Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

11. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Kutak és kapcsolódó vízművek gázosságának problémája

Dr. Karácsonyi S.: Kutak és kapcsolódó vízművek Hidrológiai Közlöny 1973. 11. sz. 489 malis hatásfok érdekében célszerű vizsgálat tárgyává tenni a különböző technológiai megoldásokat, valamint figyelembe kell venni azt is, hogy a gáztalanítás során a vízben kémiai változás állhat be. A berendezések helyes működésének egyik leglényegesebb feltétele a szakszerű üzemvitel és ellenőrzés. Ezért a tervezés során ki kell dolgozni a részletes üzemviteli utasítást egészen a végrehajtás operatív szintjéig. Előírandók az elvégzendő vizsgálatok, azok módja, a mintavétel helye és gyakorisága. Ugyancsak a tervezés során meg kell adni a gázleválasztó előtti létesítményeknél — kútaknák, szerelvények és vezetékszakaszok — a biztonságtechnikai előírásokat, óvórendszabályokat és meg kell adni a szükséges üzemviteli védőfelszereléseket és eszközöket is. Az üzemviteli utasításban ki kell térni az üzemzavarok vagy meghibásodások esetén végrehajtandó üzemviteli biztonsági intézkedésekre is. 5. Biztonságos üzemvitelt szolgáló intézkedéseket kell tenni a vízműveknél. A metángázos vizet felhasználó vízművek üzembiztos és veszélymentes üzemvitele komplex probléma, amely üzemtechnológiai, üzemviteli, biztonságtechnikai megoldást és megfelelő pénzügyi fedezetet igényel. Megoldandó: — a reális költséggel megvalósítható üzemszerűen, optimális hatásfokkal működő gáztalanító berendezés létesítése, — biztonságtechnikai intézkedések és óvórendszabályok kidolgozása a vízellátc) mű mindenkori adottságát kielégítő megoldással, — gondoskodni kell a szakszerű üzemvitel és ellenőrzés megszervezéséről, — meg kell határozni a már üzemelő vízműveknél a veszélyeztetettség mértékét. Ennek figyelembevételével kell a gázleválasztó berendezések megvalósításának sorrendjét előírni és a pénzügyi fedezetet biztosítani. 6. Egyéb intézkedések Létesítendő új vízműveknél a vízjogi üzemeltetési eljárás során a gázos kutak esetében próbaüzemelést kell tartani, melyek során vizsgálni kell, hogy a gáztalanító berendezés a jóváhagyott terv szerint készült-e el, és megfelelő hatásfokkal működik-e, továbbá megvannak-e a biztonságtechnikai előírások és óvórendszabályok betartásának feltételei. Már üzemben levő vízművek metános kútjainál olyan azonnali biztonságtechnikai intézkedéseket kell előírni, amelyek a végleges megoldás bevezetéséig lehetővé teszik a balesetmentes üzemvitelt. Indokolt esetben a lakosság tájékoztatása is szükségessé válhat az ivóvíz éghető gáztartalma miatt előállható veszélyekről, ill. teendőkről. SIMON NORBERT (Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség) : Vízművek gázosságának bányahatóság! kérdései A kutak, valamint a vízművek gázleválasztásának bányahatósági feladata a rendeleteken alapuló bányahatósági gyakorlatból vezethető le. A bányahatóság tevékenységét alapvetően a 9/1961Korm. szánul rendelet határozza meg. A bányatörvény (111/1960), továbbá végrehajtási utasítása alapján a bányahatóság szakfelügyeletet gyakorol a mélységi vizek felszínre hozatalára irányuló bányászati technológiai munkálatok felett. A szakfelügyelet gyakorlása során a bányahatóság a munkálatok ós az üzembentartás biztonságára és szakszerűségére vonatkozó kérdésekben közvetlenül intézkedik, a vízvagyon védelmére szolgáló intézkedések megtételét pedig a vízügyi hatóságnál kezdeményezi. A bányahatóság szakfelügyeletét a bányatörvényen