Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

9-10. szám - Csuka József: A mezőgazdasági vízellátási beruházás vizsgálata a kockázat és a fokozatosan növekvő kihasználás figyelembevételével

Csuka J.: A mezőgazdasági vízellátási Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. 429 A kukorica öntözési időszaka 1 2 3 ' 1 2 3 ' 1 2 3 ' 1 ? 3 Május Június Július Augusztus MEGJEGYZÉ

S' Hfiop - a rendszer teljesítőképessége ('kapacitása) 1 dekádra számítva H„ - a kapacitáskihasználás sokévi (50 évi) átlagértéke 1 dekádra számítva 1. ábra. Az egyes dekádokban átlagosan kiszolgáltatott vízmennyiség sűrűségfüggvénye Fig. 1. Density function of water volumes delivered on the average during individual ten-day periods 5 10 15 20 Ötnapos időköz május 15-töt 2. ábra. Az öntözések számának eloszlásfüggvénye Fig. 2. Distribution function of the number of water applications felelő vonal alatti területek aránya. Mivel normális eloszlásfüggvény esetében (2. ábra) a sűrűségfüggvény területe m középértékkel egyenlő, vagyis HÍ kap £ a m = 80-203 16 240 n-th 11-50 550 = 29,6 [mm/dekád], így V = m _ 29,6 H kap 80 = 0,37 maximális, azaz legkedvezőtlenebb. A számítás — ha a vízszolgáltatásra vonatkozó tapasztalati adatok rendelkezésre állnak — elvégezhető az időszakok tényleges eloszlása alapján, feltételezve ezzel a tervezési időszakban várható hasonló eloszlást, de ekkor a (3) összefüggés más alakot vesz fel. e értéke az időtényező számbavételével, ha K

b= 0,05; = 50év; »7 = 0,37 e = (l + E

B)'

h-l 1,05

M — 1 = 7,2. (1 + EbY' '

h — l 1,05

1

8'

5— 1 Az időtényező számbavétele nélkül az e' értékére számítható. e'-±—1— 2 7 e~ r,~ 0,37 ~

2'

7 1.2 A kockázatot tartalmazó évi üzemi költség meghatározása Az e tényező meghatározásánál az eddigiekben feltételeztük a (C^-j-GY) költségek évi összegének változatlan voltát. Indokolt figyelembe venni azonban, hogy a GA állandó költségek felmerülésének időszaka (1 — r]) th a (C^+CV) állandó és változó költségek felmerülésének időszaka pedig rj-thígy a th időszak alatt rj kihasználás esetén felmerülő teljes költség C

A (I-V) tn+(C

A+C

r)-ri-th lesz. Bevezetve a c

A{\-n)th+{CA+Cv) rj'th th(C

A+C

v) (7) redukciós tényezőt, amely az állandó és a teljes költségek tényleges felmerülési időtartamával súlyozott átlagos évi költség és a (3) összefüggésnél figyelembe vett (

C

A +CV) teljes évi költség arányát fejezi ki, a kockázatot tartalmazó évi üzemi költség számításánál a o (C^+CV) évi átlagos költség vehető figyelembe. A létesítmény használaton kívüli időszakában felmerülő költségek fedezésére szolgáló kockázatot tartalmazó évi üzemi költség számítása a (3) és (7) összefüggés alapján végezhető el. A th időszak alatt felmerülő kamatokkal növelt összes költség a 'h V- th i-=l 1 = e'o(C

A+C

r) A kockázati tényező meghatározása. A kockázati tényező értéke az e-ra vonatkozó (3) összefüggésből azzal a feltétellel számítható, hogy a th-^-th időtartamban a (CA+CV) költségek évi összege változatlan. Figyelembe véve, hogy a hidrológiai események bekövetkezési sorrendje a jövőre vonatkozóan ismeretlen, a számítás arra a legkedvezőtlenebb esetre vonatkozik, amikor a folyamatos kihasználás tényleges rj • th időszaka a th időszak végéhez tartozik. A (3) összefüggés nevezőjének értéke ugyanis ekkor lesz a legkisebb, az e értéke tehát ekkor lesz (14-EB) H-\ EB (8) összefüggésből számítható. A (8) összes költségből évi annuitásként az rj-th időszakra vonatkozó kockázatot tartalmazó C* évi üzemi költség kapható: C

k=e-Q(C

A+C

v) EB E

B 1 -{l+E

B)-"

t

h' A (9) összefüggésből egyszerűsítéssel a <?*=£• Q{CA+Cv)(\ + EB)*

h (9) (10