Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

6. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

K. I. Ives: A víztisztítás korszerű irányzatai Hidrológiai Közlöny 1973. 6. sz. 26 J Ititer 3cm /-A \C 11. ábra. A szűrhetőség vizsgálatára szolgáló laboratóriumi, berendezés szűrőkkel szemben. Egy amerikai vizsgálat alapján hasonló következtetések vonhatók le és a szűrő­terhelés 100%-os növelése esetén elérhető költség­megtakarítás nagysága jól megegyezik az angliai vízművek tényleges költségadataival. Modellszűrők alkalmazása A szűrők tervezéséhez szükséges alapadatok (homok szemátmérője, vastagsága, szűrési sebes­ség, mosóvíz mennyisége) nagyrésze egyszerű modellek segítségével is meghatározható. Ezek át­mérője kb. 150 mm, a szűrőközeg kb. 1 m vastag szemcsés anyag, amelybe azonos lépcsőkben, pl. 30 cm-kónt, piezometer megcsapolásokat építenek. A kísérletek során észlelik a nyomáseloszlást, amelyre példát a 10. ábra mutat be. A nyomás­eloszlás értékelése alapján az egyes szűrőrétegek hatékonysága megítélhető. Bár elméleti megfontolások alapján is kimutat­ható, hogy az ilyen modellekben méretarány hatás nem lép fel, a gyakorlati mérnökök részéről esetleg mégis felmerülő ellenvetéseket két gyakorlati példa — az egyik Staines ben (London közelében), a másik Johannesburgban — egyértelműen meg­qáfolta. Mindkét esetben az üzemi méretű szűrőbe piezometer megcsapolásokat építettek be és a szűrőt a 150 mm átmérőjű modellel párhuzamosan üzemeltették. Az üzemi méretű szűrőkben és a modellekben észlelhető nyomáseloszlások óráról órára 10%-on belül megegyeztek a homokréteg teljes vastagságában 100 órát is elérő szűrő­periódusig. Bizonyos mértékű haladás mutatkozik kis — 1 literes — vízminta szűrhetőségének meghatáro­zására szolgáló laboratóriumi berendezések ki­alakításában is. Ilyen minták pl. a poharas pely­hesítési vizsgálat előtt vehetők. A berendezés elvét a 11. ábra tünteti fel. A mérendő mennyiségek: a vízhozam Q, a t idő után bekövetkező nyomás­veszteség //, továbbá az átlagos koncentráció C 0 és C belépésnél, illetőleg a kifolyásnál. A szűrhető­ség (F) meghatározására a F=HACjQtC 0 képlet szolgál, ahol A a szűrőtest felülete. Alacsony F értékek jó szűrhetőségre utalnak. (Megjegyzendő, hogy F dimenzió nélküli érték.) összefoglalás A víztisztítás fentiekben ismertetett irányzatai elsősorban az Angliában folyó kutatásokra jellem­zőek. Az ezzel kapcsolatos alapkutatások nagy ré­szét a Londoni University College Közegészségügyi Mérnöki Laboratóriumában (Public Health Engi­neerind Laboratory) végezték. Szerte a világon, természetesen, számos más vízkutatással foglalkozó laboratórium működik, de az alapkutatás, műszaki fejlesztés és gyakorlati alkalmazás közötti kapcsolat nem mindenütt nyilvánvaló. A víztisztítás technológiája vitatha­tatlanul változásokon megy át és az elmúlt két évtizedben jelentős haladást ért el. A víznek a lakosság ós ipar szempontjából betöltött fontos szerepét tekintve a fejlesztési programot folytatni kell. Az OYH és az OVH-VIKÖZ tevékenysége a Mongol Népköztársaság vízkészleteinek védelmére és komplex hasznosítására szolgáló keretterv elkészítésében A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársa­ság kormányai között létrejött államközi segélynyújtási egyezmény keretében a magyar vízügyi szolgálat az 1971-—1975. években szakértői segítséget nyújt ,,A Mon­gol Népköztársaság vízkészleteinek védelmére és komp­lex hasznosítására szolgáló Keretterv" kidolgozásában. A segítségnyújtás a NIKEX külkereskedelmi Válla­lat lebonyolításában ós a VITEX bizományosi közbeik­tatásával két lépcsőben történik. A munka 1971. márciusában rövid tájékozódó ki­utazással kezdődött. Az első magánjogi szerződés (1971. június) alapján a módszertani tájékozódó expedíció 1971. július 31-én kezdte meg munkáját, amely áthúzó­dott az 1972. évre. Ennek során a magyar szakértő cso­port az elkészítendő Keretterv tematikájának ós meto­dikájának összeállításához Ulan Batorban és kiutazáso­kon Mongolia 8 megyeközpontjának közelebbi ós távo­labbi környékén gyűjtött információkat, részben a helyi vezetőkkel folytatott beszélgetések, részben a természeti adottságok megfigyelése, becslő mérések és irodalmi fel­tárás alapján. Általános, nagyvonalú képet kapott Mon­gólia gazdasági hátteréről, a természeti adottságokról, megismerkedett a legsürgősebben megoldandó általá­nos ós helyi jellegű vízgazdálkodási problémákkal, szem­léleti módot alakított ki ezek megoldási lehetőségeire és tapasztalatokat szerzett az infdrmáció-szerzés módjaira, amelyek alapján a jövő évi adatgyűjtésekre a javasla­tát megtehette. Mindezen tapasztalatokat részben Ke­retterv tematikájának és metodikájának összeállításánál hasznosította, részben a későbbiekben, a folyamatos munkánál hasznosítja. 1972-ben elkészült — az első szakaszra vonatkozó szerződés értelmében — a Keretterv tartalmi előírása, módszertana. Ismételt hazai ellenőrzés után a Mongol (Folytatás a 281. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom