Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

11. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Kutak és kapcsolódó vízművek gázosságának problémája

490 Hidrológiai Közlöny 1973. 11. sz. Dr. Karácsonyi S.: Kutak és kapcsolódó vízművek vizsgálatából ós a kapott eredmények részletes geológiai értékelése ós értelmezése alapján várhatók. Szükséges azért a vizsgálatok szélesebb területre való kiterjesztése. Nagyobb számú megfelelő vízminta vétele és értékelése, az adataik értelmezése, az előrejelzés, a prognosztika megbízhatóságához alapkövetelmény. Ehhez pedig még a mintavevő eszközt és a mintavétel módszerét is fejleszteni kell, mert helytelenül vett vízminták hibás következtetésre vezethetnek. A szénhidrogéntelepek Magyarországon általában pannon és idősebb telepekben akkumulálódtak. A pannon összletet fedő levantei, pleisztocén homok, iszapos homok, agyagos homok képződmények nem tárolnak jelentős szénhidrogént. A hévíztárolók egy része szénhidrogén akkumulációkkal közelebb-távolabb közvetlen, vagy közvetetten érintkeznek, minthogy pannon vagy idősebb képződmények főként homokkövei, homokok és agyagos homokok a víz és szénhidrogén tárolórétegei. Ezeket vastagabb márga, agyagréteg takarja, és ezek gyakorlatilag át nem eresztő tulajdonságuk folytán lehatárolják, lezárják a felső nyomás alatti rétegvizet adó tárolóktól. Az agyagmárga záróréteg alatti csapdákban felhalmozódott szénhidrogénekkel érintkező vizes rétegekben a szegregációs ós diffúziós hatások folytán a nyomás és hőmérséklet függvényében az egyensúlyi viszonyoknak megfelelő gáz-víz telítettség alakul ki. A vastag záró márga-agyag rétegek felett nyomás alatt rétegvizet tároló összletekben e záró márgákon átdiffundált gáz jelentéktelen, víztermelésre nem veszélyes gáztartalmat jelent. E vizes tárolók a vetőzónák közelében gázosak. A vetőkön, hasadékokon átszűrődött gáz telíti a vizes tárolókat, a vetőzónák mentén e tárolókőzetek tulajdonságaitól függően. E vetőzónák mentén vagy a tektonikáikig zavart területek közelében szükséges a víztermelés, és a tárolás szempontjából a vizek részletesebb gázvizsgálata. A nyomás alatti vizes tárolókőzetek, homokkövek, homokok hidrodinamikailag egységes ós összefüggő összletet képeznek. Területileg a vizeknek gáztartalmát a gázmigráció lehetőségének vizsgálata alapján lehet területekre vonatkozólag becsülni. fennáll. Ezeket a vízműveket be kell jelenteni a területileg illetékes tűzrendészeti hatóságnál és az 1/1963. BM. sz. rendelet alapján el kell végezni a tűzrendészeti besorolást, továbbá végre kell hajtani a besorolásnak megfelelő tűzrendészeti előírásokat. Az adott viszonyok ismeretében intézkedni kell a gáz leválasztásáról, mivel nem megengedhető, hogy a felhasználó oldaláról tűz- és robbanásveszéllyel kelljen számolni. A már meglevő gázosodási problémák felszámolása és megoldása mellett másik fő feladat a jövőbeni gázos kutak gázleválasztásának és a vízműrendszerek kivitelezésének a kérdése. Hazai viszonyainkat figyelembe véve ki kell alakítani azokat a gázleválasztási technológiákat és berendezéseket, melyek számunkra a vízműrendszerek biztonságos gázmentes üzemeltetését garantálják. Az eddigi tapasztalatok a gázos vizű kutak gázleválasztási megoldásairól nem kedvezőek. Amenynyiben problémát jelent az országban kútfúrási tevékenységet végző rendkívül nagyszámú és műszaki színvonalban egymástól igen eltérő vállalat, ktsz, vagy éppen mezőgazdasági termelőszövetkezet, ugyanúgy problémát jelent a sokszor nem megfelelő gázleválasztók terveinek elbírálása. Itt ismételten kiemelendő kérdés, hogy ezek a tervek egyáltalán a bányahatósághoz elkerülnek-e. