Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
9-10. szám - Csuka József: A mezőgazdasági vízellátási beruházás vizsgálata a kockázat és a fokozatosan növekvő kihasználás figyelembevételével
428 Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. Csuka J.: A mezőgazdasági vízellátási tain a th időtartamnak csak rj • t/,-ad része, ahol 0 < r/ < 1. Az r] • lh időszak termelési költsége i-th V-t/i £ Ci= 2 (Ca+C v)(1 + ÉBY. i=1 i=1 (2) Ahhoz, hogy az r) • th időszak végére a kamatokkal növelt költségösszeg egyenlő legyen a t^ időszak költség összegével, a (C^+CV) állandó értéke mellett az idő gazdasági hatásának számbavételével az szükséges, hogy az rj • lh időszak költsége <A i = 1 l-'lí i=l (1+ E B)"' t h-l (3) arányban növekedjen. Az idő gazdasági hatásának számbavétele nélkül a th időszak költségeinek rj • í A időszak költségeiben való megjelenését feltételezve th 1 n\ e= — = — 4 rj-th rj összefüggés alkalmazható. Az e kockázati együttható számításához elsősorban az rj kapacitás kihasználási tényező ismerete szükséges. Értéke az öntözés esetében az alábbiak szerint számítható: V = az öntözés tényleges időtartama a gazdasági időhorizont Ha a gazdasági időhorizont egyes dekádjaiban szükséges öntözések száma ismert, akkor 10 ^ g i rj = (5) 10 '71 -th összefüggés alkalmazható, ahol <7í az egy dekádban a th időszak alatt az egyszeri öntözési norma kiszolgáltatásának szükséges száma (gyakorisága, évek száma), n az egy öntözési időszak dekádjainak száma. Ha az öntözőművek teljesítőképessége alapján megállapítható az egy dekádban kiszolgáltatható öntözővíz mennyisége (Hkap, mm) és a tervezési időhorizont egy dekádjában az egyszeri norma kiszolgáltatásának szükséges száma ismert, akkor n ükap-10 2 -ökap • 10-n-th összefüggés alkalmazható. A kihasználási tényező meghatározása. A kihasználási tényező meghatározásához célszerű a (6) jelű összefüggést alkalmazni, mert ebben az esetben a vízmennyiségeken alapulhat a számítás. A (6) összefüggés alapján végzett számításhoz elsősorban a <ji gyakorisági érték meghatározása szükséges. A kockázat mértékének meghatározásához figyelembe vett modell feltételezi, hogy az egész öntözött területen kukoricát termelnek, amelynek termésátlaga a melléktermékekkel együtt 178 q/ha. Ilyen termésátlag eléréséhez 341 l/kg szükséges vízmennyiséget (vízigényt) alapul véve a növény vízigénye 970 mm/ha. A növény teljes vízfogyasztása az evapotranspiráció vízigény növelő, valamint a gyökérzónában az átlagostól eltérő tavaszi talaj nedvességtartalom és a talajvízből figyelembe vehető vízfelhasználás csökkentő hatásának együttes mérlegelésével állapítható meg. A növény vízigényét a csapadékból származó természetes vízkészlet és az öntözés elégíti ki. Egy adott öntözőberendezés kiépítési foka mellett feltételezhető, hogy az egyszeri öntözési norma 80 mm és csak akkor van öntözés, amikor a növény 10 napos vízigénye és a természetes vízutánpótlás közötti halmozott különbség eléri az egyszeri öntözési normát. Ezzel a feltétellel 50 év alatt az öntözési időszak egyes dekádjaiban átlagos talajvízszint-ingadozás mellett szükséges öntözések számát az 1. táblázat tünteti fel [3]. Az 1. táblázatban meghatározott -^kap r -| Ói—;— [ m ml th dekádokba összevont értékét, azaz az egyes dekádokban több év átlagában kiszolgáltatott vízmennyiségek sűrűségfüggvényét az 1. ábra tünteti fel. (Az I. változat átlagos talaj vízszintingadozás mellett, a II. változat ennek kétszerese esetén.) Az rj-ra vonatkozó (6) összefüggés tulajdonképpen az 1. ábrán a ténylegesen kiszolgáltatott vízmennyiségek sűrűségfüggvénye és a i/ k ap-nak meg1. táblázat Az egyes dekádokban 50 év alatt átlagos talajvízszint ingadozás mellett szükséges öntözések száina (I. változat) Table 1. The number of irrigation water applications required in the individual ten-day periods at 50-year average groundwater fluctuations (6) 1.1 A kockázati tényező meghatározása A kockázati tényező számítása során első lépésben az 7j kihasználási tényezőt kell meghatározni, majd ennek ismeretében számítható a kockázati tényezőNaptéri időszak Dekádok száma M 50'éves gyakoriság Í9il gi(Uk&p/th) Máj. 11—20 1 1 1,6 Máj. 21—30 2 2 3,2 Máj. 31—jún. 9 . . 3 4 6,4 •) ún. 10—19 4 7 11,2 Jún. 20—29 5 22 35,2 Jún. 30—júl. 9 . . . 6 38 60,8 Júl. 10—19 7 48 76,8 Júl. 20—29 8 46 73,6 Júl. 30—aug. 8 . . 9 23 36,8 Aug. 9—17 10 10 16,0 Aug. 18—27 11 2 3,2 Összesen 203
