Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

11. szám - Dr. Oláh János: A szerves törmelék kilúgozódása, benépesülése és stabilizációja a detrituszformálódás folyamatában: a detritusz mennyisége és tápértéke a Balatonban

518 Hidrológiai Közlöny 1973. 11. sz. Dr. Oláh J.: A szerves törmelék kilúgozódása 1. táblázat ATP érték a kísérletek végén A kultúra kora Inkubációs idő Kezdeti ATP [/íg/ml] Kísérlet a kísérlet kezdetén [nap] Inkubációs idő Kezdeti ATP Kísérlet a kísérlet kezdetén [nap] [nap] érték [ //g/ml ] Inkubálás + 300—350 EVnál Inkubálás —350—400 Eu-nál 1. 9 1 4,51 1,62 2,66 2. 2 1 4,31 1,87 3,79 3. 8 2 5,04 1,62 6,21 4. 7 2 3,63 5,16 8,55 5. 3 4 1,87 3,63 4,03 6. 4 4 5,32 2,92 9,17 7. 9 8 4,51 3,51 2,94 Kiegészítés: 5. kísérlet, aerob második napi érték: 6,11; anaerob második napi érték: 2,24. 6. kísérlet, aerob első napi érték: 6.11, harmadik napi érték: 3.63 anaerob első napi érték: 5,92, harmadik napi érték: 8,12. 8. ábra. ATP-biomassza-C és deliidrogenáz aktivitás a liúsz napos inkubálás folyamán >-300 +200 +100 6 uf -100 -200 -300 -400 9. ábra. A mesterséges detritusz redukálóképessége 51 napos inkubálás folyamán (a görbéken levő számok a kultúra korát mutatják) 4 8 11 16 20 24 28 32 36>I0

5 2 4 6 6 10 12 14 16 18«10

s Detrituszrészecskék szama 10. ábra. A baktériumok és két detritusz frakció (3—15 fim és 15—40 fim) közötti összefüggés a Balaton nyíltvízi üledékében a mineralizációs folyamatok intenzitását. Ebből következik, hogy az időszakosan előforduló anaerob állapotban a benépesült detritusz tápértékét tovább megtartja, bár az anaerob állapot elnéptelenítő hatása csökkenti a detritusz tápértékét. A detritusz mennyisége és tápértéke a Balatonban A nádbevonat struktúráját és e társuláson belül a táplálkozási kapcsolatokat vizsgálva 1934-ben Meschkat a Balatont detritotróf tónak jellemezte [5]. A Balatonban a detritusz mennyiségéről azonban jelenleg sincsenek adataink. A detritusz minőségi vizsgálatának eredményeit értékelve, Sebestyén is hangsúlyozta a mennyiségi vizsgálatok szükségességét [13]. Vizsgálataink szerint [9] a Balaton nyíltvizében az üledék szervesanyag-tartalma és a C/N arány alacsony (szervesanyag-tartalom: 3—4%, C/N :5 —6), kivéve a Keszthelyi öblöt, ahol a szervesanyag-tartalom és a C/N arány is magasabb (szervesanyag-tartalom: 8—9%, C/N: 14—16). AKeszthelyi öböl a baktériumok és a detritusz két finom frakciójának (3—15 jam és 15—40 /im) nagyobb mennyisége alapján is elkülönül a tó többi területétől (10. ábta). A tó nyíltvizi üledékében a baktériumokjelentősrésze az intersticiális vízben, vagy a CaC0

3 kristályokon található. A detrituszrészecskék felszínén a parti öv detrituszrészecskéinek felszínével összehasonlítva kevés baktérium van. Az alacsony szervesanyag-tartalom egyedül, más tavakkal összehasonlítva nem mutatja tavunk valódi trofikus állapotát. Kísérletesen és in vitro vizsgálatokkal bizonyítottuk a Balaton vizében az öntisztulási, mineralizációs folyamatok nagy intenzitását. Az intenzív öntisztuló képesség a magas oxigéntartalom és vízhőmérséklet, és az oldott és formált CaC0

3 bőséges jelenlétének a következménye [8]. A sekély, nagykiterjedésű tóban az intenzív lebontás, mineralizálás tényét a detrituszképződés folyamataiban is meghatározó tényezőnek kell tekintenünk. A mesterséges detritusz fluoreszcensz és elektronmikroszkópos vizsgálata feltárta a szoros kapcsolatot a baktériumok és a formált szervesanyag között. A fluoreszcensz vizsgálatok az eritrozin festéses eljáráshoz hasonlóan azt mutatják, hogy a nyíltvizi üledékben a detritusz-komplexen belül kevés a baktérium. Ez azt bizonyítja, hogy a Bala-