Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
11. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Kutak és kapcsolódó vízművek gázosságának problémája
Dr. Karácsonyi S.: Kutak és kapcsolódó vízművek Hidrológiai Közlöny 1973. 11. sz. 481 JÁSZ KÍSÉR * Redukált 15. ábra. A Jászkiséri kút vizének gáza különböző igénybevétel mellett Abb. t-i. Uns Gas des Wassers im Brunnen Jászkisér bei verschiedener Inanspruchnahme tériként szakaszossá válhat. így a nem megfelelő időben, vagy egyszer végzett vizsgálat téves, indokolatlanul kedvező megállapításokra vezethet. Több vízadóréteg egybekapcsolásával működő kutak gáztényezője eltérő lehet az aktív szűrőfelületek helyzete (14. ábra), ill. a különböző igénybevételek mellett az egyes vízadórétegek vízszolgáltatása (15. ábra) szerint is. A vizek gáztartalmával kapcsolatban még egy körülményt kell kiemelni. Több esetben fordult elő szerencsétlenség olyankor is, amikor a víz gáztartalma igen alacsony volt, sőt az esetenként ki sem volt mutatható. Különösen a gázos víz fölötti zárt légtérben és huzamos időn keresztül azonban a jelentéktelen ütemű gázkiválás is a katasztrófa bekövetkezéséhez vezetett (pl. zárt kútfej elővigyázatlan megnyitása). Mindezekből két fontos megállapításra juthatunk. Egyrészről a gázvizsgálatok rendszeres, időszakonkénti ismétlődő elvégzése szükséges és a védekezés kialakítása esetén a rendelkezésre álló eredményeket az egyéb körülményekkel összevetve kell mérlegelni. Másrészről a víz fölötti zárt légtér kialakítása kerülendő még ideiglenes jelleggel is, ill. ahol ez elkerülhetetlen, mindenféle beavatkozást az elgázosodás veszélyének megfelelően kell végezni. A vizsgálatok szabad gáza általában nem a kútfejig ténylegesen kiváló gázok mennyisége, hanem a gázleválasztás eredménye. Mivel a gázleválasztás ilyen esetekben a kiválást elősegítő körülmények között történik, a kiváló gáz az a menynyiség amely az oldatban maradó résszel szemben elvben már a kútnál levehető. A gyakorlatban ehhez közeledhetünk, ezt segítheti elő a kút helyes termelési rendszerének megválasztása. Ennek érdekében a vízkivétel módját, és egyéb körülményeit sokrétűen kell vizsgálni. Általánosságban kedvezően hat a gáz kiválására a kút nagyobb 0-jű béléscsövekkel történő kiképzése, mivel a víz lassúbb áramlása, és a légtérrel érintkező nagyobb vízfelület a gázkiválást elősegíti. Mindezen felül előtérbe kerülhet a légsűrítős vízemelési mód kiterjedtebb alkalmazása is, mivel a vízbe keverendő levegő mennyisége (3—5 m 3/m 3 víz) az oldott gáz sokszorosa. A vízben rosszul oldódó levegő kiválása a kútfejnél a metán kiválását kedvezően befolyásolja, emellett veszélyes elegy keletkezése sem várható. A légsűrítős vízemelésnek azonban más oldalról (vízműkialakítás-víztechnológia) kötöttségei vannak, az alkalmazhatóság csak komplex elbírálás során dönthető el. 7. A gázos vizek gáztalanítása A gáztalanítás a vízműkialakítás és a víztechnológia szerves részét képezi. Feladata mindazon gázok nagy biztonsággal történő előzetes eltávolítása, amelyek akár a vízmű rendszerében, akár a felhasználás során egyébként veszélyforrást képeznének. Bár a gáztalanítás módszerében a víztechnológia szokványos eljárásait alkalmazza, jellegében attól mégis eltér. A szokványos vízkezelés esetében a cél azoknak a komponenseknek az eltávolítása, ill. csökkentése, amelyek a vízben visszamaradva rontanák annak minőségét, vagy nehezítenék a felhasználását. Ezzel ellentétesen a gáztalanítás során a kiváló gázok okozzák a problémát, míg
