Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

5. szám - Gerő Györgyné: A vízgazdálkodási ágazat bér- és jövedelemszabályozási rendszere

Gerö Gy.-né: A vízgazdálkodási ágazat bér- és jövedelemszabályozási... Hidrológiai Közlöny 1973. 5. sz. 239 Feladataikat főleg saját kivitelezésben végzik. A kezelésükben levő közcélú vízilétesítmények beruházására két bevételi forrás nyújt fedezetet — állami támogatás, amelynek mértéke átlagosan 70%-os — érdekeltségi hozzájárulás, amelynek mértéke 30%-os. A társulatok az állami célkitűzések szolgálata és az államra háruló terhek csökkentése mellett demokratikus szervezeti formát teremtenek az érdekeltek közvetlen részvételével, az általuk nyújtott anyagi eszközöknek és az állami támogatásnak együttes felhasználására. A vízitársulat a társulattól származó személyi jövedelmek után jövedelemadót, valamint jövedelem növekmény adót köteles fizetni. A jövedelemnövekmény adót akkor kell a társulatnak fizetnie, ha az előző évhez képest 3%-nál nagyobbmérvű béremelkedés következik be. A társulatok dolgozói állami alkalmazotti jogviszonyban levők. Ennek megfelelően a társulati munkás és alkalmazotti dolgozók a vállalatokra érvényes bértarifa szerint sorolhatók be azzal a megszigorítással, hogy az alkalmazottakat átmenetileg csak a bértétel felső határának 75%-áig lehet besorolni. Erre a megkötöttségre mindaddig szükség van, amíg az államigazgatási bértarifák nem kerülnek megállapításra. A vízügyi igazgatóságok alkalmazottainak ugyanis nem lett volna célszerű kisebb besorolási lehetőséget biztosítani, mint a társulatok alkalmazottainak. A munkásokra az építőiparban bevezetett bérformákat. alkalmazzák. A vezető és műszaki dolgozók az alapbéren kívül prémiumban is részesülnek, mely a műszaki alkalmazottak bértömegének 8%-a. A vízitársulatok dolgozói a csökkentett mértékű ÉKN árakhoz képest elért megtakarításból részesedési alapot képezhetnek. A részesedési alapból a dolgozók részére eredményességi jutalomként a bértömeg 12,5%-a fizethető ki. Az érvényben levő személyi érdekeltségi rendszer pozitívuma, hogy a) emelkedett az egy munkásfőre jutó termelési érték, az emelkedés mértéke évi 7,8% b) a munkák elvégzését munkaerőhiány nem akadályozta. Negatívuma, hogy c) a társulati alkalmazottak a társulati önrendelkezés elvét nem mindig helyesen alkalmazva, igyekeztek kivonni magukat a különböző bérrendelkezések alól, így — nem minden esetben a teljesítménnyel arányos bért fizették, — egyes társulatoknál irreális és indokolatlan mérvű béremelkedések következtek be, — a kirívó keresetek miatt a többi vízügyi szerv irányába munkaerő-elszívó hatás jelentkezett, — az alkalmazotti állományban kevés az egyetemi-főiskolai, illetve a kívánt szakképzett munkaerő aránya. A már felsorolt nagatívumok tették szükségessé azokat a megszorításokat, amelynek lényege, hogy a társulat elnöke, műszaki és gazdasági vezetője nem kaphat eredményességi jutalmat, ha nem tartják be az általános bérezési rendelkezéseket. A keretszabályozás és személyi-anyagi érdekeltség továbbfejlesztése során 1. továbbra is indokolt fenntartani: — a vállalatokra érvényes bértarifa-rendszert — az alkalmazotti prémiumrendszert a bérköltség terhére. 2. A csökkentett mértékű ÉKN árakhoz képest elért megtakarításból képezhető részesedési alap, illetve a dolgozók részére eredményességi jutalomként kifizethető bértömeg 12,5%-os fenntartása mellett az az elgondolás, ha a társulatot jövedelemnövekmény adó fizetésére kötelezik, ezt a pénzbeni részesedési alapjából kell fedeznie. Ily módon nem szükséges növelni a társulatnak adott támogatások mértékét, mertajövedelemnövekményjadót nem lehet áthárítani a megrendelőre. Összefoglalás Ismeretes mindenki előtt, hogy a szabályozórendszer továbbfejlesztése vitatéma a kozgadasági körökben, erről a megjelent és megjelenő különböző cikkek is bizonyságot adnak. Az Országos Vízügyi Hivatal feladata elsősorban az ágazatba tartozó szervek szabályozórendszerét értékelni, elemezni, továbbfejlesztésére javaslatot tenni. A jövőben kell még dönteni az alábbi lényeges kérdésekben. Ágazatba tartozó vállalatoknál — függjön-e a béremelés a vállalati gazdálkodási mutatótól és csak a részesedés függjön a nyereségtől? — független legyen-e a béremelés a vállalati gazdálkodási mutatótól és csak a részesedés függjön a nyereségtől? —- maradjon-e bérszínvonal? — térjünk-e rá a bértömeggazdálkodásra? Vízügyi /gazgalóságoknál A bérek növekedésének milyen automatikus megoldását lehetne megvalósítani, amely biztosítja az eddiginél hatékonyabb munkát, csökkentené a felesleges alkalmazotti létszámot, de a keresetek arányos szintje is biztosítva legyen. Társulatoknál — maradjon-e a jelenlegi keresetszabályozási és személyi érdekeltségi rendszer az említett változással, amely szerint a jövedelemnövekmény adót a pénzbeni részesedési alapból kell fedezni, vagy — a megoldást a keresetszabályozásnál a bértömeggazdálkodás irányában szükséges-e keresni. Hozzászólás Dr. T ö II ö K KÁftOLY* A vitaindító előadás számos, szabályozórendszerünkkel kapcsolatos problémát vetett fel, melyek megoldására a közeljövőben erőfeszítéseket kell tennünk. Az előadásból az alábbi három témával kapcsolatban kívánom egyéni véleményem részletesebben kifejteni. * Országos Vízügyi Hivatal, Budapest.