Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

8. szám - Dégen, I.: A vízgazdálkodás mint népgazdasági ágazat

344 Hidrológiai Közlöny 1973. 8. sz. Dégen I.: A vízgazdálkodás, mint népgazdasági ágazat Az ÁKM alsó szárnyán feltüntetett sorok összege az ún. hozzáadott érték, amelyből az amortizáció levonása után a megtermelt nemzeti jövedelem összege számítható. Az anyag mérleg (középső mátrix) és az alsó szárny oszlopai összegükben a termelő ágak termelésének bruttó értékét adják. Az AKM oldalszárnyán (végső felhasználás) szerepelnek az egyes ágak, illetve ágazatok termékeiből — és az importból — az anyagi termelés szféráján kívüli felhasználások: a nem termelő fogyasztás oszlopa tartalmazza, a lakosság, a közületek, a szolgáltatatók fogyasztását- (nem termelő fogyasztás); a beruházás oszlopában szerepel a tárgyévben üzembe helyezett beruházások értéke és a befejezetlen beruházások állományváltozása a beruházást teljesítő szektorok szerint részletezve, ugyancsak itt kerül elszámolásra a saját rezsiben végzett beruházások értéke; a készletváltozás oszlopában az egyes szektorok profiljába tartozó termékek készletének változása szerepel, függetlenül attól, hogy a készletek a népgazdaság melyik ágában találhatók; az export oszlopa tartalmazza az egyes ágazatok termékeinek exportját, ún. devizszorzós áron. Az anyagi mérleg és az oldalszárny sorainak összege az egyes termelő ágak által kibocsátott termékek bruttó értékét szolgáltatja. E sorokból a kibocsátott termékeknek az egyes felhasználók szerinti megoszlása is kiolvasható. Az 1968. évi ágazati kapcsolatok összevont mérlegét — számszerű adatokkal — a 2. táblázat mutatja be. 2. táblázat Az ágazati kapcsolatok összevont mérlege 1968. évben Table 2. The combined balance of sectorial relations for 1968 [milliárd Ft] Kibocsátás-» Ráfordítás Ipar Építőipar Mezőg. Erdőg. Vízgazd. Közlekedés, szállítás, hírközlés Kereskedelem Termelő ágazatok összesen Végső felhasználás Elosztás összesen Ipar Építőipar Mezőgazd. Erdőgazd. Vízgazdálkodás Közlekedés, szállítás, hírközlés Kereskedelem 161,6 1,8 43,4 7,9 10,3 22,1 0,3 0,3 4,1 1,9 17,9 0,3 27,6 0,6 2,3 8,0 0,3 0,2 0,9 5,3 0,8 0,3 4,2 0,9 214,9 3,5 71,6 17,0 16,3 188,6 52,3 37,5 11,5 34,0 403,5 55,8 109,1 28,5 50,3 Anyagfelhasználás összesen 225,0 28,7 48,7 9,4 11,5 323,3 323,9 647,2 Értékcsökkenési leírás . . Bérek, jövedelmek és társadalmi tiszta jövedelem 13,6 97,6 1,5 25,6 4,8 48,6 4,8 13,4 0,9 37,2 25,6 222,4 Ágazatok tevékenysége összesen 336,2 55,8 102,1 27,6 49,6 571,3 Kiegészítő import 67,3 7,0 0,9 0,7 75,9 Források összesen 403,5 55,8 109,1 28,5 50,3 647,2 A (3) kifejezés és az eddigi megfontolások alapján könnyen belátható a következő egyenlőség helyessége n n Xk= ^ Xkj + yk= ^ xik + xok + mk, (7) j = 1 i=l ahol k az 1. . .w-ig terjedő ágazatok valamelyikét jelenti. Fentiek szerint a bruttó termelés értéke meghatározható egyfelől az ágazati kapcsolatok mérlegének sorok szerinti, másfelől oszlopok szerinti összegezésével. Az 1. táblázat a népgazdaság ágazati] kapcsolatok mérlegének (ÁKM) sémáját tünteti fel. Az AKM középső mátrixa a termelő ágazatok anyagi kapcsolatainak mérlegét tartalmazza. Az egyes oszlopok a termelő ágazatok anyagi ráfordításait, a vízszintes sorok ugyanakkor a termelő ágazatok termékkibocsátásait, azok ágazatok szerinti szótosztását adják. Az AKM alsó szárnyában szereplő sorok az alábbiak: az értékcsökkenési leírás (amortizáció), amely az állóeszköz bruttó értéke után százalékos kulcsok alapján kiszámított és költségként elszámolt összegeket tartalmazza; a bérek, jövedelmek és a társadalmi tiszta jövedelem sora, amelyben szerepelnek: 1. a munkabér és az egyéb bérjellegű kiadások, 2. a forgalmi adó, az árkiegészítés, a nyereség és veszteség, az álló- és forgóeszközök lekötési járuléka, a társadalombiztosítási járulék, az illetményadó, a vállalati termelési adó, egyéb adók és illetékek, bankköltségek, a telekhasználati díj.