Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

9-10. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

400 Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. Dr. Rónai A.: Vízföldtani szelvény az Alföld Hidrogeologisches Profil in der nord-siidlichen Achse der Ungarischen Tiefebene Dr. Rónai, A. Die ersten zwei Abbildungen zeigen die quartären Schichtenreihen des grossen Beckens der Ungarischen Tiefebene vom hydrogeologischen Gesichtspunkte. Zwi­schen den fluviatilen quartären Schichten (Q) ist viel guter, wassergebender Sand vorhanzen. Unter dieser Schichtenreihe sind die obersten Pliozän-Schichten (Pl 3) im allgemeinen lehmig und hinsichtlich Wasser­dargebot steril. Nur im südlichen Beckenteil sind bes­sere Wassergewinnungsverhältnisse auch in dieser Tiefe vorhanden. In den oberpannonischen Schichten (Pl 2) werden in der Tiefebene hauptsächlich Thermalwässer aus grösseren Tiefen gefördert. Abbildung 1 und 2 zeigt die Lage der wassergebenden und undurchlässigen Niveaus, die Ergeibigkeit der Brunnen, die Gestaltung der Ruhewasserspiegel in den verschiedenen Tiefen und den chemischen Charakter der Wässer. Die Abflussmengen und die Wasserehemie zeigen, dass sich das unterirdische Wasser nicht in der Richtung des Profils von Norden nach Süden bewegt — wie dies auch im Hauptfluss der Tiefebene, der Theiss, in der Beckenachse vor sich geht — sondern in Querrichtung. Die äusserst geringen Mengen von ge­löstes Salz enthaltenden Wässern des südlichen Bek­kenteils stammen von Nordwesten. Die Abb. 3 zeigt den Wasserreichtum der quartären Schichten des Gebiets zwischen Donau und Theiss. In der Abbildung sind die Studienzwecken dienenden Schürfbohrungen und die Stellen der Beobachtungsbrunnenreihen des Ungari­schen Staatlichen Geologischen Instituts angeführt. Gleichzeitig wird auch auf die möglichen Wege der un­terirdischen Wasserbewegung hingewiesen. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Dr. VÁGÁS ISTVÁN A Salgótartjáni Csoport a III. Nógrádi Műszaki Napok keretében 1973. május 15-én előadó ülést rendezett, amelyben Ember Károly (Budapest) Nógrád megye víz­beszerzési lehetőségeiről tartott előadást, ós az ülés meg­vitatta a Mély terv által elkészített javaslatot. A Szennyvíz Szakosztály 1973. június 4-én vitaülóst rendezett, amelyen dr. Ing. 15. Bölinke jjrofesszor (Technische Hochschule, Aachen) és 0hering. R. Hum­mel [Deutsche Abwasser- Reinigungsgesellschaft mbH OMS .Städtereinigung] előadása hangzott el az előre­gyártott kis szennyvíztisztító telepekről. Az előadók a tele­pek működésének elvi alapjait ismertették, majd az épí­tési ós üzemelési tapasztalatokról szólottak. A Pécsi Csoport 1973. június 5-én klubdélutánt ren­dezett, amelyen dr. Szederkényi Tibor Uj-zéland földtani és geotermikus adottságairól tartott előadást. Ä Vízellátási Szakosztály 1973. június 5-i előadó ülé­sén Adolf Barske ós Wilfried Jestremski (Drezdai Közle­kedési és Mélyépítési Kombinát)] „Lakótelepek korszerű közművesítése közmű alagutakkal" továbbá Elefánti László és Gyarmati András: ,,A fővárosi lakótelepek köz­művesítése" c. előadásai hangzottak el. A Soproni Csoport 1973. június 5-i előadó ülésén ifj. Varga Gábor a picea fajok virágzásáról tartott előadást. A Vízrendezési, Árvíznientesitési és Öntözési Szak­osztály 1973. június 6-i előadó ülésén dr. Ravasz Tibor a szántóföld téli vízforgalmának néhány kérdéséről adott elő. Az előadó bemutatta a téli beázás szántóföldi mo­delljét, a csapadék visszatartó, tározó