Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

9-10. szám - Csuka József: A mezőgazdasági vízellátási beruházás vizsgálata a kockázat és a fokozatosan növekvő kihasználás figyelembevételével

427 Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. A mezőgazdasági vízellátási beruházás vizsgálata a kockázat és a fokozatosan növekvő kihasználás figyelembevételével CSUKA JÓZSEF« A vízgazdálkodás területén a döntések csaknem teljes körét átszövi a természettel és a gazdasági környezettel fennálló szükségszerű kapcsolatból adódó véletlenszerű hatások figyelembevételének problémája. A vízhasználatok nagyságára azok területi és időbeli megoszlására sok esetben — mint például a mezőgazdasági vízhasznosítás ese­tében is — a környezeti tényezők alapvető hatással vannak. A környezeti tényezők véletlenszerű válto­zása mellett, a vízigényeket gazdaságilag indokolt mértékben kielégítő létesítmények teljesítőképes­ségének nagyságára irányuló döntés, nem alapoz­ható a gazdasági célkitűzés egyértelmű eredmé­nyére. A véletlen tényezők kedvező alakulása ese­tén többleteredménnyel, kedvezőtlen esetben pedig veszteséggel kell számolni. Amikor a döntés gazdasági következményeit véletlen tényezők is befolyásolják a körülmények kedvező alakulása esetén elvárható eredmény re­ményében a kedvezőtlen körülmények összeját­szása esetén bekövetkező veszteség vállalását koc­kázatvállalásnak nevezik [2]. A döntéshez alapul szolgáló információk között a döntés következ­ményeként várható veszteség, mint vállalt kocká­zat meghatározása is indokolt. A mezőgazdasági vízellátás tervezése során a víz­kivételi főmű kapacitásnagyságának meghatáro­zása, vagy egy meghatározott létesítmény kapa­citáskihasználás mértéke — amely a vízszolgál­tatás költségeinek megtérülését befolyásolja — veti fel az időjárási és gazdálkodási feltételek vál­tozásából eredő bizonytalanság mérlegelését. Ter­mészetesen a kapacitás nagyságára vonatkozó döntés és a kihasználás, illetve a várható díjbevé­tel között szoros kapcsolat van. Ismertek azonban olyan kezdeményezések, amelyek alapján a víz­termelés költségének és az üzemi vízfelhasználás gazdasági hatásának együttes figyelembevételével a létesítmények nagyságára vonatkozóan progra­mozott döntés hozható. Valamely gazdaságilag optimális vízkivételi kapacitás mellett is vagy an­nak meghatározására irányuló munka során fel­merül a hidrológiai és a gazdasági feltételek követ­keztében kihasználatlan kapacitás miatt a szol­gáltató vállalatnak meg nem térülő költség formá­jában jelentkező kockázat (veszteség) meghatá­rozása. Az elmaradó bevétel a gazdasági eredményt s ezen keresztül a beruházások gazdasági hatékony­ságát is csökkenti. Feltételezve, hogy a hasznosító eredménye a meghatározott termelő-szolgáltató ka­pacitás kiépítését indokolja és a kihasználatlan kapacitás költsége a hasznosítóra hárítható a fela­dat egy ismert (vagy különböző nagyságú) vízkivé­teli kapacitás esetén a létesítmény használati idő­* Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. tartama alatt a tényleges öntözés időszakában ter­melt víz díjának kalkulációja úgy, hogy a tényleges öntözési időtartamra vagy a mezőgazdaságnak át­adott víz mennyiségére (egységére) megállapított víz­díj a hidrológiai események következtében ki nem használt kapacitás költségének nagyságát is tartal­mazza. Ha a kihasználatlan kapacitás költsége nem hárítható át a hasznosítóra, akkor ez a költség a víz termelő-szolgáltató vállalat (ágazat) gazdasági eredményét és ezen keresztül a beruházás haté­konyságát csökkenti. A mezőgazdasági üzemek gazdálkodási körülményeiből adódó bizonytalan­ságtól eltekintünk. Figyelmet érdemel azonban a fővízkivételekkel biztosított vízmennyiség fokoza­tos igénybevétele, amely a mezőgazdasági üzemek gazdasági fejlődésével függ össze. A vizsgálat során a hidrológiai tényezők miatt fellépő várható veszteséggel és a fokozatos haszno­sítással, mint a gazdasági hatékonyságot befolyá­soló hatásokkal kívánunk foglalkozni. Kísérletet teszünk a kockázatot tartalmazó önköltség meg­határozására, amely a vízdíj és így a vízgazdálko­dási ágazat gazdasági eredmény kalkulációjának alapja, majd a fokozatosan növekvő igénybevétel gazdasági hatását, és a javasolt számítások gyakor­lati alkalmazását mutatjuk be. 1. Az üzemi költség meghatározása a kockázat figyelembevételével A bevezetőben megfogalmazott célkitűzés alap­ján az üzemi költségek olyan mértékű korrekciója szükséges, amely a hidrológiai események sztohasz­tikus jellege miatt ki nem használt kapacitás költ­ségére is fedezetet nyújt. Az abszolút biztonságos víztermelés esetében va­lamely fővízkivételi létesítmény //, időszak alatt felmerülő termelési költsége: th 2 CI= 2 (PA+C V){1 + EB), (1) i-t ahol Ci az i-edik évi összes költség, C A az állandó költség, Cy a termelés volumenétől függő változó költ­ség, E b a kamat mértéke, //, a gazdasági időhorizont. Ha a //, gazdasági időhorizontban olyan idősza­kok jelentkeznek, amikor a létesítmény rendelke­zésre álló kapacitása kihasználatlan, akkor ezek összegezésével kapott folyamatos időtartamot a th időtartamból levonva számíthatjuk a folyamatos kihasználás tényleges időtartamát. Ez az időtar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom