Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
1-2. szám - Aujeszky Géza–Dr. Scheuer Gyula: A pécsi Tettye-forrás hidrológiai vizsgálata
6 Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. A pécsi Tettye-íorrás AUJESZKY GÉZA* — 1 1. Hovozclís Pécs, hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő városa. Kedvező fekvése és a környékén feltárt ipari nyersanyagok miatt igen jelentős ipari központtá fejlődött. E körülmények szükségessé tették az egyéb tényezők mellett a vízellátás állandó fejlesztését és korszerűsítését. Pécs, hazánkban az elsők között — felismerve a központi vízellátás egészségügyi és népjóléti jelentőségét — épített ki a Tettye-forrásra telepített vízművet. A forrás foglalása és üzembeállítása a múlt század végén még 1892-ben történt. Az akkori viszonyoknak megfelelően a forrás vize a vízellátás biztosítása szempontjából ;elegendő volt. A rohamos fejlődéssel kapcsolatosan jelentkező újabb vízigények biztosítását a tettvei vízműből már nem lehetett megoldani, ezért újabb víznyerő helyek bekapcsolására került sor. Ebben jelentős szerepet játszott a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, mert az 1950-es évek kezdetétől számos javaslatot tett és mindenre kiterjedő átfogó vizsgálatokat végzett, amelyek lehetővé tették újabb víznyerő területek bekapcsolását a város vízellátásába. Munkájuk eredményeit számos megjelent közleményben, ismertetésben tették közzé (Gabos Gv. [5] Medgyesi I.—Reményi P. [8—10]). A vízigények rohamos növekedésével a Tettyeforrás jelentősége a város vízellátásában mindinkább csökken. Vizére azonban a városnak továbbra is szüksége van és a korszerű vízgazdálkodás és gazdaságosság is megkívánja hasznosítását. A víztermelési lehetőségeket a forrás ingadozó vízhozama erősen befolyásolja a jelenlegi üzemelési forma mellett. * Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, Budapest. hidrológiai vizsgálata r. S C 11 E U E R G Y D I. A * Tanulmányunkban a Pécsi Víz- és Csatornamű Vállalattól kapott 77 éves forráshozam-adatok feldolgozásával és annak eredményeiből levonható következtetésekkel kívánunk foglalkozni. 2. \ forrás vízföldtani adottságai A tanulmányunk tárgyát képező Tettye-forrás Pécs EK-i részén a .Mecsek hegység D-i oldalán meredek mészkőfal aljában 234 mAf-i magasságban fakad (1. ábra). A forrás vízföldtani viszonyairól az irodalomban számos ismertetést találunk. Ezek közül megemlítenénk, fíöckh J. [3], Pálfy M. [9], Reményi P. és munkatársai [8, 10, 11], 'Szabó P. Z. [13, 14] és Vadász E. [15,16] munkáit, továbbá Kessler H. [6,] tanulmányait, aki a Tettye-forrás vízhozamát vizsgálva határozta meg, a karsztból tartósan kitermelhető vízmennyiséget és a beszivárgási százalékot, majd később módszerét az egész országra kiterjesztette és általánosította. A forrás környékének földtani felépítésében túlnyomó részben mezozoós képződmények vesznek részt. A víz a középső triász időszaki (anizuszi) dolomit betelepüléses mészkőösszletből fakad. A mészkőösszlet É-felé mélyen benyúlik a hegység területére és Misina-tetőn, Tubes környékén jelentős felszíni előfordulásban ismeretes. A forrástól D-re és DNy-ra a vízvezető anizuszi mészkőösszlet alól kibukkan a felsőwerfeni szürke és zöldesszürke agvagmárga, pala rétegei. Vadász E. a forrás környékén a fiatalkori üledékek közül kiemeli a mésztufát, amelynek vastagsága 10— 15 m-re becsülhető és lazább, keményebb padok váltakozásából áll. Ezt nyilvánvalóan a Tettve forrás rakta le. A mésztufára vonatkozó kormeghatározó vizsgálatok még hiányoznak. A forrás a ko1. libra. Helyszínrajz Abb. 1. Lage plan Fig. 1. General plan Hármas K. \ Kantavári f. Pécsbonyate/ep \(Pécs része) •Demeterét \ -VHidegk. Misina Dömörkaw\ Mecsekszentkút (Pécs része)^f. TETTVE FORRÁS / r "Pécs . " 1 Y:(Súrü beépítésű terület)
