Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

12. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Takács S. —Vukovich F.: Bioaktiv elemek Hidrológiai Közlöny 1972. 12. sz. 567 EHoaKTHBiibie ojieiweHTbi B riOBepxHOCTHbix H B riOA3eMi(bix BO/iax JJ-p Taican, III.—Byicoewi, &. AßTopaMii GMJIO u3yieno KOJIHMCCTBO öiioni<THBIU>ix 3JieMeHT0B, BCTpe'iaK)IUHXC5I B nOBCpXIIOCTIIUX II B NOA­3eMiu»ix BOflax. Ka'iecTBO BOAI.I cpaniiHBa.ni cTpyiayp­iiuM nocTpoenneM oTACJibiibix reoJiormiccKHX periioiioa. CTpyim'pa no'inw II BOAHLJC cocTaBjiíuoiuiic no B33HMO­CBH3H B rpynniipoBKC no nponcxo>i<AEIIHK) BOA (rpyiiTO­rn.ie, rijiacTom.ic ho;p.i) Gojiec y/ui'mo MoryT öHTb xapaK­TCpH30Bamj. CpCflHeC KOJlH'ICCTBO (([íjUOOpiIAOB) (JlTOpiIAOIi rpyHTOBbix BOA 0,27—0,43, a AJIJI rjivömniux BOA MCHM­CTOI B npcAenax 0,23—1,2 Mr/ji. CpeAiiee KOJiimccTBa 6po­MHA0B HH3K0e, 110 B rJiyÖIIHHIJX B0A3X BCTpCHaiOTCÍI B KO­JIIIMCCTBC 0,94 Mr/ji. FIOAIIABI HU B rpy HTOBI>IX, HH B rjiy­Omiiibix BOAax He AOXOAHT A0 onniMaJibiioro KOAHiecTBa. CpeAHiie KojiimecTBa ipiHKa ii BanaA»a 6o/ibuie, BaiiaAnii TOJibKo B rpyHTOBbix BOAax, ii TOJibKo B Aßyx pernoHax 0CTABA/iC5i HIOKC 0,5 Mr/ji. Ha 3Ha iieinie iincjieAHiui ABV-X AJIEMCHTOB OßPAMAETCH BniiMaHiie H3-3a HOBMX ßiiojiorii­MECKHX HCCJIEAOBAHHIÍ. H3 C0Aep>KaHH5I MIII<p03JlCMCHT0B nOBepXHOCTIIblX BOA MO>KHO CACJiaTb BblBOgbl OTHOCHTCJIbHO HanpaBJICHIIH II pa3Mepa 3arpH3iieHHocrH. CesoHHbie H3M6HCHHH xopomo xapai<Tepn3yi0TCH B noBepxHOCTHWx BOAOTOKAX, nocjic NEPEMEUIHBAHHÍI BOA KOJNUIECTBA BWPABHHBAIOTCA, HO xa­paKrcpubie mucii ocTaiOTca. 3Hamie TeppiiTopnajibHbix xapai<TepiiCTin< noBepx­HocTHbix ii RIOA3EMHI.IX BOA oAHHaKOBO Ba>Kiio c rHrneHH­MCCKOIÍ (pacKpbiTHe 3afiojieBamiií B OTAeJibHNX oőjiacTjix), II c TexHii'iecKoii (npocKTiipoBaHiie rexHojionm OMHCTKH BOA) TOMeK apeniiH. Bioaktive Elemente in Olterfläelieii­und Grundwasser Dr. Takács, 8.— Vukovich, F. Die Verfasser haben die Menge der im Oberflächcn­und Grundwasser vorkommenden bioaktiven Elemente untersucht. Sie haben die Wassergüte mit dem struk­turellen Aufbau der geologischen Landschaft verglichen. Der Znsammenhang der Bodenstruktur und der Was­Serkomponenten wird besser repräsentiert durch die dem Ursprung der Gewässer entsprechenden Gruppie­rung. Das durchschnittliche Fluorid der Grundwässer sehwankt zwischen 0,27—0,45, das der Tiefenge wässer zwischen 0,23—1,2 mg/1. Der Durchschnittswert des Bromids ist niedrig, in den Tiefengewässern fand man aber auch 0,94 mg/1. Das Jodid erreicht weder im Grundwasser noch in den Tiefengewässern das optima­le Quantum. Die Durchschnittswerte des Zinks und Vanadiums sind grösser, das Vanadium bleibt nur in den Grundwässern und insgesamt in zwei Landschaften unter 0,5 mg/1. Auf die Wichtigkeit dieser zwei letzteren Elemente lenken die Verfasser die Aufmerksamkeit auf­grund der neueren biologischen Forschungen. Aus dem Mikroelementengehalt der Oberflächen­gewässer kann man auf Richtung und Mass der Ver­unreinigungen folgern. Die saisonalen Änderungen zeigen die Oberflächen-Wasserläufe gut und nach Ver­mengung der Gewässer gleichen sich die Quantitäten aus, die charakteristischen Spitzen bleiben jedoch be­stehen. Die Kenntnis der Gebietskennzeichen der Oberflä­chen- und Grund wässer sind sowohl aus hygienischem (Erkundung von Ortskrankheiten) als auch aus tech­nischem (Projektierung der Wasseraufbereit ungstech­nologie) Gesichtspunkte gleicherweise wichtig. ( Folytatás az 551. oldalról) A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály 1972. szept. 