Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

9. szám - Korszerű eszközök, matematikai módszerek a területi vízgazdálkodás gyakorlatában (II. rész) - Kontur István: A Balaton vízháztartási elemeinek idősor-vizsgálata

Korszerű eszközök, matematikai módszerek Hidrológiai Közlöny 1972. 9. sz. 401 A lineáris extrapolációnak az előrejelzésre való alkalmazhatósága a fentiek alapján olyan vizsgá­latok nagyszámú elvégzését követeli, amelyek egyedenkénti elvégzése is rendkívül munkaigényes, s így csak számítógéppel érdemes elvégezni. An­nál is inkább igaz ez a nagyszámú vizsgálatok vég­rehajtására. Nem véletlen, hogy maga a módszer is akkor kezdett megjelenni, amikor a számítógé­pek kezdtek elterjedni, így igazolódik azon tétel, hogy a számítógépek nemcsak az ember munkáját könnyítik meg, hanem egyáltalán olyan új, kor­szerű módszerekre is ösztönzik a szakembert, amelyre számítógépek nélkül még csak gondolni sem mert. A Balaton vízháztartási elemeinek idősor-vizsgálata KONTUR ISTVÁN» 1. Bevezetés Egy nagyobb munka keretében a Balaton hid­rológiai alapadatainak feldolgozását a BME Víz­gazdálkodási Tanszéke készítette [1], mig én a víz­háztartási elemek idősor vizsgálatát végeztem el. A vizsgálatok végső lezárást még nem nyertek, ezért a Balaton vízgazdákodására vonatkozó kö­vetkeztetések is csak körvonalazhatók azon rész­feladat megoldása alapján, amit az idősor vizsgálat jelent. Elsődleges célom a teljesség igényére való törekvés nélkül, néhány olyan számítási módszert, eljárást bemutatni, amelyek a hazai hidrológiai gyakorlatban még nem elterjedtek, vagy nem is­mertek. Ezek a módszerek az alábbiak: a) autokorreláció függvény b) különbségnégyzetösszeg függvény c) spektrum függvény d) periódus vizsgálat harmonikus analízissel. Az idegennyelvű kifejezések magyarázatát a ki­fejtési részben adom meg. Ezeken kívül még sok idősor vizsgálati módszer található a szakirodalomban. Nem célom irodalmi összefoglalás, ezért csak azokat a módszereket írom le, melyekre számító­gép program készült, tehát rövid idő alatt a Bala­ton hidrológiai alapadatain kívül más idősorral is lefuttatható. A vizsgálati módszerek ismertetése előtt a Bala­ton hidrológiai elemeinek idősor vizsgálata kereteit vázolom. 2. A Balaton vízháztartási elemei idősorvizsgálatának célja A Balaton vízháztartásának szabályozását célzó műszaki létesítmények építésére és üzemeltetésére készülő tervek elbírálása közgazdasági alapon tör­ténhet. A közgazdasági döntés a megépítendő mű­vek megépítésének beruházási költsége, az üzemel­tetés költsége és az igények nem megfelelő mértékű kielégítéséből keletkező kárösszeg alapján történ­het. A Balaton vízgazdálkodásának vizsgálatakor az igények részint a vízmennyiséget érintik (öntö­zés, halászat, hajó-lebocsátás) másrészt —- s ez a döntőbb — az üdülés és idegenforgalom megköve­* Budapesti Műszaki Egyetem, Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézete. Vízgazdálkodási Tanszék. teli a Balaton vízszintjének szélsőséges ingadozásá­nak korlátok közé szorítását. A fenti célt a jelen­legi műszaki létesítmény a Sió-zsilip legmegfele­lőbb kezelési utasításának kidolgozásával, a víz­készlet változások előrejelzésének pontosítása út­ján érhetjük el. Ujabb, a Balaton vízgazdálkodásá­nak szabályozását célzó létesítmények építése, vagy a Sió leeresztő képességének növelése után új vízgazdálkodási rendszerrel állunk szemben, így az előrejelzéssel szemben támasztott követelmény és az üzemeltetés legmegfelelőbb módja is más lesz. Sok változat vizsgálatára igen jól használható a szimulációs eljárás, mellyel a különböző beavat­kozások esetén „lejátsszuk" az eseményeket, tehát a természetbeli folyamatot (mi lett volna a Balaton vízszintjének az ingadozása, ha például 100 évvel ezelőtt már kiépítették volna a Sió-zsilipet 40 m 3/s-ra és a jelenlegi üzemeltetési utasítást alkal­mazták volna ós így tovább). A szimulációs ,,le­játszás" természetesen számítógép segítségével tör­ténik, s így nem okoz nehézséget a nagyszámú vál­tozat elvégzése. A számítási változatok számát csök­kenthetjük dinamikus programozással, optimali­zációvai [1]. A szimulációs eljárás alkalmazásakor az egyik legjelentősebb kérdés, hogy milyen bemenő adato­kat alkalmazunk ? A Balaton esetében nem fogad­ható el az elmúlt 100 év adatainak a felhasználása, hiszen a Balaton, és vízgyűjtőjének vízgazdálkodá­sában olyan jelentős változások következtek be, amelyek nem teszik lehetővé, hogy azokat a jövőre vonatkoztassuk. Ezzel szembeit, ha az elmúlt 30— 40 évet vesszük alapadatként, olyan rövid az adat­sor, hogy abból nem tudunk megbízható következ­tetéseket levonni a szimulált műszaki beavatkozá­sok hatását vizsgálva. Ezért a hipotetikus adatsor előállítás (adatgenerálás) lehetőségét vetettük fel. Mielőtt azonban az adat-előállítási megoldásokra rátérhettünk volna a Balaton vízháztartási elemei­nek egymás közötti összefüggés vizsgálatán kívül az egyes elemek időbeli összefüggését is meg kellett vizsgálnunk, s ezen időbeli összefüggés vizsgálatát célozta munkám. Az egymást követő évek, hóna­pok összefüggésének és a több éves periódusok is­meretére azért volt szükségünk, hogy a legmeg­felelőbb adatelőállítási módszert kiválasszuk, tehát a jövő, képzelt adatsora olyan legyen, hogy az le­hetőleg a vízháztartási elemek összes belső össze­függését, kapcsolatát tükrözze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom