Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
1-2. szám - Horváth Imre–Juhász József: Adalékok az utóülepítő és a recirkuláció szerepéről eleveniszapos rendszerekben
Horváth I.—Juhász J.: Adalékok az utóiilepitő szerepéről Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. 71 legi szennyvíztisztítási gyakorlatban az ülepedő iszapot elsősorban az iszapindex-szel szokás jellemezni. Ezen túlmenően valószínűleg egyéb — az ülepítő műtárgyak üzemére jellemző — paraméterekre is hatást gyakorol a recirkuláció. Ilyenirányú vizsgálatokat végzését ezért a jövőben is célszerűnek tartunk. 5. A recirkuláció méretezésének alapelvei Hazai viszonylatban a vonatkozó MSz 15 302— 62R számú ajánlott szabvány ad előírást a recirkuláció mértékére eleveniszapos rendszerek esetében. A szabvány szerint ,,az átlagos szennyvízmennyiség 100%-át 50%-os tartalék mellett" kell a recirkulációs szivattyúknak szállítani tudni. Az eddigiek ismeretében nyilvánvaló, hogy a fenti előírás önmagában nem egyértelmű és így nem kielégítő. A recirkuláltatott iszap töménységéről a szabvány például nem is tesz említést. Az a tény, hogy a működő tisztító telepek esetében a recirkuláció mértékével kapcsolatban általában nem merülnek fel nehézségek, nagyrészt a túlméretezésre vezethető vissza. Mindenek előtt megállapítható, hogy a recirkuláció közvetlen szerepe az eleveniszapos rendszerekben az Rq és az Rq mennyiségek kapcsolatában nyilvánul meg. Hibás következtetésre vezethet, ha a két változó közül bármelyiket figyelmen kívül hagyjuk. Hiába alkalmazunk pl. 200—300%-os recirkulációt (RQ= 2-I-3), ha a recirkuláltatott elegy iszapkoncentrációja kicsi. Hiba lenne állítani azt is, hogy a recirkuláció szerepe csupán abban áll, hogy megfelelő mennyiségű iszapot vezetünk az utóülepítőből a levegőztető medencébe. A recirkuláció szerepe ennél sokkal összetettebb. Világosan kell látni azt, hogy a két közvetlenül ható tényező közül az RQ mennyiségnek az iszapszállításon túlmenően hidraulikai szerepe az elsődleges, ami különösen a tartózkodási idők eloszlása tekintetében nyilvánul meg. A másik közvetlenül ható tényező, az Rq szerepe hidraulikai szempontból jelentéktelen (legfeljebb nagyobb iszapkoncentráció esetén a viszkozitási és fajsúlyviszonyok változnak), a reakciókinetikai és az ehhez kapcsolódó hatások azonban jelentősek. Megjegyezzük még, hogy az Rt; és ezen keresztül a GR érték is több változó függvénye. Ezek közül elsősorban az iszapindexet emeljük ki a már bemutatott 5—-(5. ábrák alapján. Az ilyen jellegű összefüggések hasznos kiindulási alapot adnak a Go, ill. az Rq változásának megismerésére vonatkozóan. Ezen túlmenően a könnyen meghatározható iszapindex ismeretében a GR közelítőleg számítható. A valóságban természetesen nem választható külön az RQ és az RQ mennyiségek szerepe, mivel azok szoros kapcsolatban állnak egymással, amely kapcsolat az A recirkulációs tényező (1) alatti definíciójában nyilvánul meg. 6. Számpéldák Végül a 7. ábrán bemutatjuk a recirkuláció méretezésére javasolható görbesereget, amelyet leíró összefüggés az (1) egyenletből A = 0 feltétellel adódik. A gyakor<c o I t aj / 2 3 <> 6 6 7 8 9 10 20 Iszapkoncentráciö a levegőztető medencében, G L 7. ábra. A recirkuláció méretezése (paraméter : GR) Fig. 7. Selecting the rate of recirculation (the parameter Or) lati számításra az alábbiakban néhány számpéldát mutatunk be: 1. Tervezési feladat. Határozzuk meg, hogy valamely tervezendő tisztítótelepen milyen mértékű recirkulációt kell alkalmazni? (Kísérleti adatok nem állnak rendelkezésre.) Kiindulási adatuk : Iszapkoncentráció a levegőztető medencében: Gl = 4,0 g/l. Iszapkoncentráció a recirkuláltatott elegyben: GR = 8,0 g/l. (Üzemi tapasztalatok alapján felvéve.) Kérdés : Mekkora recirkulációs vízhozamarányt kell betervezni, hogy a kiindulási adatoknak megfelelő üzemi paramétereket kapjunk ? Megoldás : a 7. ábrán feltüntetett egyenlet alapján: G L 4 = TT"- —-1.0. GR-GL Tehát 8-4 Rt3% = 100% Az eredmény a 7. ábráról közvetlenül is leolvasható. 2. Üzemeltetési jeladat. Határozzuk meg egy üzemelő tisztító telep esetében a szükséges recirkuláció mértékét. Kiindulási adatok : Kiérendő iszapkoncentráciö a levegőztető medencében : Gl = 4,0 g/l. Iszapkoncentráció a recirkuláltatott elegyben: Gr = 10 g/l. (A tervezésnél alapul vett és becsült 8 g/l-es értékkel szemben.) Kérdés : mekkora recirkulációs vízhozamarányt kell alkalmazni, hogy a levegőztető medencében Gl = 4,0 g/l-es iszapkoncentrációt érjük el ? Megoldás : G L 4 lí 0 = = = 0,067 « 0,7. W GR-GL 10 - 4