Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
9-10. szám - Könyvismertetés
442 Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. Dr. Szász G.: A potenciális párolgás meghatározásának [4] Sutton, O. G.: Micrometeorology. McGraw-Hill Book Comp. New York. 1 953. [5] Tornthwaite, G. W. : An approach toward a rational classification of climate. Georg. Rev. 38. k. 55 — 94. 1948. A new method of estimating potential ovapotranspi ration By Dr. Szász, 0. The magnitude of daily evaporation from evaporation pans can be estimated on the basis of meteorological elements governing evaporation, provided an adequate number of observation data are available. The results of studies based on observation data for 1963 to 1968 are summarized here. The observations relate to the daily evaporation from 3 sq.m pans recessed into the soil, painted white 4 on the insisde and of 0.5 m depth. The change in water level due to evaporation was determined using both mechanical and electric gages. The observations were carried out at the Agrometeorological Observatory, Debrecen University of Agriculture (47°35' N and 21°35' E). The magnitude of daily evaporation is strongly influenced by the environmental, so-called oasis effect ß which is all the more pronounced, the greater the difference between the heat capacity of water (cg) v and that of the soil (egk) surrounding it. Since the heat capacity of soils depends on their moisture content, thus ß— f[(cpk)/(cgv)]- During the year the oasis effect varies, in proportion with the moisture content of the soil. As will be perceived from the data in Table 1, the oasis effect becomes stronger as the top soil layers (2 to 5, 5 to 10 cm) are desiccated. At times where natural evaporation (E) uses only a relatively small proportion of the radiation balance S a of the natural surface, pan evaporation PE is relatively higher than under the same meteorological conditions but in moist soil. Once this is realized, it becomes possible to reduce the observation results to the same'oasis effect. This can be done using Fig. 2. The reality of physical pan evaporation data can be checked by examining the energy balance of the pan . According to the investigations reported an energy exchange corresponding to the thermophysical values occurs between the successive water layer's in the pan and the surrounding soil, as illustrated in Fig. 3. The energy balance studies have shown a considerable amount of sensible energy to be absorbed by the water mass in the pan, especially in the hours around noon. In view of the fact that the evaporation pan filled with water and its environment form a thermophysically heterogeneous complex, that concerning the water balance the pan forms a closed system, which nevertheless is an open one considering its energy balance, the rate of evaporation is not controlled exclusively by the evaporating capacity of the atmosphere alone. The statement that the daily evaporation loss is equivalent with the result, expressed in mm units, of the energy balance of the surface is an extremely crude condition of potentiality, i.e., the evaporation potential of the atmosphere. Further investigations have demonstrated the relationship existing between pan evaporation and the meteorological elements affecting it. According to the data complied in Table 3 summarizing the linear correlation coefficients the relationship can be a stochastic one only. For this reason it was attempted to formulate an empirical relationship which describes with the desired accuracy and by introducing an energetic, hygric and an aerodynamic factor the average daily evaporation loss. Thus on the basis of the daily average values of temperature t, relative humidity i? and wind velocity v the following relationship was obtained : PE = 0.005356(4 +21) 2(1 —-R) 2/ Sc{v) [mm day" 1] For 2.0 m/sec the term c(v) equals unity. The relationship is illustrated in Fig. 4. Könyvismertetés Kovács György: A szivárgás hidraulikája. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972. 536 lap, 240 ábrával és számos táblázattal.). A szivárgás hidraulikájának irodalma óriási tömegű, de jobbadán rövidebb lélegzetű tanulmányokból, vagy általános hidraulikai művek idevágó fejezeteiből áll. Nyilvánvaló, hogy az elveket rendszerező, az eredményeket szintetizáló, átfogó munka nélkül a problémakörben gyorsan tájékozódni, megfelelő eligazítást találni lehetetlen. Már pedig ilyen könyvet — J. Bear szinte egyazon időben megjelent könyvétől eltekintve — a sokkal szélesebb körű olvasóközönségre számító világnyelvek szakirodalmában sem találunk, és így a magyar olvasó különösképpen elégedett lehet, amiért a szivárgás elméleti kérdéseit összefoglaló, régóta várt könyvet saját anyanyelvén olvashatja elsőként. A könyv címét tartalomjegyzékével összevetve, az olvasóban hiányérzet támadhat, amit helyénvaló azonnal eloszlatni. A könyv ,,Bevezető"-jóből értesülhetünk arról, hogy a szerző egy további kötet megírását tervezi „A szivárgás hidraulikájának gyakorlati alkalmazása" címmel, s ez bizonyára tartalmazni fogja a jelen kötetben tárgyalásra nem került kérdések zömét. Dr. Kovács György könyve hal részből áll; ezeket a következőkben röviden ismertetjük. Az első rész a szivárgás vizsgálatához szükséges alapfogalmakat foglalja össze, ismertetve a hidrogeológia, a talajfizika, talajkémia, ásványtan és a hidrodinamika körébe tartozó fontosabb fogalmakat, amelyek a szivárgó mozgás létrejöttében, illetőleg leírásában szerephez jutnak. Már itt ízelítőt kapunk a munka mintaszerű réndszerező jellegéből, ezúttal a felszínalatti víztípusok különféle szempontok szerint történő osztályozása tekintetében. Igen alaposan foglalkozik ez a rész a szemcsehalmazok fizikai-geometriai jellemzésével, a halmazokat helyettesítő fizikai modellel, a talajnedvesség különféle mérőszámaival és azok fiziko-kómiai jellemzésével, valamint az agyagásványoknak a szivárgást befolyásoló szerepével . A második rész a szivárgó vízmozgás dinamikájával, az áramlási tér ellenállásával foglalkozik, és így az áramlást befolyásoló aktív és passzív erőhatások részletes elemzését tartalmazza (gravitáció, tehetetlenség, belső súrlódás, kapillaritás, molekuláris erők stb.) ós a mozgásokat az uralkodó erőhatások szerint osztályozza. Ezt követi az egyes mozgástípusokat jellemző mozgásegyenletek és azok tényezőinek tárgyalása, a különféle mozgástípusok tartományainak elhatárolása. A háromfázisú szivárgás rövid ismertetése után a szivárgási tényező természetbeli alakulására, helyszíni meghatározási módjaira, majd a komatáció, szuffózió ós a hidraulikai talajtörés jelenségeinek elemzésére kerül a tárgyalás sora. A harmadik részt a szerző a szivárgás kinematikája kérdéseinek szenteli. Benne helyet kapnak a potenciális vízmozgásokkal kapcsolatos alapvető tudnivalók, geometriai ós kinematikai osztályozások, határ- és kezdeti feltételek, a vízvezető rétegek különféle áteresztőképességéből származó belső feltételek. A hodográf-görbéknek, mint segédeszközöknek rövid ismertetése után az előző (Folytatás a 445. oldalon)
