Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

11. szám - Dr. Oláh János: A szerves törmelék kilúgozódása, benépesülése és stabilizációja a detrituszformálódás folyamatában: a detritusz mennyisége és tápértéke a Balatonban

Dr. Oláh J.: A szerves törmelék kilúgozódása Hidrológiai Közlöny 1973. 11. sz. 519 m 11. ábra. A nyíltvízi üledék detrituszának fluoreszcens mikroszkópos képe ton ban a formált szervesanyag erősen lebomlott, stabilizálódott állapotban van (11. ábra). A nádas üledékben a detritusz több baktóriumot tartalmaz, kevésbé lebomlott állapotban van (12. ábra). Ezzel összhangban a nyíltvízi üledék dehidrogenáz aktivitása kisebb (0,020—0,030 Ext.), mint a nádas üledék debidrogenáz aktivitása (0,300 Ext.). A nádasban a nagyobbrészt nádfragmentumokból álló detritusz redu kálóképessége is nagyobb volt, rűint a nyíltvízi üledék redukálóképessége. Másrészről a frissen lehullott, úszó nád redukálé) képessége kisebb volt még a nyíltvízi üledék redukáló képességénél is (13. ábra). Nyilvánvalóan a frissen lehullott nád mikrobiális benépesülése kezdeti stádiumban van és a benépesülést az erőteljes vízmozgás is késlelteti. A nyíltvízi üledékben a redukálóképesség évi menete is kis aktivitásról tanúskodik (14. ábra), és ennek is csak egy részét lehet a detritusz energiáját hasznosító mik- • roorganizmusoknak tulajdonítani. A formált szervesanyagra települt baktériumok kis száma és az alacsony aktivitás egybehangzóan bizonyítja, hogy a detritusz, melynek egy része a parti zóna nádas állományából ered, erősen le-' bomlott állapotban van. Említettük, hogy a nádrészecskék a hullámzás és áramlások hatására, erősen feldarabolódott állapotban a nyíltvízi területekre is eljutnak [13]. Ez a „porított" nád a magas oxigéntartalom és vízhőmérséklet mellett, az állandóan felkavarodó víz-üledék határon, melynek CaC0

3 tartalma több mint 60%, gyorsan bomlik és a könnyen mozgósítható energiatartalmát rövid idő alatt elveszti. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a Balaton nyíltvízi üledékében kevés a detritusz, és az is erősen lebomlott, stabilizálódott állapotban van, és így alacsony tápértékű a vizi állatok számára. Ennek ellenére Meschkat detritotróf jelzőjét a Balatonra érvényesnek tartjuk, hiszen az erőteljes hullámzás és áramlások hatására a vízoszlop „fiziológiailag" gazdag detrituszban. A rögzült, szűrő életmódot folytató szervezetekkel érintkező vízréteg detritusz tartalma ugyanis a vízmozgás következtében állandó, szemben az álló vízzel, ahol e vízrétegben a szűrés következtében és az utánpótlás hiányában alacsonyabb a táplálék koncentráció, mint az állattól távolabbi vízrétegekben. A rögzült, szűrő életmódot folytató vándorkagyló és tegzes bolharák ezért találhatott kedvező életteret tavunkban. Tavunkban a detritotróf elnevezés tehát azt jelenti, hogy az iszapfelszín és a vízoszlop „fiziológiailag" gazdag detrituszban, és nem jelenti ugyanakkor a detritusz nagy mennyiségét is. A zoobentosz táplálék készletében feltehetően az iszapfelszín nagy kovamoszat állománya is fontos szerepet játszik. 12. ábra. A nádas üledék detrituszának fluoreszcens mikroszkópos képe