Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

1-2. szám - Dr. Vitális György: Magyarország földtani és vízföldtani tömbszelvénye

Dr. Vitális Gy.: Magyarország földtani és vízföldtani lömbszelvénye Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. 5 ségek, valamint a negyedkori kavicsos, durva ho­mokos kifejlődésű kőzetek. A közepes víztárolók­nak itt az apró- és finomszemcséjű homokos kifej­lődésű kőzetféleségek minősülnek. Közepes víztároló kőzetként, a perm, oligocén és az alsópannóniai ho­mokos — homokköves kifejlődésű képződmények, valamint a hasadozott kiömlési kőzetek és tufáik szerepelnek. Hossz víztároló kőzetként a paleozóos átalakult és a mélységi magmás kőzeteket jelöltük. Az egyes földtani képződmények földtani ko­ronként ábrázolt víztároló képességét az L. tömb­szelvényváltozat természetesen csak áttekintően szemlélteti. A kisebb területegységekre vonatkozó víztároló képességet a helyi települési és hegység­szerkezeti viszonyok szabják meg. A földtani képződmények víztípusait a II. tömb­szelvényváltozat foglalja össze. Ezen a ,,talaj- és rétegvíz, a réteg- és karsztvíz, a karsztvíz, valamint a hasadékvíz elhelyezkedésére, illetve feltárására al­kalmas— vízzáróval váltakozó — víztároló kőzet" megjelöléseket alkalmaztuk. A gyakorlati áttekint­hetőség érdekében a fenti négy kategóriába az összes földtani képződményt besoroltuk. A talaj- és rétegvíz kategóriába a perm, oligocén, valamint a pannóniai, levantei és a negyedkori ré­tegösszleteket soroltuk. A jura, kréta, eocén és mio­cén képződmények uralkodó víztípusa a réteg- és karsztvíz, a triász képződményeké a karsztvíz. A ha­sadékvíz kategóriában pedig a paleozóos átalakult és a mélységi kőzeteket, valamint a kiömlési kőze­teket és tufáikat szerepeltettük. «Jelen tanulmányban az I. és a II. vízföldtani tömbszelvényváltozat kombinációjából kialakított, a legtöbb adatot tartalmazó III. változatot (3. ábra) mutatjuk be. A földtani képződmények víztároló képességét és víztípusait összesítve bemutató III. tömbszelvénv­változat — a 3. ábra jelmagyarázatában is lát­ható — kilenc jelölést alkalmaz. Földtani korok szerint bemutatja a talaj- és rétegvíz elhelyezkedé­sére, illetve feltárására alkalmas jó, jó és közepes, valamint közepes-, a réteg- és karsztvíz esetében a jó, valamint a jó és közepes", a karsztvíz esetében az igen jó és jó; végül a hasadékvíz vonatkozásában a közepes és a rossz — vízzáróval váltakozó — víztároló kő­zetféleségeket . Az egyes földtani képződményeknek a fenti ka­tegóriákba való besorolása az J. és a II. vízföldtani tömbszelvény változatban alkalmazott besorolások figyelembevételével adódott. A vízföldtani tömbszelvényen a földtani tömb­szelvényről átvett hegységszerkezeti törések víz­vezető és vízduzzasztó voltát is feltüntettük, ezen­kívül a felszínalatti vízféleségek áramlási irányait is jelöltük. Végül megjegyezzük, hogy a jelen tanulmány­ban bemutatott vízföldtani tömbszelvényváltozat a vízföldtani viszonyok összevont, áttekintő szem­léltetése mellett az egyes hazai tájak részletes víz­földtani tömbszelvényeinek szerkesztéséhez is min­tául szolgálhat. Geologisches und hydrogeologisches Klockdiagrainin Ungarns Dr. Vitális, (I ii . Kandidat der geologischen Wissenschaften Die Abhandlung zeigt das durch den Verfasser kon­struierte geologische Blockdiagramm, das sowohl zur übersichtlichen .Darstellung der geologischen Verhält­nisse unserer Gebirge und Becken, als auch fiir die prak­tische llohstoffschürfung Hilfe leistet. Das hydrogeolo­gische Blockdiagramm Ungarns dient zum zusammen­fassenden Überblick der hydrogeologischen Verhältnisse. Dieses letztere haben wir in drei Varianten konstruiert. Die T. Variante zeigt Wasserspeicherfähigkeit der geolo­gischen Formation, die II. Variante die Wassertypen der geologischen Formationen, während die auch in der Ab­handlung veröffentlichte III. Variante die Wasserspei­cherfähigkeit und die Wassertypen der geologischen Formationen gemeinsam veranschaulicht .

Next

/
Oldalképek
Tartalom