Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

1. szám - Bélteky Lajos: Hévízkutak létesítése és komplex hasznosítása

Bélteky L.: Hévízkutak létesítése Hidrológiai Közlöny 1973. 1. sz. 35 múlt évben is több kút jutott ilyen helyzetbe s kitisztításuk közel egv millió Ft-ba került kutankint. Ujabban több kútnál alkalmazták a sósavval való leoldást. Ez hatásos, de durva és veszélyes módszer, mert a sósav megtámadja, szétmarja a kút béléscsövét. Erre több példa volt az elmúlt években. Ilyen előzmények után, ill. ilyen körülmények között került sor arra a módszerre, melyet Mezőkövesden próbáltak ki. Az eljárás .szerint a kút béléscsövében (termelőcső) létrejött lerakódások eltávolítására üzemközben bizonyos időnkint kell sav ázást végezni, mielőtt a cső keresztmetszet anynyira leszűkül, hogy a kát termelése leáll. Az adagolt sav korroziós hatásának gátlására megfelelő védelmet nyújtó inhibitort kell alkalmazni. Az eljárást — az OMFB anyagi segítségével és az OKI ellenőrzése mellett — a mezőkövesdi Zsóri fürdő 875 m-es kútjánál próbálták ki. Jelenlegi kútjaink közül ugyanis ebben a kútban a leggyorsabb a sókiválás, 1—1,3 mm a sólerakódás naponkint (2. kép), ennek következtében 8—10 napi üzem után a kifolyócső keresztmetszete annyira leszűkül, hogy a negatív nyugalmi szintű és a szénsavlifttel működő kút termelése leáll s csak a termelőcsőben 60—70 m mélységig lerakódott, lefelé vékonyodó sókiválás eltávolítása után 4—8 órás kompresszorozással lehet a kút túlfolyó termelését megindítani. Mezőkövesden a fürdőidény után végzett félüzemi savazási kísérletek eredménnyel jártak. A 65 °C-ú gázos hévízhez adagolt sósav korroziós hatása ellen a holland gyártmányú Servo CK 821 jelű inhibitor nyújtott megfelelő védelmet. A sikeres kísérletek után a mezőkövesdi Zsóri fürdőben 1968 óta 8—10 naponkint üzemszerűen alkalmazzák a kidolgozott savazási eljárást, s a fúrással való kőeltávolítást teljesen megszüntették. A két és fél órára lecsökkentett sóeltávolítás a fürdő üzemét egyáltalában nem akadályozza, mert az az éjszakai órákban elvégezhető. Mezőkövesden egy-egy savazás önköltsége kb. 3500 Ft, A mezőkövesdi kísérleti munkáról az OMFB ismertető tanulmányt adott ki. A következő kísérletet az OMFB az orosházi Dózsa tsz kútjánál, az OVH pedig Karcagon végeztette el, Táskán most van folyamatban a kísérleti savazás. A két utóbbi munkát a Vízkutató és Fúró Vállalat végzi. Remélhetőleg a Mezőkövesden és az említett kutaknál kikísérletezett módszer kútjaink legnagyobb részénél alkalmazható. A savazással való sóeltávolítás előnyös abból a szempontból is, hogy a víz vegyi összetétele csak a pár órás savazási művelet alatt változik meg. Mivel vegyi összetétel, gáztartalom, hőfok és nyomás figyelembevételével minden hévíz egyedi tulajdonságokkal rendelkezik, az eljárás alkalmazása előtt esetenkint előzetes vizsgálat elvégzése szükséges. Meg kell állapítani a vízkőkiválás sebességét, a termeltetési nyomást a vízhozam függvényében, az adagolandó sav és inhibitor optimális mennyisé2. kép. 8—10 napos vízkő kiválás a mezőkövesdi fürdő 1. sz. kútjából Bild 2. 8—10 tägige Wassersteinausscheideng aus dem Brunnen Nr. 1 des Mezőkövesder Bads gét, s az adagolás mélységét. Ezek ismeretében el lehet készíteni a savazások ütemtervét olyan időbeosztással, hogy a kút folyamatos üzeme biztosítva ill. a hévízkút teljes leállása kiküszöbölhető legyen. A vízkőkiválásra hajlamos hévízeknél ezeket a vizsgálatokat éppen olyan kötelezően el kellene végeztetni, mint ma már a hidrodinamikai vizsgálatokkal történik. A savazási ütemtervet az üzemeltető részére a vízhozam függvényében kell megadni, mert a tényleges szükségletet meghaladó víztermelés a savazás költségét emeli meg feleslegesen. Karcagon pl. azt állapította meg a kísérlet, hogy 600 1/p-es vízhozamnál 90—100 naponkint 800 1/p-es vízhozamnál kb. 60 naponkint 1200 1/p-es vízhozamnál kb. 30 naponkint kell a savazást előirányozni, ill. elvégeztetni. Gazdasági számítás döntheti el majd — az ütemterv ismeretében — az optimális vízkivételt ós hogy az üzemeltető házilagosan vagy pedig szervizszerűen szakvállalattal végeztesse el a jövőben az üzem közbeni savazásokat. Az adagolási mélység megállapítása is igen fontos, mert a legújabb tapasztalatok azt mutatják, hogy még 100 m-nél nagyobb mélységben is előfordult sólerakódás, ill. csőkeresztmetszet szűkülés. A kút termelésének váratlan leállása főleg a kertészeti üvegházakban okozhat igen nagy károkat, nemcsak a növények lefagyása, hanem a hóteher hatására bekövetkezett üvegház-megrongálódás következtében. Olyan inhibitort kell használni a sósavhoz, mely a kút béléscsövének korroziója ellen megfelelő védelmet nyújt. A vízkő leoldására irányuló kísérleteket először magasabb kalcium-magnézium tartalmú hévizeknél végezték. Láttuk azonban, hogy vízkőkiválás aránylag kevés oldott Ca-t és Mg-t tartalmazó alkalihidrogénkarbonátos kloridos hévizeknél is jelentkezik. Ilyen jellegű az orosházai Dózsa mg. tsz hévízkútjának vize is.