző nyúlványok jelenléte, melynek következtében a Zooplankton tagjai nem szívesen fogyasztják őket. Ezenkívül a Scenedesmus fajok nagymértékű elszaporodását elősegítette az, hogv e fajok sejthártyáját vékony pektin burok borítja. Ez a burok megvédi az állati szervezetbe bejutott sejteket a lebontó enzimek hatásától és így változatlanul ürülnek ki azok szervezetéből [5]. A második ütem esetében amikor magasabb vízoszlopot alkalmaztunk (60 cm) és valamivel magasabb volt a nyersvíz lebegőanyagtartalma, a lassúszűrőben a zöldalgák aránya lényegesen csökkent (annak ellenére, hogv a nyersvízben a zöldalgák aránya magasabb volt, mint az első ütemű kísérlet esetén) mintegy 30—40%-át adva a teljes algaszámnak (1. táblázat). Az uralkodóak a kovaalgák Melosira, Stephanodiscus, Synedra, Navicula és Nitzschia fajokkal. Ebből is látható, hogy az algaflóra milyen érzékenyen reagál a napfény behatolásának kismértékű megváltoztására is. Az algák nagymérvű szaporodását mindkét ütem esetében a homokréteg felületén kialakuló hálózatos szerkezetű (melyet kovaalga vázak, anyagszemcsék és mikroszkópos méretű növényi szálak stb. alakítanak ki) 2—3 mm vastagságú iszaprétegben tapasztaltuk. Az alatta levő 0—4 mm-es homokrétegben az algaszám már jelentősen csökken. A to2. kép. a) A homokréteg felületén elszaporodott zöldalgák; b) A homokréteg felső 0—4 mm-es rétegének jellemző biológiai képe; c) A lecsökkent algaszám, 2,9 cm mélységben Picture 2. a) Green algae which prolificated on the surface of the sand layer; b ) Typical biological picture of the top 0 to 4 mm thick crust of the sand layer; c) Reduced alga count at 2.9 cm depth
