Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

8. szám - Dégen, I.: A vízgazdálkodás mint népgazdasági ágazat

Dégen I.: A vízgazdálkodás, mint népgazdasági ágazat Hidrológiai Közlöny 1973. 8. sz. 345 A vízgazdálkodási ágazati kapcsolatok mérlegé­nek (VAKM) sémáját a 3. táblázat ismerteti. 3. táblázat A vízgazdálkodás ásazali kapcsolatok mérlegének sémája (VÁKM) Table 3. Schema of the balance of sectorial relatious in water management Felhasználó ágazatok Elosztó ágazatok i Vízgazdál­kodási ágazat (szakága­zati bon­tásban) (1) A többi termelő ágazatok (2) A végső felhasználó ágazatok (3) o "ö> — s £ Vízgazdálkodási ágazat (szak­ágazati bon­tásban) (1) I. III. V. N ^ 73 o 5 S 2 o A többi termelő ágazatok (2) II. Eszközlekötés Amortizáció Bérek és jövedel­mek Felhalmozás IV. A yízgazdálkodás bruttó terme­lési értéke Magyarázat: (1) a) Víztermelés-szolgáltatás Ivóvíztermelés­szolgáltatás Ipari víztermelés­szolgáltatás Szennyvízelvezetés és tisztítás Csapadékvíz elvezetés Fürdőellátás b) Mezőgazdasági vízhasznosítás Öntözővíz termelés­szolgáltatás Halgazdasági víztermelés­szolgáltatás c) Vízkárelhárítás Árvízmentesítés, árvíz­védelem Belvízrendezés, belvíz­védelem Folyószabályozás Vízfolyásrendezés Hajóútkitűzés d) Vízgazdálkodási fejlesz­tési tevékenységek (tervezés, házilagos kivitelezés) Megjegyzés: A mérlegben a felsorolt termelő népgazdasági ágak ága­zati bontásban szerepelnek. A VÁKM modell, más néven vízgazdálkodási szubmátrix tartalma a vízgazdálkodás belső és külső kapcsolatát tükrözi. Részei: I. a vízgazdálkodási szakágazatok kibocsátott termékeinek ágazaton belüli felhasználásait tük­röző mező; II. a vízgazdálkodási szakágazatok által a nép­gazdaság termelő ágazataitól átvett termékek fel­használásait tükröző terület; III. a vízgazdálkodási szakágazatok által a ter­melő ágazatoknak átadott termékek felhasználá­sait tartalmazó rész; IV. a vízgazdálkodási szakágazati termékek amortizáció, munkabér, közteher stb. ráfordításait, valamint a társadalmi tiszta jövedelmet tartalmazó ún. alsószárny; V. a vízgazdálkodási szakágazati termékeknek fogyasztó ágazatok közötti végső felhasználását tartalmazó oldalszárny. Az I. jelű, a vízgazdálkodás szakágazatai közötti anyagi kapcsolatokat, a kibocsátott saját termék felhasználásait tükröző mezőben az oszlopok azt fejezik ki, hogy a vízgazdálkodás szakágazatai mennyiben járultak hozzá az adott termelési érték létrejöttéhez, a sorok viszont az előállított ter­melési értékből a vízgazdálkodási szakágazatok anyagi fogyasztását mutatják be. A mátrix elemei a vízgazdálkodási szakágazatok belső, egymás közötti kapcsolatait tárják fel, egy­részt az anyagi kapcsolatokat, amelyek a javak vagy szolgáltatások közvetlen mozgásával járnak, másrészt a tevékenységek kapcsolatát, amelyek egyik szakágazatban jelentkeznek ugyan, de egy másik szakágazat tevékenységére gyakorolnak kedvező hatást. (Ilyen például a belvízcsatornák öntözővíz szállítására történő használata.) A II. jelű, a vízgazdálkodási szakágazatoknak a népgazdaság termelő ágazataiból történő termék felhasználásait tartalmazó mezőben az oszlopok azt mutatják meg, hogy a vízgazdálkodási szak­ágazatok termelési értékének előállításához a nép­gazdasági termelő ágazatok termékeikkel milyen mértékben járulnak hozzá. A sorok kifejezik az anyagi termelő ágazatok termékkibocsátásait a vízgazdálkodási szakágaza­tok felé. A III. jelű, a vízgazdálkodási szakágazatok által a termelő ágazatoknak átadott termékek felhasz­nálásait bemutató mezőben az oszlopok tartal­mazzák az egyes termelő ágazatok által a vízgaz­dálkodási szakágazatoktól átvett termékek fel­használását, a sorok a vízgazdálkodási szakágaza­tok termékkibocsátásait fejezik ki a termelő ága­zatok felé. AIV. jelű, alsó szárny oszlopai a vízgazdálkodási szakágazatok által előállított termelési értékek alább felsorolt — nem anyagi jellegű — ráfordí­tásait és jövedelemelemeit részletezik: amortizáció, bérek és jövedelmek, nyereségrészesedés, munkabérek közterhei, forgalmi adó, árkiegészítés, nyereség, veszteség, illetményadó, eszközlekötési járulék, egyéb felhalmozás. A sorok előbbieknek szakágazatonkénti megosz­lását mutatják be. Az V. jelű, a vízgazdálkodási szakágazati ter­mékeknek a fogyasztó ágazatok közötti végső felhasználását tartalmazó oldalszárnyban az oszlo­pok fejezik ki az egyes végső felhasználó ágaza­tok által a vízgazdálkodási szakágazatoktól átvett termékek értékét, a sorok a vízgazdálkodási szak­ágazatok termékkibocsátásait fejezik ki a végső felhasználó ágazatok felé. Az alsó szárny utolsó sorában — az I., II. és IV. mezők oszlopainak összegeként — az egyes vízgazdálkodási szakágazatok bruttó termelési értékei jelennek meg, a sor összege pedig a víz­gazdálkodás teljes bruttó termelési értékét adja. e) Vízkészletgazdálkodás (mennyiségi és minőségi) /) Vízgazdálkodási tudományos kutatás g) Hatósági, szakigazgatási tevékenységek (2) Ipar Mezőgazdaság, erdőgazdálko­dás Építőipar Szállítás és hírközlés Kereskedelem Egyéb termelő tevékenységek (3) Lakossági fogyasztás Közületi fogyasztás Készletváltozások Export Beruházás

Next

/
Oldalképek
Tartalom