29-én előadóülést rendezett, amelyen dr. Kolin László ós Sátorhelyi Tamás: ,,Magyar tervezésű vízmű Libanonban" c. előadása hangzott el. Az előadók ismer­tették Libanon vízellátási problémáit, a vízmű-beruhá­zási rendszert, valamint a kivitelezés módozatait. Be­mutatták a Taybeli-i vízmű technológiáját és egyéb ha­sonló megoldásokat. A Nyugat-Dunántúli Csoport 1972. szeptember 28-án és 29-én tanulmányutat és előadás-sorozatot rendezett a nyugat-dunántúli új termálfürdők megtekintésére. A tanulmányút megnyitója Szombathelyen volt. Ezt köve­tően bemutatásra és helyszíni megtekintésre került a zalaegerszegi, zalakarosi, büki, ós sárvári fürdő. Egyút­lal a következő előadások is elhangzottak: Horváth József: Fürdőügyünk helyzete és fejlesztése. Sablaucr Elek: Vas- és Zala megye fürdőinek helyzete. l'alkovics Dénes: A zalaegerszegi fürdők ismertetése. Németh Ferenc: A zalakarosi fürdő ismertetése. Simon Jenő: A büki ós sárvári fürdők ismertetése. A Szennyvíz Szakosztály 1972. okt. 2-án tanulmány­utat rendezett a dunakeszi konzervgyári szennyvíztisztító berendezés, a váci városi szennyvíztisztító berendezés, vala­mint a szentendrei városi szennyvíztisztító berendezés meg­tekintésére. V. I. Pécsi Hidrológus Napok, 1972. március lti—-17. A Magyar Hidrológiai Társaság Pécsi Csoportja a Cso­port megalakulásának 20 éves évfordulója alkalmából hidrológus napokat rendezett. A szakelőadásokra 1972. március 16-án és 17-én a következő öt szekcióban került sor: — vízgazdálkodás és vízvédelem, — hidrogeológia, kommunái higiénia, —• vízellátás és szenny víztiszt ítás, — vízépítés. Az ünnepélyes bevezetőt Kiss György vízügyi igaz­gató, a Bécsi Csoport elnöke tartotta. Bevezetőjében rá­mutatott, hogy a víz, mint éltető elem, folyamatosan nélkülözhetetlen feltétele az emberi létnek. A hidrológia a sok irányú kapcsolódás tudományaként koordinatív szerepkörrel fejlődött, és a mai, nagy térségre kiterjedő, komplex vízügyi szemlélet érvényesítése terén a Magyar Hidrológiai társaság Pécsi Csoportja az elmúlt 20 év alatt komoly érdemeket szerzett. A Pécsi Csoport 20 évének történetét dr. Kolta János ér­tékelte. Az alakuló ülés 1952. november 29-én volt, ame­lyen 49 lelkes szakember fogalmazta meg az akkori konkrét feladatokat, amelyek között szerepelt Pécs vá­ros akkori nyomasztó vízhiányának megszüntetésére készítendő javaslat kidolgozása, Baranya megye komp­lex távlati vízgazdálkodási tervének elkészítése, vala­mint a Dél-Kelet Dunántúl vízviszonyait és vízbeszer­zési lehetőségeit feltáró tanulmány összeállítása. A Pécsi Csoport a későbbiekben eredményesen tevékenykedett az Országos Vízgazdálkodási Keretterv kimunkálásában és Baranya megye egyik dinamikusan működő egyesüle­tévé vált* ( Folytatás az 576. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom