Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

5. szám - Gerő Györgyné: A vízgazdálkodási ágazat bér- és jövedelemszabályozási rendszere

Gerö Gy.-né: A vízgazdálkodási ágazat bér- és jövedelemszabályozási... Hidrológiai Közlöny 1973. 5. sz. 237 lalatok távlatban tervezni nem tudtak. A jólértesült vállalatok sok esetben túlzottan is kihasználták a változás lehetőségeit, a rosszul informáltak pedig gyakran kerültek hátrányos helyzetbe. (Pl. az ipari ágazatba tartozó Vízgépészeti Vállalatnak az 1971. évi bázis bérszínvonalát az egy főre jutó nettó részesedés csökkenése miatt redukálni kellett). /) A bérszabályozási rendszer a személyi jövedelmek és ezen belül a bérek évi emelését a nyereség évi növelésétől teszi függővé. Ha a bérnövelést ilyen szorosan kapcsoljuk a nyereségnöveléssel, ez szinte elviselhetetlenné teszi a vállalatok számára nyereségszintjük bármilyen átmeneti csökkenését. Kérdéses, hogy helyes-e a bérek emelését ilyen szorosan a nyereséghez kapcsolni, különösen a vízügyi ágazatban, ahol a nyereség növelése nem lehet elsőrendű cél. g) A nyereségérdekeltség és a jövedelemszabályozás általános rendjét, ha eltéréssel is, de valamönvnyi vállalatra kiterjesztették. A vízmű válalatoknál már az indulásnál is kiderült, hogv a nyereség nem lehet az egyetlen szabályozója az érdekeltségnek. A vízmű vállalatok elsőrendű feladata a népgazdasági érdekkel összhangban a víztermelő-szolgáltató tevékenvésg ellátása. Ez azonban nem hozhat évről-évre állandóan növekvő olyan nyereséget, amelyből a szükséges bérfejlesztések biztosíthatók. A bérfejlesztési mutató 1971-ben azoknál a vízmű vállalatoknál a kedvező, amelyeknél az építőipari tevékenvség jelentős volument képviselt. Pl. 1971. év Vállalat neve Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Északzalai Víz- és Csatornamű Vállalat Azoknál a vállalatoknál, ahol viszont a víztermelő-szolgáltató tevékenység jelentős volt, de az építőipari termelés aránya alacsony, ott a bérfejlesztési mutató a 90%-ot sem érte el. Pl. Hatékonysági mutató /o Építőipari termelés aránya o/ /o 1 19,0 49,8 111,3 53,5 110,4 60,3 113,9 49,0 Vállalat neve Hatékonysági mutató 0/ /o Építőipari termelés aránya 0/ /o Fejér Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat 89,0 8,7 Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű 89,0 8,7 Vállalat 88,3 27,1 Veszprém Megyei Víz- és Csatorna88,3 27,1 mű Vállalat 85,6 22,4 Miskolci Vízművek, Fürdők és Csa85,6 22,4 tornázási Vállalat 89,1 9,7 Következésképpen nem került kellő megalapozottsággal meghatározásra, hogy a gazdasági tevékenység mely területein nem célszerű a nyereségérdekeltség érvényesítése. h) Az élőmunka terhei viszonylag olcsóbbak, az állóeszköz befektetés terhei drágábbak. i) Meghatározó a nyereségnek a bérhez viszonyított aránya a bérrentabilitás. Változatlan feltételek mellett annak a vállalatnak van nagyobb lehetősége a keresetek növelésére, amelynél a bázis bérrentabilitás alacsony. j) Az egész keresetszabályozási rendszer bonyolult, komplikált, áttekinthetetlen. Összegezve tehát a vízgazdálkodási ágazatban a vállalati keresetszabályozási rendszernek az a központi célkitűzése, hogy egyfelől megakadályozza a túlzott vásárlóerő kiáramlást, másfelől a vállalati kollektíva és az egyének érdekeinek összekapcsolódásán keresztül a társadalom érdekében ösztönző erőt fejtsen ki pozitív tendenciát mutattak. * A keresetszabályozás továbbfejlesztett rendszerével szemben az alábbi alapkövetelmények fenntartása szükséges. — ösztönözzön a hatékony gazdálkodásra, ezen belül különösen az élőmunka racionális felhasználására. — érvényesüljön a népgazdasági, a vállalati és egyéni érdekek összhangja. — biztosítsa a bérek, keresetek kiáramlásának tervszerű keretek között tartását, és a kereseti arányok társadalmilag elfogadható alakulását. — segítse elő a vállalatok rugalmas bér- és kérésé tgazdálkodását, a teljesítmények, egyéni munkaeredmények differenciált anyagi elismerését. — növelje a vállalat érdekeltségét a hosszabb távon fejlődést szolgáló gazdaságos intézkedések megtételében. Az előbbi elvek érvényesítése érdekében célszerű azt vizsgálni, hogy milyen konkrét formában és mely területen lehet — a bérek növekményét vállalati szinten mérhető valamilyen gazdasági teljesítménytől függővé tenni. — a bérek színvonalának növekedését a vállalat gazdasági teljesítményétől függetleníteni és csak a részesedési alapot tenni függővé a nyereségtől. Ezen kívül meg kell vizsgálni, hogy maradjon e bérszínvonal-szabályozás vagy a bértömeggazdálkodásra térjünk-e át. Mindezek mellett törekedni kell az egész keresetszabályozási rendszer egyszerűsítésére. A keretszabályozási rendszernek sok esetben az árrendszer fogyatékosságait kell megoldani különböző fékekkel, ezért célszerű lenne, ha először az árrendszert alakítanák ki és utána a keresetszabályozási rendszert. II. Vízügyi Igazgatóságok keresetszabályozási és személyi anyagi érdekeltségi rendszere A Vízügyi Igazgatóságok keresetszabályozási rendszerének kialakításánál figyelembe kellett vennünk feladataikat. A Vízügyi Igazgatóságok elsődleges feladata a működési területeiket képező tér-