Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

8. szám - Dégen, I.: A vízgazdálkodás mint népgazdasági ágazat

346 Hidrológiai Közlöny 1973. 8. sz. Dégen I.: A vízgazdálkodás, mint népgazdasági ágazat A vízgazdálkodás gazdasági tevékenységének termelési értéke és volumene A vízgazdálkodás az anyagi termelés szférájába tartozik, mert a vízgazdálkodási termelő-szolgáltató folyamatokban kifejtett munka eredményei olyan használati értékek, amelyek anyagi formában tárgyiasulnak, önállóan léteznek és anyagi szükségleteket elégítenek ki. A vízgazdálkodás népgazdasági szerepének és jelentőségének szemléltetésére szolgáló adatokat, a vízgazdálkodás és az egyéb népgazdasági ágazatok közötti gazdasági viszonyokat jellemző összefüggéseket a következőkben ismertetjük. A vízgazdálkodás állóeszközeinek értéke (1972ben mintegy 116 milliárd Ft), a népgazdaság termelő jellegű állóeszközei bruttó értékének közel 8—10 százaléka. A IV. ötévesterv 545 milliárdos (folyó áron) népgazdasági beruházást irányoz elő. Ebből a vízgazdálkodás 38,5 milliárd forinttal 7,5%-kal részesedik. A szoros értelemben vett vízügyi ágazat beruházásai 31,5 milliárd forintra tehetők. (Összehasonlításképpen: a villamosenergia-ipar 5,2%-kal, a kohászat 3,8%-kal, a vegyipar 8,5%kal, a könnyűipar 5,9%-kal részesedik a népgazdasági beruházásokból.) A vízgazdálkodással összefüggő munkakörben összesen mintegy 85 000 fő dolgozik az országban. Ebből 36 000 az Országos Vízügyi Hivatal felügyelete alá tartozó szerveknél, 23 000 a tanácsi vízgazdálkodásban, 12 000 a társulatoknál és 14 000 más ágazati felügyelet alá tartozó szerveknél (pl. ipari és mezőgazdasági üzemeken belüli vízgazdálkodási tevékenységi körben) dolgozik. A vízgazdálkodás részt vesz a nemzeti jövedelem előállításában. A vízgazdálkodási termelő-szolgáltató folyamatok terméke a teljes társadalmi termelés egyik elemét alkotja. Álló- és forgóalapfelhasználását a társadalmi termék előállításának vagy szolgáltatások végzésének anyagi ráfordításaként kell minősíteni. Az árutermelés viszonyai között a társadalmi terméknek és a nemzeti jövedelemnek egyrészt értékformája, másrészt dologi, naturális formája van. A vízgazdálkodás által előállított társadalmi termék értékének megítélésére tájékoztatást adnak az alábbi adatok. Az ágazati és ágazaton kívüli vízgazdálkodási termelő-szolgáltató tevékenység értéke 1972-ben 11 milliárd forint. Ez mindazoknak a tevékenységeknek az értékét tartalmazza, amelyeket a népgazdaságban a vízkárok elhárítására, a szükséges mennyiségű és minőségű víz előállítására végeznek. A vízügyi vállalatok, a tanácsi vállalatokat is beleértve 1972-ben 6600 millió forint, a vízügyi igazgatóságok 2100 millió forint értékű termelőszolgáltató tevékenységet végeztek. A vízépítőipari vállalatok kapacitása mintegy évi 1,6 milliárd forint termelési értéket képvisel. A vízügyi szervek az árvízvédelmi művek révén 2,3 millió hektár területet védenek az árvízi elöntéstől. Ezzel évente átlagosan mintegy 3—4 milliárd Ft értékű kárt hárítanak el. A több mint 4 millió hektárnyi belvízelöntéssel veszélyeztetett területen sokévi átlagban belvízmentesítés nélkül évente 700—-750 millió Ft értékű kár keletkezne. Ebből a jelenlegi kiépítettség mellett a belvízvédelem évente átlagosan mintegy 400 millió Ft értékű kárt hárít el. A társadalmi termelés eredménye naturálisalakban termelőeszközökből és használati javakból tevődik össze. Ebből a szempontból az egész társadalmi termelés két nagy csoportra, a termelőeszközök és a használati javak termelésére oszlik. A vízgazdálkodás ágazatában — miként a 4. táblázatban az 1970. évi vízigény-adatok mutatják — túlsúlyban van a víznek, mint termelőeszköznek — munkatárgynak, munkaeszköznek — az előállítása. 4. táblázat Az 1!)70. évi vízigények megoszlása a víztermelők és a vízhasználók szerint Table 4. The distribution of water demands in 1970 by water producers and users Megoszlás az igénylők szerint fl MezőgazdaForrások -0) .SP ság (öntözés, Források *N Lakosság Ipar halászat, > Ipar állatCG 0> > tenyésztés) •w [millió m 3/év*] Közüzemi vízművek 720 420 280 20 Köz- és magánkutak 389 209 — 180 Ipari saját vízművek 1923 4 1915 4 Állami öntözőművek 1638 — 2 1636 Tsz-ÁG-öntözővízkivételek 543 543 * Tervszámítási adatok. A vízkészletgazdálkodási mérlegekben rendszerint a norma szerinti vízigény-adatokat tüntetik fel. A tényleges felhasználás ettől eltérő, az ipar vízfelhasználása meghaladja a mezőgazdaságét. A termelő ágak (ipar, mezőgazdaság, közlekedés) kifejezetten termelési célú, termelőeszköz jellegű vízfelhasználása az évi összes vízigényeknek kereken 88%-a, a nem termelési célú felhasználás, a lakosság és a közületek fogyasztása az ország teljes évi vízszükségletének csak 12%-a. Az ágazatoknak a népgazdaság újratermelési folyamatában betöltött szerepét jól megvilágítja az általuk előállított termékek, teljesítmények és szolgáltatások mennyisége és értéke, a működésükhöz lekötött állóeszközök, a beruházások volumene és az ágazatban foglalkoztatottak száma. * * * Az ágazatok kölcsönös kapcsolatainak számszerű szemléltetésére az ágazati kapcsolatok mérlegének sorai és oszlopai és az ezekben található felhasználási-termelési számértékek a legalkalmasabbak. Az ágazati kapcsolatok mérlege a népgazdasági és ágazati tervezésnek, a megalapozott gazdaságpolitikai döntések előkészítésének, a fejlesztési variánsok közgazdasági elemzésének is alapvető eszköze. A vízgazdálkodási ágazat tevékenységeinek heterogén jellege, a jelenlegi népgazdasági számviteli