Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

12. szám - Dr. Szabó Ivánné: A területi vízgazdálkodás-fejlesztési tervezés tapasztalatai és jövőbeni útja

540 Hidrológiai Közlöny 1973. 12. sz. A területi vízgazdálkodás-fejlesztési tervezés tapasztalatai / ••• ffi • r . • * es jovobeni utja Dr. SZABÓ IVÁN NÉ** Előzmények Nevezetes évfordulók korszakában élünk. Közelmúltban ünnepeltük a népgazdasági tervezés 25 éves, az Országos Vízgazdálkodási Keretterv kezdésének 1 2 éves, a Többcélú Vízgazdálkodási Tervek, ill. tanulmányok készítésének 6 éves, a vízgazdálkodás-fejlesztési tervek 3 éves, ós a területi tervezésről szóló 2006/1971. (III. 17.) Korm. sz. határozat megjelenésének másfél éves évfordulóját. Ez alkalomból érdemes felülvizsgálni az eddig megtett utat és hasznosítani a tapasztalatokat. A vízgazdálkodási tervezés sajátos szerepe, fontossága és kapcsolata más tervekkel közismert. A tervezés különféle változataiban ma már szinte valamennyi vízgazdálkodással kapcsolatos ágazat részéről fokozottabb igény merül felfl]. Különösen vonatkozik ez a területi tervezésre, melynek célja, hogy biztosítsa a vizsgált területen belül a termelő ós nem termelő ágazatok fejlődésének összehangolását és ezen belül még az életszínvonal és a népesség ellátottsági színvonalának területi közelítését is. Hogy az igényeket a társadalmi-gazdasági viszonyokat kielégítő, megfelelő tartalmú tervekkel tudjuk kielégíteni, célszerű felülvizsgálni a területi vízgazdálkodás-fejlesztési terv készítése terén eddig elért tapasztalatokat és eredményeket, majd ezek felhasználásával törekedni az egységes tervezési módszer kialakítására. Mindez segítséget adhat a központi és területi irányító szervek, tervezők és hatósági ellenőrzést, ill. jóváhagyást végzők munkájához. A területi vízgazdálkodás-fejlesztési tervezés lényege Ahhoz, hogy a vízgazdálkodás-fejlesztési tervezés lényegét elemezni tudjuk, meg kell néznünk a vízgazdálkodás-tervezés rendszerében a vízgazdálkodási területi tervezés helyét. A területi tervezés a népgazdasági tervezés szerves része, melynek feladata az ágazati tervvel egyidőben a területi arányok, a területfejlesztési és telepítési célok meghatározása [2] [3]. A területi terv két fontos bázisa a regionális terv és a területi vízgazdálkodási terv. (A közgazdasági és tanácsi tervvel jelenleg nem foglalkozunk.) A regionális terv lényegében műszaki — építési terv koordináció, amely meghatározott szempontból elhatárolt területek, üdülőövezetek, régiók, műszaki építési rendszerére, a terület felhasználási módozataira és a régiókba telepítendő beruházások térbeli koordinálására irányul. A területi vízgazdálkodási terv a vizsgált terület koordinált vízgazdálkodás fejlesztése, melynek meghatározói a természeti adottságok, a társadalmi-gazdasági környezet és a fejlesztési célok. A területi vízgazdálkodási terv meghatározza az egyéb tervek számára a szükséges végrehajtandó vízgazdálkodási feladatokat és vízgazdálkodásfejlesztési lehetőségeket. Gondoskodik a vízgazdálkodási feladatok összehangolt megoldásáról, azaz a vízgazdálkodási feladatok egész sorának megoldását tartalmazza, így az ipar, a mezőgazdaság, * A tanulmány a Magyar Hidrológiai Társaság Vízgazdálkodási Szakosztályának 1 972. november 12-i ülésén került megvitatásra. ** Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. a települések fejlesztéséhez szükséges mennyiségű és minőségű víz biztosítását; az ár-, a bel- és a szennyvizek kártételeinek elhárítását stb. [4]. Elnevezése tehát pontosan: területi vízgazdálkodás-fejlesztési terv. Ilyen okok miatt természetes, hogy a vízgazdálkodási tervezés elsősorban a regionális tervezéssel van a legszorosabb kapcsolatban. A terülti vízgazdálkodási terv időtartam szerint lehet rövidtávú (éves), középtávú (pár éves) és hosszútávú (15—20 éves). A területi vízgazdálkodás-fejlesztési terv elnevezés tartalmát tekintve a hosszútávú területi vízgazdálkodási tervre illik leginkább. A területi vízgazdálkodás-fejlesztési tervezés ilyen szemlélet szerinti tárgyalása és egyértelmű értelmezése a jövőben elősegíti munkánk pontosítását és egységes nyelvezet kialakítását. Területi vízgazdálkodás-fejlesztési tervezés alapjai, szükségessége, tapasztalatai Szoros értelemben a területi vízgazdálkodási tervezés alapja az 1964. évi IV. törvény szerint az Országos és Területi Vízgazdálkodási Keretterv, sőt a törvény Vhr. 1. §-a még szigorúbban rögzítette, hogy a Keretterv irányadó valamennyi népgazdasági ág távlati és éves terveiben előirányzott vízgazdálkodási, vagy vízgazdálkodást érintő egyéb feladatok kidolgozásánál és alapadatul szolgál a regionális rendezési tervek összeállításához [5] [6]. É szerint a területi tervezésnél a vízgazdálkodási tervezés kétirányú: — A szoros értelemben vett területi vízgazdálkodási tervezés: úgymint a keretterv kidolgozása, a keretterv továbbfejlesztése. Úgy is nevezhetnénk, az ágazat belső terveinek összeállítása, az ágazaton belüli feladatainkat feltáró tervezési jellege miatt. — Kijelölt régiókban, területeken népgazdasági összefüggések vizsgálatához, vagy egyes területek elemzéséhez más ágazati igényekre a vízgazdálkodás fejlesztésének megtervezése, vízgazdálkodásfejlesztési tervek összeállítása. Előzőhöz hasonlóan külső hasznosítású területi vízgazdálkodási tervnek nevezzük. A Vízgazdálkodási Keretterv jelentőségének méltatása' nem feladatunk. A készítése óta eltelt idő és egyes vízgazdálkodási szempontból súlyponti területek problémája már eddig is több esetben megkövetelte a Keretterv továbbfejlesztését, illetve az ezt biztosító Többcélú Vízgazdálkodási Tanulmányok (TVT) készítését. Elsőként a VITUKInál a Gajára, majd Séd-Gajára és a Pécsi víz— Fekete víz-re a VIKÖZ-nél készült Többcélú Vízgazdálkodási Tanulmány. Úttörő munkaként a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság a Nyírségi vízgyűjtőre és a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a VIII-as főfolyásra állított össze Többcélú Vízgazdálkodási Tanulmányt. Az ilyen jellegő tanul-