Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

1-2. szám - Hans Ertel

Horváth I.—Juhász J.: Adalékok az utóiilepitő szerepéről Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. 73 siderably the physico-chemical (reaction kinetic) and in general, the treatment processes. d ) From the evaluation of measurement data it was concluded (hat the role of recirculalion is appreciable also for the operation of the settling basins. Investiga­tions performed on this particular structure have shown the measurement points to be grouped around the point A = 0, representing the most favourable valuo for tho technological process. HANS ERTEL 1904—1971 Négy év előtt, 1967. évi közgyűlésünkön vá­lasztottuk Társaságunk tiszteleti tagjává, és most búcsúznunk kell Ertel professzortól. A Német Demokratikus Köztársaság kiváló tudóst, a földtudományok művelőinek vezér­alakját vesztette el benne, aki többször kép­viselte hazáját ankétjainkon, de a Magyar Tu­dományos Akadémia és Magyar Meteorológiai Társaság rendezvényein is, hiszen a berlini né­met tudományos akadémiának egy évtizeden át alelnöke, meteorológiai társaságunknak pedig tiszteleti tagja volt. Nehéz fiatalsága volt. Édesapja, aki eszter­gályos volt, nem tudta tanulmányainak költsé­gét a befejezésig biztosítani és így a fiatal Ertel éveken át mint kereskedelmi alkalmazott, gyári segédmunkás, majd irodai segéderő tartotta fenn magát. Noha érettségi bizonyítványa nem volt, 25 éves korában, élve a rendkívüli tehet­ségeik részére biztosított lehetőséggel, egyetemi felvételi vizsgára jelentkezett. Be is jutott a berlini egyetemre, amelyet négy év múlva dok­tori diplomával hagyott el úgy, hogy közben már 20 dolgozata jelent meg a szaklapokban. Geofizikusnak indult, de szorosan vett mun­katerülete kezdetben a meteorológia volt. 1935 és 1942 közt a berlini egyetem meteorológiai intézetében működött, 1933-tól mint előadó, és 1941-től mint tanár. 1943-ban az innsbrucki egyetem meteorológiai és geofizikai tanszékére nevezték ki, majd 1946-tól 1962-ig a berlini Humboldt-egyetem geofizikai intézetét vezette. Mikor aztán 1948-ban — egyetemi tanári meg­bízatása mellett — a német tudományos aka­démia fizikai-hidrográjiai intézetének igazga­tójává is kinevezték, szükségképpen szoros kap­csolatba került a hidrológiával is. A hidrográfia a nyugati nyelvek legtöbbjén a tengerpartok felmérését és leírását jelenti, e) Studies into the relationship of the sludge index and the recirculation parameters have shown the sludge index iji to decrease as the recirculation coefficient A increased. In view of the desirability of meeting the con­dition A = 0 during the technology of treatment, the diagrams attached offer the possibility for determining the most favourable value of the sludge index. In the studies performed values of 40 — GO mlit/lit per g were obtained for (he sludge index. de tudományos vonatkozásban a parti vizek fi­zikai jelenségeinek tanulmányozását is magá­ban foglalja (vízmozgások, erózió stb.), ame­lyeknek ismerete a partok megközelítése szem­pontjából fontos. Innen aztán már csak egy lé­pést kell tenni a tavak és folyók fizikai élet­jelenségeinek vizsgálatáig. Ezt a lépést 1953-ban tette meg Ertel pro­fesszor az Acta Hydrophysica megindításával. Az új folyóirat hasábjain a szigorúan tengeri vonatkozású tanulmányokon kívül ugyanis he­lyet kaptak a tavak vízszínlengésével, a horda­lékmozgással, sőt a folyók életével kapcsolatos dolgozatok is. Ertel professzornak a magyar hidrológusok iránti rokonszenvét és munkájuk elismerését éppen az tanúsítja legjobban, hogy lapjában több ízben adott helyet magyar szer­zők munkájának. {Lásd VIII. kötet 3. szám és X. kötet 2. szám.) Társszerkesztője volt Ertel professzor több meteorológiai és geofizikai folyóiratnak odahaza és hazájának határain túl is. Tudományos mun­kásságának elismeréseképpen tagjává válasz­totta a berlini, a hallei és a bécsi tudományos akadémia, valamint a bajor tudományos akadé­mia geodéziai bizottsága. A Magyar Hidrológiai Társaságon és a Magyar Meteorológiai Társasá­gon kívül Genova, Mecixo-City, Prága, Tene­rife és Uppsala tudományos társaságai iktatták levelező, ill. tiszteleti tagjaik sorába. 1969-ben átadta tisztségeit, de nem vonult vissza. Tanácsadóként vett továbbra is részt a maga-szervezte intézet munkájában, sőt még 1971 májusában is előadásokat tartott a svéd földrengéstani intézet meghívására az uppsalai egyetemen. Kedves, mosolygós arcát nem látjuk többé, de emlékét megőrizzük. Dr. Lászlóffy Woldemár

Next

/
Oldalképek
Tartalom