Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

1-2. szám - Horváth Imre–Juhász József: Adalékok az utóülepítő és a recirkuláció szerepéről eleveniszapos rendszerekben

72 Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. Horváth I.—Juhász J.: Adalékok az utóülepítő szerepéről Tollát RQ% = 70% recirkulációs vízhozamarányt kell alkalmazni a tervezett 100% helyett, mivel az utóülepítőben a sűrítés olyan mértékű, hogy a recirkuláltatott elegy iszapkoncentrációja S g/l helyett eléri a 10 g/l értéket. 7. Következtetések, javaslatok A végzett kísérletek alapján az alábbi összefoglaló jellegű következtetések tehetők: a) Valószínű kapcsolatot állapítottunk meg az r

r légzési sebesség es a t

s

z atlagos tartozkodasi ido között. Eszerint növekvő tartózkodási időhöz csökkenő légzési sebesség tartozik. A kapott görbe lefutása hiperbolikus jellegű (2. ábra). b) A kísérletek során végzett mérési adatok azt bizonyítják, liogy az ülepítőkben lejátszódó folyamatok részletesebb vizsgálatakor a hidraulikai folyamatokon kívül figyelembe kell venni a fizikokémiai, kémiai és biológiai változók, a recirkulációs paraméterek és az iszaplégzés hatásait is. c) A végzett kísérletek közül az egyik legérdekesebb eredményt az ülepítőkben végzett légzésmérés adta. A mérési adatokból kitűnik, hogy az ülepítő azon tartományában, amelyben az iszapkoncentráció már számottevő (3—8 g/l) az iszaplégzés értéke (16—41 mg/l. h) már nem hanyagolható el. A bemutatott adatokból látható, hogy az ülepítőkben végbemenő iszaplégzés értéke azonos nagyságrendű lehet, mint a levegőztető medencében mért értékek. Ebből pedig az következik, hogy a technológiai számítások során nem szabad elhanyagolni az ülepítőkben levő, általában nagymenvnyiségű iszaptömeget és annak tartózkodási idejét, mivel az a fizikokémiai (reakciókinetikai), és általában a tisztítási folyamatokra jelentős hatást gyakorolhat. d) A mérési adatok értékeléséből — a korábbi tapasztalatainkkal egyezően — kitűnik, hogv a recirkuláció szerepe az ülepítők üzeme szempontjából is figyelemre méltó. Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy — az adott műtárgy esetében — a mérési pontok az A = 0 hely körül csoportosulnak, mely a technológia szempontjából a legkedvezőbb érték. e) Az iszapindex es a recirkulációs paraméterek kapcsolatának vizsgálatakor arra az eredményre jutottunk, hogy az A recirkulációs tényező növekedésével 'az I

M iszapindex csökkenő tendenciát mutat. Figyelembe véve azt, hogy az eleveniszapos technológia szempontjából az A = 0 feltétel kedvező, ezért a bemutatott ábrák alapján lehetővé válik az iszapindex legkedvezőbb értékének meghatározása. A vizsgálatok esetében 40—60 ml. l/g. iszapindex értékek adódtak. Jelölések és mértékegységek Dimenziós mennyiségek VR A műtárgy (reaktor) hasznos térfogata |m

sJ. V.

m :i0 perces iszapülepedós [ml]. t ' Idő [hl. V R ti)z = —-— Számított átlagos tartózkodási idő [h], Qv Qv Vízhozam, szennyvízhozam [m

3 -h~ ']. QR A recirkuláció hozama [m

3 • h~']. T Hőmérséklet [°C]. Gl A levegőztető medencében levő eleveniszap szerves lebegőanyag tartalma [kg •m~

3]. GR A recirkuláltatott elegy szerves lebegőanyag tartalma I kg • m~ 3~1. V

3 1 M = Mohlmann-féle iszapindex [ml • 1 • g~ 11. Gl r Reakciósebesség általában [kg • in 3-h 1|. /> Oxigénemésztési (respirációs) reakciósebesség [mg • l"

1 •h1]. Dimenzió nélküli mennyiségek rj Tisztítási hatásfok. Ro- Recirkulációs vízhozam-arány. y Qv y GR Rg = Recirkulációs lebegőanyagtartaloin-arány. Gl A Recirkulációs tényező. IRODALOM [1] Benedek P.: A városi és ipari szennyvizek eleveniszapos tisztításának egységes alapelvei, VITUKI Kiadvány, 20. sz. Budapest, 1967. [2] Benedek P.— Horváth I

.: A practical approach to activated sludge kinetics. Water Research. 1. (1967). 663-682. [3] Herbert, D.

: A theoretical analysis of continuous culture systems. Continuous Culture of Micro-Organisms Chemical Society Industrial Monograph. 13. (1961). [4] Horváth I.: Az eleveniszapos szennyvíztisztítás néhány reakciókinetikai és reaktortechnikai kérdésének hasonlóságelméleti vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 3. (1969) 127—137. [5] Horváth I.: Eleveniszapos szennyvíztisztító rendszerek hasonlósági és méretnövelési feltételei. Magyar Kémikusok Lapja. 8. (1950) 384—393. [6] Horváth I.: A recirkuláció hatása eleveniszapos szennyvíztisztító rendszerekben. VITUKI évvégi jelentés. Budapest, 1969. [7] Juhász J.: Az utóülepítőkben lejátszódó folyamatok vizsgálata az eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiában. Diplomamunka, Budapest, 1970. [8] Pearson, E. A.: Lecture Presented in Special Lecture Series. Advances in Water Quality Imrovement. Univ. Texas. Austin 1966. Oil th« Hole of the Secondary Settling Tank iiml Recirculation in Activated Sludge Systems By Horváth I. and Juhász J. From the results of experiments performed the following conclusions of general validity have been arrived at

: a) A probable relationship has been established bet ween the rate of respiration r

r and the average time of retention i

sAccordingly, the rate of respiration decreases with increasing times of retention. The curve obtained follows a hyperbolical trend (Fig. 2). b

) As demonstrated by (lie measurement data gained during the experiments, in any detailed study of the processes occurring in settling basins, besides the hydraulic processes allowance must be made also for the influence of physico-chemical, chemical and biological factors, the parameters of recirculation and the effect of sludge respiration

. c) Of the experiments performed, the measurement of respiration in the settling basins yielded results of greatest interest. From the measurement data it was concluded that in the settling zone, where sludge concentration is already appreciable (3 to 8 g/lit), the effect of sludge respiration (16 to 41 mg/lit per hour) is no more negligible. From the data attached it will be perceived that sludge respiration in the settling tanks is of the same order of magnitude as the value measured in the aeration basin. This implies in turn, that the usually large masses of sludge present in the settling basins and the retention time thereof must not be neglected in the technological calculations, sincc these may affect con-