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség kész minden segítséget megadni a felvetődött kérdések tisztázására és megoldására. A bányahatósági szakfelügyelet jelenleg nem terjed ki a kutak üzemeltetésére. A vonatkozó rendeletek készítésének időpontjában még nem vetődtek fel azok a problémák — a kutak üzemközbeni gázossága —, melyek megoldására most sürgős intézkedés szükséges. A bányatörvény, annak módosítása nélkül lehetőséget ad az 1600/1962. OBF—OVF utasítás olyan jellegű kiegészítésére, melynek alapján, természetesen ha ezt az Országos Vízügyi Hivatal is igényli, a bányahatóság a gázleválasztási kérdésekben hathatós segítséget tud nyújtani. KASSAI LAJOS (Kőolaj- és Földgázbányászati Ipari Kutatólaboratórium): A kőolaj- és a víztermelés érintkező kérdései A több mint 35 éves szénhidrogén-kutatási és -termelési tevékenység eredményeként, számos következtetés vonható le a szénhidrogének, ill. a szénhidrogéntelepek képződésére, a migráció és a telepek elhelyezkedése, a velük összefüggő vizes rétegek gáztartalmának vonatkozásában. A rétegvizeknek szénhidrogén-kutatási szempontból igen értékes jellemzője az oldott gáztartalom. A mélységi vizekben oldott egyes szónhidrogén-komponenseket a szénhidrogén-kutatás geokémiai mutatóikónt értékeljük. A mélységi mintavevővel vett vízmintákból meghatározzuk a gáz-víz viszonyt és gázkromatográfiás módszerrel az oldott gáz összetételét. Ezekből az adatokból kiszámítható az oldott gáztartalomnak megfelelő telítési nyomás, az ún. telítettségi nyomás, amely a szénhidrogéntárolók irányában növekszik. Kutatási szempontból érdekes egyes gázkomponensek mennyisége is, a metán, a magasabb szónhidrogének, valamint az ún. biogén N,, — melynek mennyisége a N,/Ar-arány alapján határozható meg —, fontos jelzője a szénhidrogéntelep elhelyezkedésének. A külföldi, elsősorban szovjet tapasztalatokból az a következtetés vonható le, hogy jelentősebb kutatási eredmények csak nagyszámú minta liidrogeokémiai A felszínközeli víztárolók gáztartalma mocsár-gáz eredetű. Ezt igazolja, hogy e gázok a metánnál nehezebb szénhidrogéneket nyomokban is alig tartalmaznak. A kőolajfeltárás technikai hibáiból származó kútkitörés, béléscső-, cementpalást-sérülés sok esetben a gázosodás forrása. A sérült kutak körzetében felsőbb, kisebb rétegnyomású vizes rétegekbe migrál a gáz és ennek következtében a vizes rétegben jelentősebb mennyiségű gáz halmozódhat fel, ami oly nagyságrendű lehet, hogy iparilag letermelhető, gazdaságosan hasznosítható. (Szánk, Hajdúszoboszló, Pusztaföldvár.) Ezek az elgázosodott vizes rétegek azonban minden esetben közvetlen a gázosodást okozó forrásterületekre korlátozódnak. A szénhidrogén réteget harántoló kutak nem tömören zárt kiképzése miatti gázmigrálás a kút körzetében a felszínen gyorsan jelentkezik és az olajiparban szokásos ellenőrzés is azonnal jelzi. Ezekből eredően a távolabbi vizes rétegek elgázosodásától nem kell tartanunk. Szénhidrogéntelepekkel közvetlenül összefüggő vizes rétegek termálvizet termelnek több területen is (Hajdúszoboszló, Békés és Algyő körzetében). Ezeknek a termelőkutaknak nyomása, így hozama is a szénhidrogéntelep termelésével, kimerítésével csökken, sőt a felszálló termelés idővel meg is szűnik (Hajdúszoboszló). A telepnyomás csökkenésével a termálkutak gáztartalma is az egyensúlyi viszonyoknak megfelelően csökken. A termálkutak üzemének megtervezésénél, a vízhasznosításnál ezt célszerű számításba venni.