és leszivárogtató képesség változásának törvényszerűségeit, valamint is­mertette meggondolásait a szántóföld téli vízterhelhető­ségéről. A Vízgazdálkodási Szakosztály 1973. június 7-i elő­adó ülésén Tölg István a százhalombattai halszaporító gazdaságról ós annak vízgazdálkodásban betöltött sze­repéről adott elő. Az előadó ismertette a tógazdaság fel­adatait az iparszerű halszaporítás hazai] megalapozása vonatkozásában. A gazdaság az összes tógazdasági hal szaporításával foglalkozik és a Dunamenti Hőerőmű me­leg vizét használja. Vízgazdálkodási jelentősége, hogy a csatornák és víztárolók biológiai vízinövény irtásához szükséges növényevő halak hazai szaporítását bizton­ságossá teszi ós ezzel megteremti a népesítő anyagel­látás lehetőségeit. Az előadást a növényevő halakról készített filmvetí­tés követte. Felkért hozzászólók voltak: dr. Fóris Gyula és Elekes Károly. A Szegedi Csoport 1973. június 12-én előadó ülést ren­dezett, amelyen Pálfai Imre az öntözésfejlesztés Csong­rád megyei távlatairól tartott előadást. Megállapította, hogy a Nagytőke-Székkutasi öntözőrendszer fokozatos ki­építésével lehetővé válik Csongrád megye teljes Tisza­balparti felének öntözése, még a Tisza III. Csongrádi víz­lépcsőjének részben megépülte előtt is. Másrészről a ter­vezett magas vezetésű öntöző főcsatorna és csatorna­hálózat egszünteti azokat a hátrányokat, amelyek a növényvédőszer-maradvány fertőzésből Szentes körze­tében már most is tapasztalhatók az öntöző víznek a belvízcsatornákban történő vezetése miatt. A Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztály 1973. június 14-i előadó ülésén Fehér Ferenc a víz talajba való beszivárgásának matematikai leírásával és a para­méterek szabadföldi mérésekkel történő meghatározá­sával foglalkozott előadásában. Az Oktatási Bizottság 1973. június 15-én műszaki film­klubnapot rendezett. Ezen a belvízrendezésről, a víz­építési mélyépítésről és egyes földmunkagépekről mu­tattak be filmeket. A Bajai Csoport 1973. június 15-én előadó ülést ren­dezett, amelyen dr. Török László, a Mongol Vízgazdál­kodási Keretterv Magyar Szakértő Bizottságának mű­szaki vezetője a Mongóliában jelenleg folyó munkákról számolt be. A Vízépítőipari Szakosztály 1973. június 18-i előadó ülésén dr. Horváth István: „A transzportbeton, különös tekintettel a vízépítésre" c. előadása hangzott el. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály a Limno­lógiai Szakosztállyal közösen 1973. június 1 9-én „A vizek biológiai minősége és a vízkezelés" címmel előadó ülést rendezett. Az ülés elnöke Hortobágyi Tibor, a Limnoló­giai Szakosztály elnöke volt. Az ülésen a következő előadősokra került sor: Dr. Szemes Gábor: Vízbiológiai vizsgálatok a víz­technológiában. Thurnay Béla: A Budapest feletti Duna-szakasz víz­minőségének alakulása az elmúlt 5 éves időszakban. Gefferth Károly: Hidrobiológiái vizsgálatok Duna­vízzel végzett talajvíz dúsítás esetén. Hegedűs János: A Duna mentén elhelyezkedő parti­szűrésű kutak vizének biológiai vizsgálata. Dr. Andrik Péter: A sajóecsegi felszíni víztisztítómű biológiai vizsgálata. Dr. Andrik Péter: A sajóecsegi felszíni víztisztítómű biológiai vizsgálata. Dr. Bozzay Józsefné—Franczia Tamás: A Duna-víz­ben előforduló mikroszennyeződések technológiai eltá­volításának tapasztalatai. Az utolsó két előadáson az ülés elnöke Varró István, a Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály elnöke volt. (Folytatás a 405. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom