Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

8. szám - Károlyi Cs.–Kertai I.: A Zagyva felső szakaszának vízrendezése

Károlyi Cs.—Kertai /..- A Zagyva felső szakaszának vízrendezése Hidrológiai Közlöny 1972. 8. sz. 345 károk, mert a tározók az egyébként kivédhetetlen helyi, nagyintenzitású záporokat — amelyek nagy vízhozammal és kis tömeggel jelentkeznek — szinte teljes egészében felfogják. Ez a hatás a meder kiépítés költségeit jelentősen csökkenti, de ked­vezően hat a fenntartási kiadásokra is! — A tározók mentesítik az alattuk levő med­reket a feliszapolódástól. — A vízjárás kiegyenlítettsége által kedvezőbbé válik a folyó biológiai élete. — Csökken az elöntött területek nagysága. A tározók által elfoglalt terület 4 km 2, hagyományos rendezés esetén az elöntés 25 km 2 az 1%-os való­színűségű esetben. — A vízhozamcsúcsok csökkentése a Zagyvá­nak, mint befogadónak vízszintjét még szélsőséges esetekben is kedvezővé teszi. — Jelentős különbséget mutat az évenkénti költségek vizsgálata, melynek során amortizációs, fenntartási és üzemelési költségtényezőket vettünk számításba, továbbá az elöntésből származó kárt. Számításunk szerint a rendezés által ténylegesen érintett 697 km 2 terület vízrendezésének évi össz­költsége hagyományos esetben 6,68 millió Ft/év, míg tározásos rendezés esetén 5,05 millió Ft, azaz évente 1,63 millió Ft-tal kevesebb. IRODALOM [1] Hármán, M. A. —Ree, II. Y. O.— Schoß, R. R.: Hyd­rologie Influences of a Flood Control Program. Pro­ceeding A SCR Ha :i. 1 967. [2] Cantana, C.—Stanescu, V.: A/, árhullám felbontása és összetevőinek statisztikai tanulmányozása. Hidro­tehnica, 15 (1970), 1. [3] V. Nagy Imre: Hidrológiai statisztikai számítások. BME Továbbképző Intézet kiadványa. 1971. [ 4] Péczely György: Mértékadó esapadékmaximumok meghatározása. Időjárás. 1967. március—április 2. [5] Zsuffa István: Vízfolyások árvíz-hozamának számí­tása, 1968. Vízügyi szakmai világszint és irodalmi beszámoló, 1967. [6] Krempels Tibor: Tarozás árvízi üzemének vizsgálata. Az árhullámok transzformációjának modellezése. BME Vízépítési Tanszék, 1968. PeryjiHpOBaHHe BepxHero yiacTKa penw 3ajbiibi CTpOHTC JlbCTBOM B0A0 X paHH JIHLU Kapoüu, H.