Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

12. szám - Dr. Szabó Ivánné: A területi vízgazdálkodás-fejlesztési tervezés tapasztalatai és jövőbeni útja

Dr. Szabó I.-né: A területi vízgazdálkodás Hidrológiai Közlöny 1973. 12. sz. 541 •"'••... TVK egységek határa 9 TVK egység száma Zffify ElkészültTVK-k területei JELMAGYARÁZAT•• 1. ábra. Országos Vízgazdálkodási Keretterv egységei, az elkészült TVT-k területeinek jeltüntetésével Puc. 7. Edutwifbt rocyöapcmeeHHOZO n,iana pa36umun eodnoao xo3HÚcmea, c yna3anueM yjice cocmaejiemmx KOMn.ieKcithix eodoxo3HücmeeHHbix riAanoe Abb. 1. Einheiten des Nationalen Wasserwirtschaftlichen Rahmenplans mit Anführung der ausgearbeiteten wasserwirtschaftlichen Mehrzweck-Studien mányok, tervek iránti igény az utóbbi időben a VlZIG-eknél is egyre gyakrabban jelentkezik már. A tanulmányok a vízgyűjtő terület többirányú fejlesztési lehetőségeinek feltárásával, elemzésével és értékelésével hasznos segítséget adtak az ágazaton belüli problémák megoldásához, döntések előkészítéséhez. (A Többcélú Vízgazdálkodási Tanulmányok elsődlegesen úgynevezett belső tervek, melyek eredményeit —- a vízügyi ágazat a területi műszaki és hatósági munkában hasznosítja és megállapításait más jellegű tervek összeállításánál is felhasználják (1. ábra). Más ágazatok, központi szervek területi fejlesztési terveinek, illetve regionális terveinek összeállításához ma már mind gyakrabban merül fel a vízgazdálkodási helyzettel és fejlesztésével foglalkozó anyagok összeállításának szükségessége [7, 8]. Ez nemcsak a vízgazdálkodás sajátos jellegéből fakadó okok miatt van így, hanem a fejlett tervezési módszerek miatt is, amelyek megkövetelik a főbb ágazatok terveinek szintetizálását. Ehhez célszerű számbavenni mindazokat a vízgazdálkodással kapcsolatos ágazatokat, amelyek területi fejlesztéseinek összeállításánál nem nélkülözhetik a vízgazdálkodás-fejlesztési terveket. — Az ipar szinte valamennyi ágazata, de különösen a villamosenergiaipar, a vegyipar és az élelmiszeripar területi telepítésének tervezése elképzelhetetlen vízgazdálkodás-fejlesztési tervek, adatok nélkül: (Az ipar telepítése általában pontszerű, azaz vagy egy település részére vagy egészére terjed ki és mégis sok esetben nagyobb területet érint, mert koncentrált nagy vízigényével és szennyvízelvezetésével, elhelyezésével környezete vízgazdálkodását is befolyásolja.) Utalunk példaként Leninváros esetére. — A szállítás, hírközlés ágazati fejlesztése már kevésbé sokrétű, vízgazdálkodás-fejlesztési terv készítését igényli. Például folyókat keresztező út, vasút vezetéséhez, korszerűsítéséhez, műtárgyak, hidak tervezéséhez, sok esetben elegendő a vízfolyás vagy folyószakasz ismert kisvízi, középvízi és árvízi jellemzőinek rögzítése, a távlati folyócsatornázási elképzelések ismerete stb. — A mezőgazdasági ágazat régióra, illetve nagytérségre vonatkozó fejlesztési tervének összeállítása ugyancsak nem képezelhető el vízgazdálkodás-fejlesztési terv nélkül. — Legösszetettebb, a szó szoros értelmében komplex területi vízgazdálkodás-fejlesztési tervezést a regionális rendezési tervezés igényli pl. a nagytérségek, tavak, tározók, üdülőkörzetek stb. esetében. Utalunk itt a Balaton, a Velencei-tó, a liáckevei Duna, a Fertő-tó és üdülőkörzete, továbbá a Középtiszavidéki Üdülőkörzet regionális rendezési tervére. A területi vízgazdálkodás-fejlesztési programok, tervek értelmezése Az utóbbi időben egyre több problémát jelent vízgazdálkodás-fejlesztési programok, vízgazdálkodás-fejlesztési tervek összeállításánál mind a megrendelő részéről, a megbízás tartalmának meghatározása: mind a tervező részéről a feltétlenül szükséges anyag összeállítása. Valahogy úgy tűnik, nem látjuk elég világosan a célt, amit el akarunk érni. így viszont sok felesleges munkát végzünk. Ahhoz, hogy a feladatok kidolgozásánál egy nyelven tudjunk beszélni, értelmezzük a területi vízgazdálkodás-fejlesztési programot és a területi vízgazdálkodás-fejlesztési tervet. A területi vízgazdálkodás-fejlesztési program azoknak az általában középtávú feladatoknak az összességét tartalmazza, amelyekkel a vízgazdálkodási célkitűzések arányos megvalósítására törekszünk — számos esetben a vízgazdálkodás — fejlesztési terv bázisa — hogy ezáltal egyéb népgazdasági cél, vagy célok elérhetők legyenek a vizsgált területen. A vízgazdálkodás-fejlesztési program a már gyakorlatba átment beruházási program analógiájára számbaveszi és meghatározza a végrehajtandó valamennyi vízgazdálkodási feladatot, meghatározza a költségigényeket, rögzíti a költség-biztosítás for-