Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

4. szám - Karkus Pál: A Balatonból elhasználható vízmennyiség és a Sió levezetőképessége közötti összefüggés

152 Hidrológiai Közlöny 1973. 4. sz. Karkus P.: A Balatonból elhasználható vízmennyiség 5. táblázat Évenként egyszer várható készletváltozás [ein] V—VIII. hónapok alatt (4 hó) V—XII. és I—VIII. hónapok alatt (16 hó) V—XII. és év, és I—VIII. hónapok (28 hó) —35 —33 —32 —30 —29 —26 —30 —24 — 19 — 15 —13 — 3 —20 — 8 0 + 6 + 11 + 30 A nyári 4 hónap alatti vízveszteség 2%—5% értékeihez tartozó kereken 30 cm-ből az következik, hogy május 1-én legalább +80 cm vízállás kell ahhoz, hogy vízeresztés és vízkivétel nélkül augusztus végére 50 cm-nél ne legyen alacsonyabb a vízállás. Jelenleg 8 cm a Balaton vízfelületére átszámított mesterséges vízelhasználás a Balatonból és vízgyűjtőterületén, továbbá vízeresztés a Sióba, ezért 8 cm-rel 88-re kell növelni az előbbi 80 cm vízállást. Mi a valószínűsége azonban annak, hogy a Balaton május l-re feltölthető az égetően szükséges 88 cm, vagy a kívánatos +100 cm vízállásra'

1. Erre kívánunk válaszolni a következőkben. A téli félév hónapjainak első napjain árvíz szempontból tartható max. vízállás meghatározásához előállított 28 db valószínűségi függvény alsó szakaszairól leolvasható, hogy előre megválasztott valószínűséggel legalább hány cm készletnövekedés várható tetszőleges hónap 1. napjától május l-ig, ezt a 6. táblázatban adjuk közre: 6. táblázat Tdőszak 100 évből Tdőszak 80 90 95 96 98 99 Tdőszak évben várható legalább a következő vízszintemelkedés [cm] X. 1.—V. 1. 41 31 24 23 18 14 XI. 1.—V. 1. 39 31 24 23 18 14 XII. ].—V. 1. 33 26 21 19 15 12 I. 1.—V. 1. 25 19 14 13 10 8 TI. 1.—V. 1. 19 12 8 7 5 3 II r. 1.—V. 1. 5 5 2 1 —2 —3 IV. 1.—V. 1. 2 — 1 —3 —3 —5 —6 7. táblázat Vízállás 100 évből Vízállás 90 95 96 98 99 Vízállás évben várható vízállások május 1-én X. 1. 100 100 100 94 70 XI. 1. 100 100 100 90 70 XII. 1. 100 100 100 90 72 I. 1. 100 100 99 80 71 II. 1. 100 97 94 81 67 III. 1. 98 88 85 72 62 IV. 1. 100 94 91 86 81 Az árvízi és a kisvízi tartományban első közelítésül használjunk egyenlő hidrológiai biztonságot és így állapítsuk meg, hogy ha előre választott biztonsággal tartjuk árvízi szempontból a hónap elejei vízállásokat, akkor az idő szárazra fordulása esetén ugyanolyan biztonsággal milyen vízállást várhatunk május 1-én. Ehhez csak összegeznünk kell a 4. és 6. táblázat azonos hidrológiai valószínűségű adatait. A számítást a 45 m

3/s levezetőképesség értékeivel végezzük el a 7. táblázatban. Számunkra a minimumokat mutató III. 1-i sor a mérvadó, abból is a 88 cm, mert ma minimálisan ilyen induló vízállás szükséges május 1-én; 100 évből 95 évben ezt el lehet érni, azaz 20 évenként egyszer valószínű, hogy az augusztus végi vízállás eléri az 50 cm-t, vagy kissé alább is süllyed. Ez azonban csak akkor biztosítható, ha a III. 1-i vízállás legalább 86 cm. A táblázati értékeken kívül megjegyezzük, hogy ha a zsilipkezelési szabályzatban ekkor megengedett 80 cm felső határon van a vízállás, akkor —- mivel 100 évből közelítően csak 75-ben van május l-ig 8 cm vízszintemelkedés, tehát — átlag minden negyedik évben várható augusztus végén 50 cm, vagy annál kisebb vízállás, ami megengedhetetlenül gyakori zavarokat okoz. Közelítsük meg a tartandó vízállásokat a feltölthetőség szempontjából, válaszzuk ki a 6. táblázatból a 96, 95 és 90%-os értékek oszlopait és vonjuk le azokat a május 1-én szükséges 88 cm-ből, kapjuk a következő sorokat a hó elején tartandó vízállásokról: X. 1. XI. 1 . XTI. 1. I. 1. TI. 1. III. 1. IV. 96% 65 65 69 75 81 87 91 95% 64 64 67 74 80 86 91 90% 57 57 62 69 76 83 89 Ha a 90% sorát összehasonlítjuk a 4. táblázat 45 m'/s alatti 1% oszlopával, akkor egy-két hónaptól eltekintve elég szoros egyezést találunk. Ez annak a bizonyítéka, hogyha árvíz ellen az 1% valószínűséggel előforduló árvizet akarnánk mértékadónak tekinteni, akkor a feltöltődésben túl nagy kockázatot — minden 10 évben valószínű alacsony augusztusi vízállást — vállalunk. A feltöltődés és a május 1-i +88 cm siófoki vízállás szempontjából megengedhetetlenül nagy és árvízi szempontból 1%-nál is kisebb a kockázat, ha az érvényes zsilipkezelési szabályzat megengedte alsó határokon mozog a téli vízállás (1. ábra) mert a kellő szintre minden harmadik évben sem lehet feltölteni a tavat. Ezeket az alsó vízállásokat kizárólag csak akkor szabad megközelíteni, ha az ősz igen csapadékos, majd a mélyen átázott talaj fedetlenül meg-