Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
9-10. szám - Könyvismertetés
464 Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. Kardos M.: Mesterséges vízhozamsorozatok előállítása — észlelési adatokkal nem rendelkező vízfolyásszelvények vízhozamsorozatait előállítani, észlelt vízhozamadatokkal rendelkező vízfolyásszelvények alapján. IRODALOM [ 1 ] Chow, Ven Te: Handbook of Applied Hydrology. Mc. Graw-Hill Book Co. 1964. [2] Dyck S. — Schramm S. : Stochastisehe Methoden der Speicherwirtschaft. Mitteilungen des Institutes für Wasserwirtschaft, 28/1968. VEB Verlag für Bauwesen. Berlin, 1968. [3] Prékopa A.: Valószínűségelmélet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1962. [4] Rényi A.: Valószínűségszámítás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1967. [5] Szvanyidze 0. O.: Osznovi raszcsota regulirovanyija recsnovo sztoka metodom MONTE-CARLO. Tbiliszi, 1964. [6] Vincze I.: Matematikai statisztika ipari alkalmazásokkal. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1968. [7] V. Nagy Imre: Hidrológiai statisztikai számítások. Tankönyvkiadó, Budapest, 1969. Erzeugung Ton künstlichen Abflussmengenreihen Frau Kardos, M. Zur Betätigung der in der modernen Praxis der Bemessung der Wasserwirtschafts-Systeme verbreitet angewandten Simulationsmodelle ist eine lange — auf mehrere hundert Jahre bezogene — Kenntnis der Abflussmengenreihen notwendig. Die als verlässlich zu betrachtenden Beobachtungsreihen sind in der Praxis bedeutend kürzer, gut wenn sie 30—50 Jahre alt sind. Die Differenz zwischen der notwendigen und tatsächlichen Länge der Abflussmengenreihen macht die Ausarbeitung von Verfahren notwendig, mit deren Hilfe Beobachtungsreihen von beschränkter Länge verlängert werden können. Unter den zur Erzeugung der künstlichen Abflussmengenreihen ausgearbeiteten Verfahren sind die mathematischen MONTE-CARLO-Systeme am meisten verbreitet. Ihr Grundgedanke ist, dass die Zeitfunktion der Abflussmengen einen stochastischer Prozess bildet, dessen eine Realisation aus der Vergangenheit bekannt ist. Mit Annahme, dass dieser Prozess seine gewissen statistischen Eigenschaften auch künftighin beibehalten wird, unter Verwendung von zufälligen Zahlenwerten, können Elemente einer beliebig langen Reihe erzeugt werden. Diese Reihe kann als eine in der Zukunft mögliche Realisierung des Prozesses betrachtet werden. Im Laufe unserer Untersuchungen werden die durch ausländische Forscher ausgearbeiteten Simulationsverfahren berücksichtigt und gewertet. Von den die Erzeugung der mittleren Jahresabflussmengen anzeigenden Verfahren wird die unsererseits für als die beste beurteilte Methode ausgewählt. Zur Erzeugung der monatlichen mittleren Abflussmengen werden zwei neue Verfahren ausgearbeitet. Aufgrund unserer Verarbeitungsresultate wurden einige praktische Fragen im Zusammenhang mit der Erzeugung beantwortet. (Folytatás a 445. oldalról) felölelik a folyam teljes hullámterét, és a méretaránynak megfelelő részletességgel tartalmazzák a Duna és környezetének topográfiáját, súlyponttal a vízügyi létesítményeken, de beleértve a településeket, közlekedési hálózatot és művelési ágakat is. A korszerű nyomdatechnikával előállított háromszínű lapok barna színnel két régebbi felvétel partvonalát is ábrázolják. A hossz-szelvény ugyancsak háromszínű és 1 : 100 magassági, illetve 1 : 200 000 vízszintes méretarányban készült. A három kötet összesen 65 lapon 332 nyilvántartási keresztszelvényt, 23 lapon 91 völgyszelvényt és 8 lapon 20 hídszelvónyt is tartalmaz. A