Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

10. szám - Dr. Papp Szilárd–Dr. Bolberitz Károly–Csanády Mihály–Darvas Iván–Dr. Deák Zsuzsanna–Hegyessy László: Szennyvíztisztítók vizének szennyező hatása a Balatonra

Dr. Papp Sz. és mtsai: Szennyvíztisztítók Hidrológiai Közlöny 1972. 10. sz. 429 Mésm-x tasw [tahtszom/mlj olkctrész Colies37C'os Ossz. old ott [baktsiám/tnt] alkatrész h/ű r2000 •10' JELMAGYARÁZAT: Ammonia • BOt, • Cnh-szam - flCos baktérium-szám • Osszés oldalt alkatrész (az 1-5. ábrákhoz) _, Mr Lo >00 SOOWOfm] to* CoMsnC® umhin [biktszím/m:] [mg,

'Ii 100 200 SOOWO[m] ColiésSrC-os Űsszoldott [bakt.szám/ml] alkatrész H/l] rtOOO Balatonfüred (Központi szennyvíztelep) lamárdi 10 21 50 100 200 300i00[mJ Coliés37C-os alkatrész [baktszám/ml] [mg/il ábra. A szennyvíz Balatonra gyakorolt szennyező hatását jelző adatok —

5. Die auf den Balaton ausgeübte verunreinigende Wirkung des Abwassers andeutenden Daten nyeződés jeleinek nem foghatók fel, mivel megegyeznek a nyílt Balaton vizének értékeivel. Végeredményben Balatonalmádi esetében a szennyvíz torkolattól kb. 300 m-re a víz kémiai és bakteriológiai szempontból megtisztultnak tekinthető, sőt egyes mutatók már 200 m távolságra is tiszta vizet jeleznek. 100 200 300 WO [n] közép és jobb) átlagértékeinek átlaga alapján ábrázoltuk. Az ábra szerint az összes oldott alkatrésztartalom ból megállapítható, hogy a hígulás és az ezzel járó elkeveredés a Balaton vizével kb. 20 m távolságig tart. 20 m-től kezdve az összes oldott sótartalom gyakorlatilag már nem csökken, tehát további hígulás sem következik be. Ennek ellenéi-e az oxigénfogyasztás, a biokémiai oxigénigény, az ammónia tartalom, a coli szám és a baktérium szám értékeiben további jelentős mértékű csökkenések észlelhetők, amelyek már az öntisztulás jelei. Az egyes mutatók számértékében, mint az ammónia tartalomban a csökkenés már 100 és 200 m között megszűnik, sőt az oxigénfogyasztás esetében gyakorlatilag csak 50 m-ig tart. A biokémiai oxigénigény, a coli- ós baktériumszámok értékeinek csökkenése azonban még tovább folytatódik, de 300 és 400 m között már olyan kicsinyek, hogy szenyBalatoní'üred községi szennyvíztelep A jelenlegi szennyvíztisztító berendezés első része 1960—62-ben épült, napi 1200 m

3 szennyvíz elevenített iszapos biológiai tisztítására. A nyári idényben a berendezés már túlterheltnek bizonyult, ezért a második ütem kiépítése 1968-ban megkezdődött, és az üzembehelyezés a vizsgálatok idején történt meg. A szennyvíz 180—190 m széles nádasba kerül. A beömlés olyan kialakítású, hogy a zárt csatorna folytatását egy kb. 200 m hosszú árok képezi, amely a nádas túlsó széléig vezet, a szennyvíz tehát nem terül szét a nádasban, hanem ezen a nyílt csatornán keresztül éri el a Balatont. A nádasnak a szennyvíz utótisztítására gyakorolt hatása tehát egyáltalán nem érvényesülhet. A 170 m-es távolságban, a nádas vége előtt 20—25 m-el, bizonyos mérsékelt hígulás és öntisztulás észlelhető. 200 m-es távolságban már a Balaton vizével való elkeveredés olvasható le a 2. ábráról. A mutatóknak 170 és 200 m közötti hirtelen csök-