Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

9-10. szám - Csuka József: A mezőgazdasági vízellátási beruházás vizsgálata a kockázat és a fokozatosan növekvő kihasználás figyelembevételével

427 Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. A mezőgazdasági vízellátási beruházás vizsgálata a kockázat és a fokozatosan növekvő kihasználás figyelembevételével CSUKA JÓZSEF« A vízgazdálkodás területén a döntések csaknem teljes körét átszövi a természettel és a gazdasági környezettel fennálló szükségszerű kapcsolatból adódó véletlenszerű hatások figyelembevételének problémája. A vízhasználatok nagyságára azok területi és időbeli megoszlására sok esetben — mint például a mezőgazdasági vízhasznosítás esetében is — a környezeti tényezők alapvető hatással vannak. A környezeti tényezők véletlenszerű változása mellett, a vízigényeket gazdaságilag indokolt mértékben kielégítő létesítmények teljesítőképességének nagyságára irányuló döntés, nem alapozható a gazdasági célkitűzés egyértelmű eredményére. A véletlen tényezők kedvező alakulása esetén többleteredménnyel, kedvezőtlen esetben pedig veszteséggel kell számolni. Amikor a döntés gazdasági következményeit véletlen tényezők is befolyásolják a körülmények kedvező alakulása esetén elvárható eredmény reményében a kedvezőtlen körülmények összejátszása esetén bekövetkező veszteség vállalását kockázatvállalásnak nevezik [2]. A döntéshez alapul szolgáló információk között a döntés következményeként várható veszteség, mint vállalt kockázat meghatározása is indokolt. A mezőgazdasági vízellátás tervezése során a vízkivételi főmű kapacitásnagyságának meghatározása, vagy egy meghatározott létesítmény kapacitáskihasználás mértéke — amely a vízszolgáltatás költségeinek megtérülését befolyásolja — veti fel az időjárási és gazdálkodási feltételek változásából eredő bizonytalanság mérlegelését. Természetesen a kapacitás nagyságára vonatkozó döntés és a kihasználás, illetve a várható díjbevétel között szoros kapcsolat van. Ismertek azonban olyan kezdeményezések, amelyek alapján a víztermelés költségének és az üzemi vízfelhasználás gazdasági hatásának együttes figyelembevételével a létesítmények nagyságára vonatkozóan programozott döntés hozható. Valamely gazdaságilag optimális vízkivételi kapacitás mellett is vagy annak meghatározására irányuló munka során felmerül a hidrológiai és a gazdasági feltételek következtében kihasználatlan kapacitás miatt a szolgáltató vállalatnak meg nem térülő költség formájában jelentkező kockázat (veszteség) meghatározása. Az elmaradó bevétel a gazdasági eredményt s ezen keresztül a beruházások gazdasági hatékonyságát is csökkenti. Feltételezve, hogy a hasznosító eredménye a meghatározott termelő-szolgáltató kapacitás kiépítését indokolja és a kihasználatlan kapacitás költsége a hasznosítóra hárítható a feladat egy ismert (vagy különböző nagyságú) vízkivételi kapacitás esetén a létesítmény használati idő* Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. tartama alatt a tényleges öntözés időszakában termelt víz díjának kalkulációja úgy, hogy a tényleges öntözési időtartamra vagy a mezőgazdaságnak átadott víz mennyiségére (egységére) megállapított vízdíj a hidrológiai események következtében ki nem használt kapacitás költségének nagyságát is tartalmazza. Ha a kihasználatlan kapacitás költsége nem hárítható át a hasznosítóra, akkor ez a költség a víz termelő-szolgáltató vállalat (ágazat) gazdasági eredményét és ezen keresztül a beruházás hatékonyságát csökkenti. A mezőgazdasági üzemek gazdálkodási körülményeiből adódó bizonytalanságtól eltekintünk. Figyelmet érdemel azonban a fővízkivételekkel biztosított vízmennyiség fokozatos igénybevétele, amely a mezőgazdasági üzemek gazdasági fejlődésével függ össze. A vizsgálat során a hidrológiai tényezők miatt fellépő várható veszteséggel és a fokozatos hasznosítással, mint a gazdasági hatékonyságot befolyásoló hatásokkal kívánunk foglalkozni. Kísérletet teszünk a kockázatot tartalmazó önköltség meghatározására, amely a vízdíj és így a vízgazdálkodási ágazat gazdasági eredmény kalkulációjának alapja, majd a fokozatosan növekvő igénybevétel gazdasági hatását, és a javasolt számítások gyakorlati alkalmazását mutatjuk be. 1. Az üzemi költség meghatározása a kockázat figyelembevételével A bevezetőben megfogalmazott célkitűzés alapján az üzemi költségek olyan mértékű korrekciója szükséges, amely a hidrológiai események sztohasztikus jellege miatt ki nem használt kapacitás költségére is fedezetet nyújt. Az abszolút biztonságos víztermelés esetében valamely fővízkivételi létesítmény //, időszak alatt felmerülő termelési költsége: th 2 CI= 2 (PA+C

V){1 + EB), (1) i-t ahol Ci az i-edik évi összes költség, C

A az állandó költség, Cy a termelés volumenétől függő változó költség, E b a kamat mértéke, //, a gazdasági időhorizont. Ha a //, gazdasági időhorizontban olyan időszakok jelentkeznek, amikor a létesítmény rendelkezésre álló kapacitása kihasználatlan, akkor ezek összegezésével kapott folyamatos időtartamot a th időtartamból levonva számíthatjuk a folyamatos kihasználás tényleges időtartamát. Ez az időtar-