Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
12. szám - Dr. Szabó Ivánné: A területi vízgazdálkodás-fejlesztési tervezés tapasztalatai és jövőbeni útja
542 Hidrológiai Közlöny 1973. 12. sz. Dr. Szabó I.-né: A területi vízgazdálkodás U/UIMMLII. I IS' II'IIISIII »•• . Rísioms mm J BKíniSí mm' WFOK 7 " B.szmoi OÉlKBJErBAimil. " XfSmÁLIS VI7MÚ BAKUI iJ/J m m«'í Ac-1 fr ,jiötppoy$* jtfíüan /«) 'BJOHU MSZMU ájm/MÍK WM YFOVWO? irmvFS HYusmmw momisvim ^ Községhatár , >>—< Megyehatár 2. ábra. A Balaton üdülőterületének vízellátása és fejlesztése Puc. 2. fíoöocnaújiceiitie u pa.wamue Kypopmiioü 3oim o.iepa Bajiamon Abb. 2. Wasserversorgung und Entwicklung des Erholungsgebiets des Balaton JELMAGYARAZAT: •0" Tervezett medence * Meglévő medence 11 Meglévő felszíni ivávizkivételi mü 1= 1 Tervezett felszíni ivávizkivételi mú a Meglévő átemelő ill nyomásfokozó 0 Tervezett átemelő ill. nyomósfokozó — Tervezett ivóvíz fővezeték — Meglévő ivóvíz fővezeték rásait és a végrehajtandó feladatok kapacitás fedezetét is. Mindkét program utasítás jellegű. Megjegyezzük, hogy a gyakorlat a gazdasági matematikai módszerek alkalmazása kapcsán a telepítések optimalizálását célzó tervezési munkákat fejlesztési programnak nevezik. Ez technológiailag egy matematikai programozású munka, az egyes ágazatokat illetően jellemző hosszúságú tartammal dolgozik, ebben az esetben a fejlesztési program hosszútávú. A területi vízgazdálkodás-fejlesztési program jellegzetessége, hogy összeállítása hosszadalmas, mivel több előkészítő tanulmány készítését igényli. Ezek felhasználásával úgynevezett összefoglaló, vízgazdálkodás-fejlesztési alapozó anyag készül. Ebből akitűzött cél megvalósítása érdekében a konkrét fejlesztési előirányzatok az ún. előzetes vízgazdálkodás-fejlesztési programban kerülnek rögzítésre. Azj előzetes vízgazdálkodás-fejlesztési program általában más ágazatokkal történt egyeztetés után válik vízgazdálkodás-fejlesztési programmá. A területi vízgazdálkodás-fejlesztési program esetleg többszörös egyeztetés után kerül a Kormány, vagy a Gazdasági Bizottság elé és jóváhagyás után a vállalt feladatok és a hozott határozatok végrehajtása az érintett ágazatokra kötelező. Tartalmára vonatkozóan érdemes megemlíteni, hogy más ágazat, vagy ágazatok által kimunkált és a Kormány vagy más szinton jóváhagyott fejlesztési irányszámokból indul ki és ezek maradéktalan kielégítésére törekszik. A program általában a jelenlegi vízgazdálkodási helyzetet és fejlesztés alapjait értékelve már nem különkülön vízgazdálkodási szakági fejlesztésekkel foglalkozik, hanem meghatározza a feltétlenül fontos általános, ós a cél elérése érdekében szükséges fejlesztéseket, utal a kutatás műszaki fejlesztés terén elérendő feladatokra stb. Mindezek felhasználásával összesíti az elvégzendő műszaki munkákat, ezek költségigényét és költségviselőit. Példaként hozzuk fel a vízgazdálkodásfejlesztési programra a már elkészült ós a 10.115/71. GB. sz. határozattal elfogadott Balatoni Vízgazdálkodás-Fejlesztési Programot. A program kidolgozásakor nemcsak magával a Balatonnal, mint tóval és közvetlen üdülőterületével, azaz a parti sávval ós ennek pl. vízellátásával (2. ábra), hanem vízgyűjtő területének vízgazdálkodási pl. vízellátási és csatornázási műveinek helyzetével ós fejlesztésével (3. ábra), hanem a közvetlen és közvetett vízátvezetési hatásterületekkel is foglalkoztunk (i. ós 5. ábra). Ebben az esetben a vízgazdálkodás-fejlesztési program megvalósulása a térség üdülés-fejlesztésének bázisa. A területi vízgazdálkodás-fejlesztési terv bizonyos értelemben kevésbé kötött, lazább tervforma mint a program, jóllehet általában, szószerint értelmezve két azonos szintű anyagra gondolunk. A jövőbeni feladatok ellátásának megkönnyítése érdekében a vízgazdálkodás-fejlesztési terv definíciószerűen a következőkkel jellemezhető: A területi vízgazdálkodás-fejlesztési terv (továbbiakban terv) azoknak a feladatoknak és tevékenységeknek az összessége, amelyeket a vízgazdálkodási célkitűzések arányos feltárásával már kijelölt egyéb (pl. üdülési) fejlesztések megvalósításához feltételként és követelményként a jövőben meg kell oldani. A programhoz hasonlóan biztosítja az elvégzendő feladatok feltárását, általában nem 5 éves tervciklusokra, hanem 10—15 és 20—30 éves időszakokra bontva. A terv is tényhelyzetb ől, a jelenből indul ki és a vízgazdálkodás-fejlesztési feladatokat fontossági sorrendbe állítja. A terv jellegzetessége, hogy általában közigazgatási területre, régióra, üdülési körzetre stb. készül, de vízgazdálkodási szempontból a hozzátartozó vízgyűjtő területtel