Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
11. szám - Tóth István: A szennyvíztisztításhoz szükséges gépi berendezések és technológiai folyamatszabályozó elemek gyártmányfejlesztésének helyzete és jövője
Tóth I.: A szennyvíztisztításhoz szükséges gépi berendezések Hidrológiai Közlöny 1972. 11. sz. 523 Ilyen — tervezőtől és gyártótól független — minősítő állomásra szükség van és annak megvalósítását a több milliárd Ft-os gépészeti program jó és gazdaságos végrehajthatósága indokolja. A fejlesztés másik irányát a tisztítóművek, mint üzemek dinamikája jelöli ki. Megállapítható, hogy a technológiai folyamat irányítására és szabályozására néhány jellemző — pl: mennyiség, pH, oldott oxigén, redoxpotenciál, hőfok — változásának vagy koncentráció változásának folyamatos mérése elegendő. A hazai műszaki-technikai színvonal és a munkaerő- létszám és előképzettségi helyzet elemzése azt igazolja, hogy olyan üzemek kialakítására kell törekedni, ahol a rendszer üzemeltetéséhez csak felügyelet szükséges. A technológiát kiszolgáló műtárgyak ós gépeik kapcsolatában döntő fontosságú az üzemeltetés módjának meghatározása. Kézi működtetés esetén ugyanis koncentrálni kell az állandó üzemű gépeket, még csővezetéktöbblet beépítése árán is, mert szakképzett kezelőszemélyzet csak így biztosítható. Félautomatikus, vagy automatikus működtetés nem igényli az ilyen jellegű koncentrációt, mert a központi helyről történő ellenőrzés ill. irányítás a szétszórtabban telepített, műtárgyakhoz rendelt gépláncok egyértelmű működését is meghatározza. Tekintettel arra, hogy az üzem viszonylag egyszerű, és néhány változó figyelembevételével irányítható, a beruházás gazdaságossága is bizonyítható. Ilyen irányú fejlesztési célkitűzések megvalósítása már részben realizálódott, mert kialakultak a — kisteljesítményű szennyvíztisztító telepek gyárban készre szerelhető gyártmányai, — külföldi eljárások és szabadalmak vásárlása révén kipróbálásra várnak újabb kistelepek, — gyártmánnyá vált a 4—6 paraméter jelzésére, regisztrálására, beavatkozó szervek működtetésére alkalmas berendezés, — a programvezérlő automaták tervei készülnek, rácsok, homokfogók, levegőztetők gépeinek működtetésére. Két, alapvetően fontos géplánc megtervezésére, ill. koordinálására vállalkozott a Mélyépterv és a Víziterv. Mindkettő sürgősen megoldandó feladat. Az egyik, az iszapkezelés — leeresztés, rothasztás. víztelenítés — gépláncának, a másik a rácsszemét kezelés komplex gépi berendezésének kialakítása. A hazai igények és lehetőségek mérlegelésével, a tisztítótelepek nagyságrendjének, a mennyiségi és minőségi változások figyelembevételével el kell dönteni: a gépesítés mértékét, a hazai gyártás és külföldi beszerzés lehetőségeit és arányait. A gyártmányfejlesztés új célkitűzései nagy feladatot jelentenek az irányító felügyeleti szerveknek, tervezőknek, gyártóknak egyaránt. Mégis van reális lehetősége a megvalósításnak, mert az infrastruktúra javítására tett országos intézkedések, a tervezők tapasztalatai, a gyártóbázisok kialakulása és ezen belül a gyártók igyekezete és elért eredményei, az együttműködés szükségességének felismerése ma már olyan alap, melyre építeni lehet. Az elért eredmények értékelése A gépészeti berendezések országos fejlődését elemezve megállapítható, hogy megteremtődtek a további fejlődés lehetőségének keretei, szervezett formája, továbbá gyártó bázisa is kialakult. A kutató, tervező, gyártó és kivitelező vállalatok közötti együttműködési megállapodások azt is biztosítják, hogy az üzembehelyezések, próbaüzemek, a rendeletekben előírt módon, szakszerűen bonyolódjanak, és ez idő alatt a kezelő személyzet betanítása is megtörténjék. Országos intézkedések ezen a területen nem szükségesek. Az eddigi eredmények feljogosítanak arra, hogy az új gazdaságirányító rendszerben kialakult együttműködési és gyártó bázis ki is tudja elégíteni a hazai igényeket. Az előbbiekben ismertetett gépcsaládok vonatkozásában külföldi behozatal sem mennyiségi, sem minőségi okok miatt nem szükséges, mert minőségi oldalát elemezve a gyártmányként kialakított szerkezetek a külföldieknél nem rosszabbak, mennyiség tekintetében pedig a gyártó felkészült nagyobb darabszám gyártására is. Országos érdek, hogy rövidesen megépüljön egy olyan próbaállomás, ahol a kifejlesztett gyártmányok bemérhetők és minősíthetők. Az új célkitűzések, melyek már teljes gépláncok kialakítására és félautomatikus vagy automatikus üzemek megépítésére vonatkoznak, nagy erőfeszítéseket kívánnak az irányító hatóságoktól, tervezőktől és gyártóktól. A rácsszemét- és iszapkezelés gépláncai az eddigieknél nagyobb mértékű gépbeszerzést igényelnek. Ugyanakkor más szakágakkal — szemétégetés, komposztálás, mezőgazdasági hasznosítás stb. — széleskörű kooperáció szükséges, a beruházások népgazdasági hatékonyságának javítására. Reméljük, hogy az ember és környezetének védelmére fordított erőfeszítések párhuzamosan, egy irányban hatva, biztosítják a fejlesztési célkitűzések megvalósítását. IRODALOM [1] Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kiadványai: A vízgazdálkodás gép és berendezés, gyártmányválaszték és mennyiségi igényfelmérés. 1967. 4— 412. KT. A víz előkészítés és szennyvíztisztítás gépészeti berendezéseinek műszaki fejlesztése. 1967. 4—615 T. A villamosítás népgazdasági hatékonysága víz és csatornaműveknél. 1968. 12—640/12-T. [2] Kerese János—Bikkfalvi István: Automatizálás a vízgazdálkodásban. 1970. V1ZDOK. [3] Bikkfalvi István: Irányítástechnika a víz és szennyvíztisztítás területén. Hidrológiai Közlöny. 1970. 9. [4] Nagy Lajos—Tóth István: Vízközművek gépészeti berendezéseinek fejlesztése Magyar Építőipar. 1972. 6. flojioweHne h nepcneKTHBa pa3BnrnH peryjiHpyiomHX SJiemeHTOB MauiHHHOro oSopy/ioßaHH« H TexHOJiortiiecKHX npoueccoe OHMCTKH CTOIHMX BOA M. Tom ABTOP B BBeaeHHn CBoeií CTaTbH anaJi»3iipyeT <J)opAinpoBaHHe opraHH30BaHHoro H3r0T0BJieHH$i, Heoöxo/iHMoCTb pa3BHTHH, nepBOHaMajibnwe npennTCTByromne (jjaKTopu, nporpaMMy pasBimifl H3r0T0BJiHeivibix npoflyKxoB — KaK ycjiOBiin npaKTHMecKoro ocyiuecTB.neHiin npoeKTHpoBa