Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

4. szám - Békési János: OVH Vízkészletgazdálkodási Központ tevékenységéről

HIDROLÓGIÁI KÖZLÖNY 53. ÉVFOLYAM 4. SZÁM Budapest 1973. április 145-208. oldal Az OVH Vízkészletgazdálkodási Központ tevékenységéről BÉKÉSI JÁNOS* Magyarországon Európában az elsők között 1885-ben már törvény rendelte el a víztakarékosságot, amely már magában hordozta a vízkészletgazdálkodás csíráját. Területi szakigazgatást hoztak létre ennek biztosítására és 80 évig ez a szervezet irányította az ország vízkincsének célszerű és helyes felhasználását. Az ország felszabadulása után meginduló hatalmas ipari majd mezőgazdasági fejlődés, a települések civilizációs felfutása egyre inkább igényelte az országosan egységes, a területi szerveket vízkészletgazdálkodásilag összefogó központi vízkészletgazdálkodási szerv létrehozását. E hatalmas munkát éveken keresztül az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízgazdálkodási Főosztálya vitte a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és a Vízügyi Tervező Iroda közreműködésével. Az Országos Vízügyi Hivatal 1967-ben a vízkészletgazdálkodási központi feladatok ellátására, a különböző intézményeknél folyó munka célszerű összefogására megalakította az OVH Vízkészletgazdálkodási Központot (VIKÖZ). A Központ tehát ilyen értelemben a 80 éves, magyar vízkészletgazdálkodási hagyományok folytatója és fejlesztője. Szakembereit azokból az intézményekből gyűjtötte össze, amelyekben a Központ megalakulásáig folytak az egyes vízkészletgazdálkodási részmunkák. Ezzel nemcsak a zökkenőmentes- átmenet volt biztosítható, hanem mindazt a tudást, tapasztalatot át lehetett menteni, ami évtizedek alatt az egyes intézményeknél a vízkészletgazdálkodás terén összegyűlt. A feladatok ellátására 260 mukatársa van a Központnak. A több évtizedes gyakorlattal rendelkező törzsgárda mellett hazai és külföldi egyetemeken végzett fiatalabb mérnökök, vegyészmérnökök, geológusok, hidrogeológusok, hidrológusok, vegyészek, közgazdászok, jogászok, geográfusok és biológusok állnak a Központ szolgálatában technikusokkal, laboránsokkal és adminisztratív dolgo* OVH Vízkészletgazdálkodási Központ, Budapest. zókkal együtt. A szakemberek sokrétűsége biztosítja a széleskörű feladat gazdaságos és jó ellátását. A munka elengedhetetlen feltételeként szoros kapcsolatot kell kiépítenie és fenntartania a külföldi testvérintézményekkel, a Központ munkatársai pedig külföldi specialistákkal. Könyvtár folyóirattár az országos vízügyi terv- és tanulmánytár, valamint az egyes szak főosztályok saját adattára segíti a gyors és eredményes munkát. A Központ szervezete az ellátandó feladatokhoz igazodik, de a szoros kooperáció miatt az OVH és a Vízügyi Igazgatóságok szervezetéhez való simulást is figyelembe vették. A Központ munkáját főosztályi szervezetben látja el. A lakosság, az ipar és a mezőgazdaság által használható felszíni vízkészlet kereken hatszorosa a felszínalatti vízkészletnek. Az ipar és az öntözés által használt vízkészlet döntő része mindössze három nagy folyóban összpontosul, de a három közül a legkisebb, a Tisza mentén van a legnagyobb öntözési igény. Az elsősorban ivóvízellátás és a helyi ipar által használt felszínalatti vízkészlet területileg sokkal jobban megoszlik, mint a felszíni vízkészlet. A vízkészletgazdálkodás feladata, hogy a vízkészletek és vízigények egybehangolásáról gondoskodjék, ennek érdekében szükséges intézkedéseket kellő időben tegye meg. A Vízkészletgazdálkodási Főosztály a vízügyi igazgatóságok helyi vízkészletgazdálkodási munkáját segíti elő, ellátja a vízkészletgazdálkodással kapcsolatos operatív központi tevékenységet és az Országos Vízügyi Hivatal részére előkészíti a központi hatáskörbe tartozó vízkészletgazdálkodási döntéseket. A társadalomnak a felszíni és felszínalatti vízkészlet iránti vízigényének felmérése, annak összevetése a rendelkezésre álló vízkészlettel a vízkészlet minőségi jellemzése a szabad felszíni és felszínalatti készlet illetve a további hasznosítási lehetőség kimutatása, a hiány fedezési lehetőségeinek fel-