keresztszelvényeket írott formában, gépi számításokhoz közvetlenül felhasználható módon külön kötetben is közreadták. A kötetek a nyilvántartási szelvényekben vett mederanyagminták szemcseösszetételi görbéit is tartalmazzák. A kiadvány magában foglalja a Szentendrei és a Ráckevei (Soroksári) Duna-ágra vonatkozó adatokat is. A Kiadvány 4. kötete a Duna általános leírását, a Duna hidrográfiáját, geomorfológiáját, a térképezett időszak mederváltozásait foglalja össze. A Vízrajzi Atlasz sorozat történetében első eset, hogy a hazai szakaszra kiterjedő vízrajzi felmérésen túl a teljes vízgyűjtőről, vízrendszerről, annak hidrogeológiájáról, geomorfológiájáról külön kötetben ad átfogó képet. A kiadvány célja, hogy gyakorló folyószabályozó szakemberek olyan, az egész Dunára kiterjedő általános ismeretanyagot kapjanak, amely megmutatja a Duna vízjárásának főbb jellegzetességeit, képet adjon a folyó fejlődéséről, alakulásáról, a fejlődóst befolyásoló tényezőkről, a szabályozásokról és azok hatásáról. E célkitűzésnek megfelelően foglalkozik a kötet, a Duna-medence általános leírásával, a vízrendszerrel. Áttekintést ad a Duna-medence éghajlatáról, hidrológiájáról. Táblázatosan közli a Duna víz-, jég- és hordalókjárását jellemző értékeket. Ismerteti a Duna-medence földtani felépítését, az ősfolyórendszer és a jelenkori Duna kialakulását. Vizsgálja a kéregmozgások hatására kialakuló jelenkori évszázados színváltozásokat ós számszerű értékeket ad a változások nagyságára. A kötet nyomon követi a Duna fejlődését az ősfolyórendszer kialakulásától, egészen a jelenkorban addig, amíg a folyam alakulását befolyásoló újabb tényező, az emberi beavatkozások hatása — a szabályozások — is jelentkeznek. Ez az újabb tényező — egyre növekvő mértékben — már bizonyos korlátokat, feltételeket jelent a természetes fejlődéshez képest. Az emberi beavatkozásokról ad képet a Duna szabályozásának áttekintése, a szabályozások hatásának értékelése. Végül a két utolsó vízrajzi felvétel alapján a kanyarulati viszonyok számszerű jellemzése zárja a kötet anyagát. Egyre inkább jelentkeznek olyan igények is, hogy a vízrajzi atlaszok anyaga bővüljön, és ne csupán a folyó medrére, hanem annak völgyére, kialakulására, fejlődésére, a vízjárásra is adjon információt. Ezeket az igényeket vették figyelembe a szerkesztők, amikor azokat fejlődéstörténeti — morfológiai — fejezettel bővítették. Szerzők kettős célt tűztek maguk elé. Először: áttekintő képet adni a teljes Duna-völgyről, a vízrajzról; közreadni az éghajlatra, a víz-, jég- és hordalékjárásra vonatkozó jellemző számértékeket, összefüggéseket; általános képet adni az eddig végzett szabályzásokról, és azok hatásáról. Másodszor: összefoglalni a Duna-medence földtani felépítésére, a folyam kialakulására, fejlődésére vonatkozó ismereteket, beleértve a jelenkori kéregmozgásokat is; a földtani felépítéssel, a Duna kialakulásával és fejlődésével. Anyaga a folyószabályozás igényeit szem előtt tartó módon — az Intézetben végzett kutatásokra támaszkodva — lett összeállítva. A kötet tehát a Duna folyónak egy olyan tartalmas monográfiája, melynek összeállításánál a Szerzőket magas színvonalú tudományos és gyakorlati igények vezették. A kötet értékes tartalma mellett külön ki kell emelni a kiállítás színestechnikai színvonalát, amely nagyban hozzájárul a szakmai tartalom könnyebb érthetőségéhez. A kötet méltán sorakozik fel a legjobb és legszebb magyar Vízügyi Kiadványokhoz, melyhez a magam részéről csak gratulálni tudok úgy a VITUKI-nak, mint a Szerkesztőknek. Dr. Kozák Miklós
