Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

5. szám - Gerő Györgyné: A vízgazdálkodási ágazat bér- és jövedelemszabályozási rendszere

238 Hidrológiai Közlöny 1973. 5. sz. Gerö Gy.-né: A vízgazdálkodási ágazat bér- és jövedelemszabályozási.. sóg egységes és tervszerű vízgazdálkodásának kialakítása, irányítása s ezzel összefüggő államigazgatási, hatósági tevékenység ellátása. E feladataikhoz kapcsolódóan saját és meghatározott gazdálkodási (termelési) tevékenységet is végeznek. E feladataiknak megfelelően: — az alkalmazotti bérrendszer formáját tekintve költségvetési. Ez következik az igazgatóságok államigazgatási jellegéből, amelyek csak költségvetési szervezeti formában láthatók el, ugyanakkor — a gazdálkodási (termelési) jellegű feladatok ellátása szükségessé teszi a vállalati bérezés, anyagi ösztönzés egyes elemeinek alkalmazását elsősorban a megfelelő kereseti szintek biztosítása céljából. A Vízügyi Igazgatóságok személyi érdekeltségi rendszere az alábbiakból tevődik össze: — alapbér (alkalmazottaknál korpótlékkal együtt — a bérköltség terhére az előre kitűzött feladatok teljesítése esetén prémium — a különböző forrásokból létrehozott érdekeltségi alap — mező- és erdőgazdasági többlet bevétel növeléséért, — víztisztaság védelmi munka megjavításáért, — vízkészlethasználati díj fokozásáért, —- többletmegtakarítás (többleteredmény) után képezhető jutalmazási keret. Ezek felhasználását úgy kell alkalmazni, liogy együttes hatásuk helyes irányban segítse elő a szakigazgatási, hatósági, gazdálkodási feladatok ellátását. Az élőmunkával való takarékos gazdálkodás, a dolgozók szakképzettségével szemben támasztott nagyobb követelmények érvényre juttatása érdekében 1970. évben az igazgatóságoknál bértömeggazdálkodást vezettünk be. Ez jelentős előrelépés volt a korábbi kötött bérgazdálkodáshoz képest. A feladatoknak megfelelően az igazgatóság saját hatáskörében döntheti el, hogy a bértömeg betartása mellett milyen bérű és milyen összetételű létszámot foglalkoztat. A feladat jellegétől függően módja van alacsonyabb átlagbérrel több létszámot, magasabb átlagbérrel alacsonyabb létszámot foglalkoztatn i. Az éves feladatok teljesítése mellett elért bérmegtakarításokat felhasználhatja béremelésre, terven felüli feladatok megvalósítására, jutalmazásra. A bevezetett és érvényben levő koresetszabályozási rendszer: a) Elősegítette a munka hatékonyságát. b) Az egy munkásfőre jutó termelési érték növekedése, — ha az 1970. évi árvíz miatt a viszonyítást 1969. évhez is elvégezzük, évi 6,9%. c) A feladatok végrehajtását létszámhiány nem akadályozta, sőt egyes VIZIG-eknél létszámfelesleg is jelentkezett. d) A dolgozók keresete emelkedett, 1971. évben lényegében megközelítette az állami építőipar kereseti színvonalát. Munkás Műszaki Adrnin. Ft Ft Ft Állami építőipar 2301 3428 2145 VIZIG-ek 2230 3317 2148 e) A munkaerőmozgás mérséklődött, a munkásoknál a váltás százaléka az előző évekhez képest csökkent. /) Sikerült megfelelő szakmai képzettségű szakembereket alkalmazni, nem kellett az átlagbér káros hatásából eredően szakképzetlen munkaerőket felvenni. Az érvényben levő szabályozási rendszer = pozitívumai mellett negatív hatások is jelentkeztek: gr) Az összes létszámon belül jelentősen emelkedett az alkalmazotti, ezen belül az adminisztratív létszám. 1971. évben 1969. évhez viszonyítva munkások létszámának növekedése 2,3% adminisztratív 8,2%. h) A prémiumfeladatok jelentős része formális, tulajdonképpen bérkiegészítés, amely nem egy esetben munkaköri kötelességből származó feladatok elvégzését írja elő. i) Az érdekeltségi alap felosztásánál nem mindig a végzett munka eredményessége érvényesül. * A vízügyi igazgatóságok keresetszabályozási és személyi anyagi érdekeltségi rendszerének továbbfejlesztése során az alábbiakat indokolt figyelembe venni: 1. Az alkalmazotti bérrendszer a formáját tekintve a jövőben is költségvetési lesz. Ez következik az igazgatóságok alapvetően államigazgatási funkciójából, amely költségvetési szervezetben látható el. 2. A gazdálkodási, vállalati jellegű feladatok ellátása azonban továbbra is indokolja a vállalati bérezés egyes elemeinek alkalmazását, így: — a fizikai dolgozók tekintetében a vállalati bérrendszer fenntartását; —- a bérköltség terhére fizetett prémiumot; — a különböző eredetű pénzügyi forrásokból, bevételekből képzett jutalmazásokat. 3. A bérszabályozási rendszer funkcióinál változatlanul az élőmunkával való hatékony gazdálkodásra kell törekedni, ezért a bértömeg szabályozást indokolt fenntartani a jövőben is, azonban a rendszer követelményeivel szemben további szempontokat célszerű kialakítani, pl. középtávú érdekeltség, relatív bértömeggazdálkodás konkrétabb meghatározásai, keresetek szinttartása stb. Kérdéses, hogy a bérek növekedésének milyen automatikus megoldása lehetne célszerű, amely az eddiginél hatékonyabb munkára ösztönözve csökkentené a felesleges alkalmazotti létszámot, de a keresetek arányos szintjét is biztosítja. 4. Nagyobb súlyt kell helyezni az igazgatóságoknak a belső érdekeltség differenciáltabb kidolgozására (differenciáltabb bérezés, prémium bérkiegészítő jelleg megszüntetése, érdekeltségi jutalom elosztásaés a végzett munkaeredményességének összehangolása.) Arányosabb egyensúlyi helyzet kialakítása a szakigazgatási, hatósági, termelési munkakörben dolgozók keresete között. III. A vízgazdálkodási társulatok személyi érdekeltségi rendszere A társulatok az érdekeltséget alkotó üzemek helyi jelentőségű közcélú és üzemi, vízgazdálkodási ágazati jellegű feladatainak végrehajtói.