—Kepman, II. CaiviaH aKTHBHaíi wacrb BOijocGopnoro Gacceiina peKii 3a;;bBi>i, c Koropoií coGnpaeTCíi OCHOBHOC KOJIMMCCTBO BOflbi, pacnojioweHa na reppuTopim Cpe;iHeav-HaiícKoro B0A0X03íiiicTBcmi0r0 ynpaBJieHHH. Bcjie/icrime Gypnoro CTOKa H OTHOCHTejIbHO HeGOJlbLUOrO WHCJia IiH>K"eHepHI,IX coopy>Kemm no npoTHBonaBOflKOBoii jmmm tt pycjiy STOT vwacroK ÍIBJIÍICTCJI iiamlojiee yrpo>KaeMi>iM. MCCTHOCTI,, Hcnocpe;tCTBetmo nojtBepraeMaa yrpo3aM OT BOAH, Haxo­iUiTCsi K ceBepy OT XaTBaHa it cocTaBjmer 3900 reKTap (Ha TeppHTopim BOflocfiopHoro Gacceiina 1222 KM 2). 3KO­HOMimecKaji tienHOCTb sroii njioiua/ui iicmicjmeTCfl 2648 MJIH. (JíOpiIHTOB. KpaÜHOCTb BOAHOI'O poioiMa nOycjiaBJitiBaer CTaBiuyto OŐINEH3BECTHOIÍ B riocjieflHHe 10 JIET HEXBATKV BO^bi B /iaii­HOM paiíOHe. npeaoTBpameime vinepOoB, HaHociiMbix BO,HOÍÍ, IIOÄ­C'iCT KOJiHwecTBa HCflüCTaioiaeit boäw Hap««y c npmm­rbiMii MepaMH no npoBepKe H coxpaHemtK) KANECTBA BO/U>I BbI3B3JIH HeOÓXOflHMOCTb HOflrOTOBKH KOMIIJieKCHOIÍ npoi ­paMMbl. NEPBBIM maroM Ha nyra npeTBopemm B >KH3Hb npor­paMMbi flBHucfl nofli oTOBJieHHbiií B 1970 r. ÄOKJtaa, Ha­npaBJieHHbiii Ha npoTHBonaBOßKOByio saiurny Boaocöop­Horo 6acceiíHa K ceBepy OT ropoaa XaTBaH. PaypaCoTaimaH B Aoioia/ie CHCTCMa peryjmpoBaHH>i bo/I ocHOBbiBaercn na CHIDKCHHH jieöina naBOflKOBwx boa riocpe^cTBOM BOAoxpamumm. B npoitecce pememm .iaaami GMJI npimsir BO BHHMannc KOMHJICKC IIOCTOJIHHO 3aT0njieHHHX BOflOXpaHHJlHIlt, oGi>­e^HHjnomHii npiiTUBonaBOflOMHwe II nojie3Hbie OÖT>CMI.I, a TaKwe TaK Ha3biBaeMbte 3ejiem>ie Bo/ioxpamuimna, npe;t­NASHAMCUHBIE TojibKo AJIJI BPCMCHHOI'O y,ncp>Kann>i BO;U>I H oGblHHO MOL'yiniIC ÖblTb HCn0JIb30BailHblMH Ge3 saTon­JIÍ1CM0CTH. K peuieHHK) npoGjtCMi.i peryjmpoBamiH BOÁM nocpe/i­CTBOM BOAOXPAHHJIHM npiiBCJia saBoeBbiBaiotita^ BCC ÖOJU.­myio npH3HaTejibHOCTb TCxmmecKaH KOHUCIIUHSI, cnr­jiacno Koropoií nofloGnoe BOAoperyjinpoBaHHe KaK c rex­HHMeCKOÍÍ, TaK H C B0fl0X03flÍÍCTBeHH0Ü TOIKH 3peHHH Bbl­IOAHCC, ieiM TpajuumoHHoe (peryjmpoBamic pycjia n co­opyjKeHiie npoTHBonaBOAOMHhix A3M6). OTcyTCTBiie rnflpojionmecKHx aanm.ix, jiBJimoinccoi npHMHHOIÍ HCHMCHHSL CJI0>KHBUIHXCJI MCTOßOB npe^BapH­TeJibHoro onpe;tejieHHJi 3ariJiaHnpoBaHHbix HHweHepHwx BMeiuaTe/ibCTB B cjiywae HcGoJibiuoro BOßocOopHoro őac­ceiíHa, BKJnoMaioiqero B ceG« MHOJKCCTBO MacTHMHbix Tep­pHTOpifH, yCJIOWHHJIO TIJiaHUpOBaHHe. no3T0MV' MpeSBbl­»taÜHO BH>KHyK) pojlb B HCCJieAOBaHHH CblfpajlH THapOJIO­rmtecKoe iiccjreaoBaHiie, pacnpocTpaníiiomeeoi Ha Teppu­TopHajibno Majibie BOAOC G OPHIJC őacceiíHW c HcaocraTOM­HbiMH flaHHWMH, a T3K>Ke yTO iiHeHHe npoG^e.M peryjmpo­BamiH CTpOHTeJlbCTBOM BOAOXpaHHJlllllt. CjlO>KHOCTb BOflHOií CHCTCMbl, OÖHJIHe «aHHWX, npoMB­jijnoiunecsí