alapulva az 1600/1962. OBF-OVF utasítás határoza meg. Az utasítás hatálya a 300 m-nél mélyebb, ill. bányatelken, vagy kőolajat, földgázt tartalmazó területen belül létesítendő 30 m-nél mélyebb fúrásokra terjed ki. Ezeknél a fúrásoknál a bányahatóság szakvélemónyezi a műszaki terveket, ellenőrzi a fúrás közbeni kivitelezést, a szakszerűségét, a biztonsági előírások betartását, továbbá elbírálja az üzemeltetett fúróberendezések alkalmasságát. A térszint felett szabadon kifolyó gázos kutak lyukfejszerelvónyeinél ellenőrzi az alkalmazott szerelvény megfelelő szakmai kivitelét ós biztonságos felszereltségét. Ellenőrzi továbbá a már lefúrt és kiképzett kutakon végzett időszakos kútjavítási tevékenységet. A bányahatósági szakjelügyelet nem terjed ki a kutak üzemeltetésére. Ez alól a gázos kutak sem jelentenek kivételt. A rendeletek így meglehetősen szűk körben határozzák meg a bányahatóság tevékenységét. Részben ebből is adódott, hogy az előforduló gázossági problémák nagy részével a bányahatóság nem foglalkozott. Általános tapasztalat az, hogy csak a gázos hévízfúrásokat jelentik be, ós ezeknél a kutaknál mutatják be a gázleválasztásra vonatkozó terveket. Azok a gázosodási problémák, melyek a kutak lefúrása után, üzemeltetés közben keletkeznek, már szakvéleményezési szinten sem kerülnek át a bányahatósághoz. Szakmai szempontból egy meglehetősen rendezetlen területtel állunk szemben. Az eddig elhangzottakkal egyetértésben rendkívül fontos a kutak és vízműrendszerele gázosodásával kapcsolatos jelenlegi helyzet felszámolása és a jövőre vonatkozó irányvonal meghatározása. A kőolaj- és földgázmezők jelenlététől függetlenül az alföldi területen különösen gyakori a felszíni gázelőfordulás. Orosháza ÉK-i részén, valamint a Hortobágyon is, volt olyan gázkitörés, mely 200 m-es lyuktalp mellett vízkutató fúrásnál következett be. Ezeknél a gázkitöréseknél csak a véletlenen múlott, hogy nem következett be komoly anyagi kihatással és baleseti veszéllyel járó robbanás. Ezért tehát elsődleges feladat a várható gázos területek geológiai előrejelzése, hogy a kút üzemzavarmentes lemélyítésére vonatkozóan a szükséges biztonsági intézkedéseket meg tudjuk tenni. Ilyen megfontolások alapián már évekkel ezelőtt gázveszélyes területnek minő ült Szeged és Orosháza környéke, ahol kisebb mélységű kutak esetében is a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság a fúrás terveit műszaki véleményezésre a bányaható inghoz megküldte. Ezekben az esetekben a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség már meg tudta tenni az iszaptechnológiára és a Iyukfejkiképzésre vonatkozó szükséges rendelkezéseket. Külön problémát jelentenek a kőolaj- ós földgázmezők bányatelkein belül mélyítendő vízkutató fúrások, ahol egy esetleges föld alatti átfejtődésből adódó felsőszintű átgázosodás jelenthet közvetlen kitörésveszélyt. A gázos kutak biztonságos lefúrása mellett másik fő szempont a gáz tökéletes leválasztása és olyan jellegű elvezetése, vagy elégetése, hogy az robbanási veszélyt ne jelentsen. Egyet kell érteni az OVII Vízellátási és Csatornázási Főigazgatósága jelen tárggyal kapcsolatos felhívásával. E mellett a legrövidebb időn belül utasítás formájában kellene intézkedni a vízműrendszerek gáztalanításáról ós meg kell határozni azokat a paramétereket , melyek betartása szükséges ahhoz, hogy a lakosság ós az ipari fogyasztók gázmentes vízellátása biztosítható legyen. A megoldásra váró feladat kettős: először fel kell mérni azokat a területeket, ahol a gázosság ténye