Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

11. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Kutak és kapcsolódó vízművek gázosságának problémája

488 Hidrológiai Közlöny 1973. 11. sz. Dr. Karácsonyi S.: Kutak és kapcsolódó vízművek Összefoglalva: a gáztalanítás egyes technológiai szempontjainak ismertetésével is igazolható az ese­tenkénti komplex vizsgálatok alapján megalapozott vízkezelési technológia, valamint a leghatékonyabb vízellátási rendszer kialakításának fontossága. PERECSI FERENC (OVH Vízellátási és Csator­názási Főigazgatósága) : Gázosság hatása a vízművek üzemére Az ország számos részében, elsősorban a Tiszán­túlon és azzal határos területeken, továbbá Somogy és Zala megye egyes térségeiben nemcsak a hévíz­kutak, hanem a kisebb mélységű, harmad- és ne­gyedkorú vízadó rétegekre települt, ivó- és ipari vizet szolgáltató fúrt kutak vize is gázt, főleg metánt tartalmaz. A vízből atmoszférikus nyomáson fel­szabaduló éghető gázok a vízellátó üzem létesít­ményeinél, az ipari és magánfogyasztóknál kedve­zőtlen adottságok összejátszása esetén — megfelelő biztonsági intézkedések hiányában —- tüzet és robbanást idézhetnek elő, ezért szükségessé vált a vízből atmoszférikus nyomáson felszabaduló szén­hidrogének káros és veszélyes hatásának — tűz, robbanás, mérgezés, fulladás — elhárítására átfogó intézkedések bevezetése. Ezek egy része átmeneti jel­legű, mivel számos vizsgálat elvégzése ós további kutatási munka szükséges ahhoz, hogy a gázos vi­zekkel felmerült kérdéseket műszakilag helyesen és reális költségszinten oldhassuk meg. A metántartalmú vizeket vízellátás céljára nagyobb vízművek is igénybe veszik, általában azonban a kis vízművek, ipari, mezőgazdasági vízellátó művek szük­ségletei kielégítésére szolgálnak. Ezeknél az üzemeknél a metántartalmú víz miatt az utóbbi időben súlyos ki­menetelű balesetek ós üzemzavarokat előidéző robbaná­sok következtek be. További veszélyes helyzet megelő­zése és kiküszöbölése érdekében több intézkedés meg­tétele szükséges. 1. Meghatározandók azok a térségek és azok a víz­adó rétegek, amelyekből nagy valószínűséggel metán­gázos víz nyerhető. Ezzel kapcsolatban az OVH megbízására a VITUKI 1973. III. n. év végére kijelöli azokat a térségeket, ahol az ivó- ipari ós mezőgazdasági célokra létesített fúrt kutak gáztartalmának ellenőrzése indokolt. Ennek alap­ján intézkedik az illetékes vízügyi hatóság, ill. az ipari, mezőgazdasági létesítmények felügyelő hatósága a vizs­gálatok végrehajtására, majd a vizsgálati eredményeket a VITUKI részére kiértékelés és nyilvántartás céljára megküldi. 2. El kell végezni a már meglevő és gáztartalmú vi­zet szolgáltató kutak vizsgálatát. Előzetep felmérések alapján az ivó-, ipari-, mezőgazda­sági célokra vizet szolgáltató mélyfúrású kutak száma — amelyeknél indokolt a gázvizsgálat beütemezése, ezres nagyságrendre tehető. A nagyszámú vizsgálat szükséges­ségére utal pl. az a tény, hogy a Szolnoki Vízmű Vállalat kezelésében levő 39 vízmű közül — a hálózatról vett vízminta gázanalízise alapján — csak 14 vízmű vize tekinthető metánmentesnek, ill. tartalmaz csak nyo­mokban metánt. A vizsgálandó kutak nagy száma miatt a még fel nem tárt területeken két ütemben célszerű a mélyfú­rású kutak vizének metántartalmát vizsgálni. Az első ütemben tájékoztató jellegű egyszerű vizs­gálattal állapítható meg, hogy a szolgáltatott víz tartalmaz-e metánt. Ez aránylag egyszerű módon, kisebb költséggel elvégezhető. Ezen szűrővizsgála­tok alajiján lehet beütemezni a második ütemben a metángázt tartalmazó kutak részletes vizsgálatát, amelyeknek során a gáztalanító berendezés terve­zéséhez szükséges adatok felvétele történhet. A szükséges vizsgálatok a következők: — a gáz mennyiségének meghatározása a víz­hozam függvényében (gáz-víz arány), és a gáz minőségének és összetételének meghatározása, mélységi vízmintából vett helyszíni felszíni vizsgá­lattal; — a metántartalom meghatározása a technoló­giai berendezések a csővezetékszakaszok légteré­ben. 3. A javasolt vizsgálatok befejezése után szab­ványban kell meghatározni az egyes vízellátó művek­nél, ill. fogyasztó csoportoknál azokat a határértéke­ket, amelyek felett a vizet gáztalanítani kell. Ugyan­csak szabványban kell megadni a gáztalanított vízben megengedhető határértéket és a vízben oldott összes és az atmoszférikus nyomáson felszabaduló metán (metánhomológ) mennyiségét is. A gáztalanított vízben megengedhető metán meny­nyiségének határértékére a vízvizsgálati szabványok gyűjteménye nem tartalmaz előírást. A megenged­hető határértéket az üzemi, fogyasztói helyiségek légtere, szellőzési viszonyai és az időegység alatt termelt fogyasztásra kerülő víz mennyisége hatá­rozza meg. Előzetes irányelvként 1.2 att telítési nyomáson az alábbi értékek fogadhatók el tájé­koztatási alapul: kommunális (lakossági) fogyasz­tásnál (kisfogyasztó) 2 —3 l/m 3 ipari fogyasztónál . . . 0,4—0,6 l/m 3 átmeneti időszakban (ideiglenesen) . . : 30 l/m 3 4. A metántartalmú vezetett vizet az OVH MI 135/6 műszaki irányelvekben megadottak szerint gáz­talanítani kell, mert káros metántartalmú víz a vízmű elosztóhálózatában nem vezethető. A gazdaságos megoldás érdekében kidolgozan­dók modell, ill. félüzemi kísérlet alapján a gázlevá­lasztó berendezések prototípusai, kis és nagyobb víz­művek és mezőgazdasági üzemi vízművek részére is, mivel az utóbbiak általában egy kúttal és hidro­fóros berendezéssel működnek. A gáztalanítás so­rán a kísérő gázok káros hatását is ki kell küszö­bölni és figyelembe kell venni a földgáznak a leve­gőnél nehezebb fajsúlyú komponenseit is. A mű­szaki-gazdaságossági szempontok figyelembevéte­lével vizsgálat tárgyává kell tenni azt is, hogy a gázos kutak, ill. kútcsoportok részére egyeden­kénti vagy központi gázleválasztó kivitelezése a ked­vezőbb-e, mivel a vízművek fúrt kútjai általában egymástól nagyobb, 1—2 km távolságra vannak. Központi gáztalanító berendezés esetén meg kell adni azokat a biztonságtechnikai és üzemviteli előírásokat, amelyeket a gázos vizet szállító veze­tékeknél kivitelezés, üzemvitel, karbantartás és meghibásodás esetén be kell tartani. A gáztalanító berendezések prototípusát célszerű úgy kialakítani, hogy az más hasonló jellegű vízműnél (ipari, mező­gazdasági üzemi vízműnél is) adaptálható legyen. A prototípusok kialakításánál a gazdaságos és opti-

Next

/
Oldalképek
Tartalom