B niApojiorHwecKHx Mo;;eji5ix fleTepMiicTii'ic­CKHC ii cToxacTimecKiie npoueccbi, MHorowiicjieHHwe Ba­piianim, HeoGxo;inMi>ie /tJisi aocTn>KeHHíi onTHMaJibHoro peuiemm BCC 3TO m>i3Ba^o HeoGxofliiMocTb ncnojibso­B3HH5I 9JieKTp0HH0-Bbl'IHCJIHTejIbHbIX MaUIHH. Pc3yjibTaTbi, imjiy«ieHHbie npit noMouiii 3BM, Ha 5— 10% TO'IHee paCMt'TOB, npOBeaeHHblX TpaflHUHOHHbIM pvi­HbiM CIIOCOGOM. KpoMe Toro, CTanoBiiTca AOCTVnHoíí pa.i­paGöTKa oGoGiuacMoro MCTOjia pacMö ra B OTHOuieimn XOJI­MHCTblX BOflocGopubix GacceiÍHOB. Pe3yjibmamiii 7 BOAoxpanHJiniu KOMnjieKca cnocoGHbi yaep>KMBATB B oGmeií CJIO>KHOCTII 1 1,9 MJIH M : L BOJlbl H CHIDKaTb naB(l/LK0­Byio BOJIHV xaTBaHCKoro yiamca, B riepiio/i naiiGojibinero JieGHTa BOflbi ÄOCTiiraiomero 165 m', fío 120,5 M 3. KOMH­JICKC BOÄOxpanHJimii co3«a6T aajiec npe;tnocbuiKii ÄJISI IlCnOJIb30BaHHÍI OKOJIO 2,5 MJIH. M : I BOJlbl B I'O, 1!. Ha OCHOBC cpaBHeHim pe3yjibTaT0B HccjieaoBaHiiíi 3K0­HOIYIHMHOCTH MOJKHO oripCflCJIHTb, MTO pCrVJHipOBaHlIC, ocyinecTBjmeMoc c noMouibio BoaoxpaHiuium, H Tpa^u­HHOHHoe peryjmpoBaHHe, oGeciieMiioaiomee Ge3onacni.iii OTBOFL naBOflKOB paCMtÍTHOÜ BepoHTHOCTII, TCXHHMeCKH 3K­HiiBajieHTHbi; 3aTpan>i Ha HHX TaK>Ke npnGjiH3HTejibHo o;m­naKOBbi. OflHaKo n3-3a npomix RIPENMYMECTB c TOMKII 3pe­HI1ÍI Hapofllioro H BOAHOrO X03»ÍÍCTBa HaCTOÍITejIbHO pCKO­MCHayeTCji peryjinpoBamie c noMouibio BOfloxpaHiuniin. CJcwiisserreKulieruiifi' der oberen Strecke der Zagyva durch Errichtung von Speichern Károlyi, Cs. —Kertai, I . Auf dem Uebiet der Wasserwirtschaftsdirektion Oonautal-Mit te liegt der aktivste Teil des Einzugsge­biets der Zagyva, die den grössten Teil der herabfliessen­den Wassermenge liefert. Aus dem heftigen Abfluss und aus dem verhältnismässig kleinem Ausbaugrad der Ilochwassersehutzlinien bzw. der Flussbette folgt, dass die Gefährdung auf diesem Gebiet am grössten ist. Die (Jrösse des durch Wasserschäden unmittelbar bedroh­tem Gebiets beträgt auf dem 1222 km- grossen Einzugs­gebiet 3900 ha, dessen wirtschaftlicher Wert 2648 Millio­nen Forint beträgt. Infolge des extremen Regimes wurde der Wasserman­gel dieses Raumes in den letzten 10 Jahren allgemein er­kannt. Per Schutz gegen Wasserschäden, die Liquidierung des Wassermangels dieses Raumes machte — an die für die Kontrolle und Schutz der Wassergüte getroffenen Massnahmen anschliessend — die Ausarbeitung eines komplexem Programms notwendig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom