Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
1-2. szám - Kelemen László: Ipartelepek vízgazdálkodási rendszer-tervezése
Kelemen L.: Ipartelepek vízgazdálkodási rendszer-tervezése Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. 35 CIICTCMbI, COCTOflmeíí H3 SJieMCHTOB H MOfleJlCH BOAOIlOJlb30Baimii peaJihHbiií pe3yjibTaT MOJKCT CbiTb nojjyMeH jiiiuib riojiHbiM conocTaBJieHiieM BapnaHTOB CHCTCMM. MccJieflOBanne MHoroMncjieHHbix, H H3MenniO[uiixcíi TCXHHKO-aKOHOMIIMeCKHX rtapaMCTpOB MHO>KCCTBa BapHaiiTOB cHCTeMbi H HaxoHCfleHHe omiiMVMa Mower CbiTb paUHOHaJibHO ocymecTBJieno jmuib c noMombio BbitHCJiHTejibnoro MCTO/ia. Wassonvirlscliaftssystom-Projcktiorunc bei Industrieanlagen Kelemen, L. Die rasche Entwicklung der Industrie nimmt die VVasservorräte immer stärker in Anspruch. Der zunehmende Verbrauch der Wasservorräte verursacht örtlichen Wassermangel und die starke Verunreinigung der freien Wasservorräte. Hiermit ist eine stürmische Erhöhung der spezifischen Kosten der Wassernutzungen zu erklären (während 25 — 30 Jahre stieg der Preis des Wassers um 200 — 300%). Von den Errichtungskosten eines Industriebetriebs betragen heute die Wasserversorgungs- und Abwasserableitungs-Kosten 5 — 20%. Dieser bedeutende Kostenanteil ist eine Mahnung für die industriellen Investträger, (lass sie die Wasserwirtschaft des Betriebs möglichst rationell und wirtschaftlich lösen. Die Aufgaben der Wasserversorgung, der Wassernutzung und der verbrauchten Wässer (der Abwässer) einer bedeutenden Industrieanlage, können meistens in mehreren Hauptvarianten und vielen Untervarianten gelöst werden. Durch Kombinationen der verschiedenen Oberund Untervarianten können dabei äusserst vielfache Lösungen gebildet werden. Von diesen muss die technisch und wirtschaftlich optimale Lösung gewählt werden. Im Verlauf der Projektierung bilden die Gewinnung. Förderung, Behandlung, Speicherung des Wassers sowie die Wasserverbauche, weiters die Abwasserbehandlung, Abwasserableitung und ihre Unterbringung, in einer Industrieanlage ein einheitliches, technisch-wirtschaftlich zusammenhängendes System. Die Veränderung jedwelchen Elements des Systems (zu den Elementen ist die wasserverbrauchende Industrieeinrichtung und auch die industrielle Technologie hinzuzurechnen) wirkt sich auf flie übrigen Elemente technisch und wirtschaftlich aus. Bei der technisch-wirtschaftlichen Untersuchung der aus den Elementen und VVasserverbrauchsmodellen zusammengestellten Systemänderungen kann allein der Vergleich der vollständigen Systemvarianten ein reelles Resultat geben. Hozzászólások Nádori Károly:* Az üzemi vízgazdálkodás reális alapadatainak jelentősége az üzemi vízgazdálkodási rendszer bevezetésében A mindennapi munkánk közben adatokat szolgáltatunk és kapunk jogi és műszaki okokból. Az elsővel, amely felelősségvállalásra, vagy áthárításra szolgál nem foglalkozom. A műszaki adatszolgáltatás és az adatok értékelése azonban több figyelmet érdemel és több nézőpontból kell vizsgálni. A technológiai berendezések tervezői vagy gyártó cégek a maguk más irányú szemléletében élnek és így az általuk szolgáltatott adatok nem mindig azt jelentik, amit a vízgazdálkodás tervezői értenek rajta. Pl. m 3/ó mértékegységgel intenzitást és tényleges fogyasztást is megadhatnak. Szükséges tehát a nyers számok azonos értelmezését biztosítani, ami a különböző szemléletek közelítése útján, azok egyeztetésével lehetséges. A másik mód a vízhasználó technológiák, berendezések megismerése. A gépipari üzemek technológusai pl. általában a beépített fogyasztók max. mennyiségi és minőségi vízigényét adják meg, a maguk szempontjából a legnagyobb biztonságra törekedve. Az ilyen adatszolgáltatásból a különböző üzemi periódusok, vagy időszakosan jelentkező vízigények nehezen állapíthatók meg. Sokszor a gépgyárak számítás nélkül jelölik meg a vízigényt, vagy nyomást, gyakorlati alapon, a náluk próbánál felhasznált vízfogyasztási adatok alapján. A mennyiségi kérdéseken túl további problémákat okoznak a nyomással kapcsolatos adatok helyes értékelése is. Eltekintve az olyan nyers adatszolgáltatási hibáktól, mint mikor pontatlan fordításból kifolyóan, a kívánt nyomásértéknek a berendezés max. igénybevételének nyomásértékét adják meg. Gyakran igen nagy különbség van a berendezésekben felemésztésre kerülő nyomás és va* Kohó- ós Gépipari Minisztérium Tervező Irodái, Budapest. lamilyen technológiai túlnyomás biztosítása érdekében megkövetelt nyomásérték között. Az első esetben az elvezetés csak gravitációsan lehetséges, a második esetben azonban használat után nyomás alatt tovább vezethetjük a vizet és így a vízellátás rendszerének kialakítási módját, (visszavezetés, sorbakötés stb.) nagymértékben befolyásolhatja. Pl. a víz sorbakötését az elfolyó víz nvomásértékének ismerete nélkül nem lehet kielégítően megtervezni, ezt az értéket azonban a gyártó cégek a vízmennyiség függvényében csak különleges esetekben adják meg. Ilven eset fordul elő, amikor egy technológiai berendezés belső nyomása miatt a hűtőköpenyben túlnyomást kell létrehozni, hogy meghibásodás esetén se kerülhessen a hűtött anyag a hűtővízbe, esetleg azon szabadba. A víz minőségére vonatkozó adatszolgáltatásokat gyakran úgy fogalmazzák, hogy ivóvíz minőségű. Ebből azonban nem állapítható meg, hogy a technológus a lebegőanyagtartalomra, a keménységre, vagy az egyéb, esetleg bakterológiai szennyezésre gondolt. Az ilyen fogalmazás az élelmiszeriparban, vagy gyógyszeriparban, adott vízhasználatok esetén helyes lehet, az egyéb iparágakban azonban nem. Gyakran előfordul ugyanis, hogv a gyár cirkulációs vízrendszerének vize lágyabb, mint az ivóvíz, így hűtésre kedvezőbb, bár nem ivóvízminőségű. Az adatszolgáltató és az adatátvevő közötti tökéletes összhangnak, a szemléleti azonosság kialtik í tásának jelentősége talán még az előzőeknél is fontosabb a biztonsági adatok megítélésében. A technológusok berendezéseik kialakításánál bizonyos biztonságot már figyelembe vesznek. A vízgazdálkodást tervező ennek ismerete hiányában azonban további biztonságot épít be a terveibe. így állnak
